Előfizetés

Atlétikai stadion: felpörgött a költségszámláló

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.12.02. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Újabb milliárdokat költenek az épülő fővárosi atlétikai stadionra: ezúttal tanácsadói, ellenőri feladatokra szerződtek baráti cégekkel.
Gyorsan közelít a számláló a Budapesti Atlétikai stadion kormány által októberben meghatározott 204 milliárd forintos bekerülési költségéhez. A nemzetközi közbeszerzési portálon hétfőn közzétett tájékoztató szerint a projekt lebonyolításával megbízott BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. 2,88 milliárd forintot fizet a Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztési és Mérnöki Zrt. - Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. párosnak a stadion, a szabadtéri edzőpályák, a gyalogos és kerékpáros hidak, illetve más projektelemek lebonyolításáért, valamint tanácsadói és ellenőri feladatokért. A tendernyertes cégek a NER hűséges mérnök vállalkozói. Szinte valamennyi nagyobb állami beruházásban szerepet kapnak, legyen szó a múzeumi negyedről, az Opera felújításáról, a Puskás stadionról, különböző út- és vasútépítésről.
A fenti szerződéssel már 178 milliárd forint felett jár a projekt és hol van még a vége. Holott az olimpiai pályázathoz készült előzetes számításokban 120 milliárdos tételként szerepelt. A szakma már akkor is a Puskás Stadion 190 milliárdos árát tartotta meghatározó irányszámnak. A Puskás példája azonban azt mutatja, hogy a beruházásra biztosított 204 milliárd is kevés lehet, főként úgy, hogy jelen esetben a Duna-parton felépülő csarnok mellett hidak, edzőpályák, árvízvédelmi létesítmény, aluljáró és kikötő is épül. A számláló eddig is gyorsan pörgött.
A projektnek helyet adó egykori Vituki-telepet is magába foglaló telket 16,5 milliárdért szerezte meg az állam, úgy hogy nem a területet, hanem az azt birtokló céget vásárolta meg. Az építészeti terveket az úszóarénát és az új Néprajzi Múzeumot is tervező Napur Architect szállította nettó 4,7 milliárdért.
A terület megtisztítására, az egykori Vituki-torony és a többi vízműves épület bontására, valamint a tereprendezésére vonatkozó szerződést 2018 novemberében sikerült tető alá hozni. A tendert Mészáros Lőrinc gyerekeinek – Mészáros Beatrixnek, Mészáros Ágnesnek és ifj. Mészáros Lőrincnek – a cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. nyerte meg 4,1 milliárd forintos ajánlatával.
A kivitelező céget meghívásos eljárásban választották ki. A Beruházási Ügynökség eredetileg öt céget kért fel, de két jelentkezést érvénytelennek nyilvánítottak, így végül csak a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., a SWIETELSKY Magyarország Kft., valamint a ZÁÉV Építőipari Zrt.-Magyar Építő Zrt. páros adott be ajánlatot. Kevesek meglepetésére ismét Mészáros gyerekek cége (ZÁÉV) valamint az immáron Tiborcz István közelinek számító Magyar Építő diadalmaskodott. Jól megy nekik a közös munka. Együtt építették a Puskás Stadiont, most pedig a Néprajzi Múzeumot.  A forintok mellett a hónapok is gyorsan gurulnak. Három évvel ezelőtt még úgy számoltak, hogy 2020 első felében megkezdődik az építkezés, de a kivitelezői tendert is alig két hete sikerült lezárni. Kérdés, hogy behozható-e ez a csúszás. Az időpontok és összegek tekintetében igen óvatos – a Puskást és az úszóarénát felépítő - Fürjes Balázs államtitkár korábban úgy fogalmazott a Népszavának: az atlétikai stadion akkor készülhet el a 2023-as világbajnokságra, ha 2020 első felében aláírják a kivitelezői szerződést. Ez pedig nem sikerült.
A stadionépítést kiemelt beruházássá nyilvánították, így könnyített engedélyeztetési szabályokkal kellett számolniuk. Nem is volt gond. A stadion már tavaly megkapta az építési engedélyt az állami kérésnek eddig még soha ellent nem mondó Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalától. Az árvízvédelmi művek engedélyeztetését eleve leválasztották a projektről, hogy ne akadályozza a stadion építését. A Pest megyei Kormányhivatal pedig idén júliusban zöld utat adott a létesítménynek. A bontáshoz pedig engedély sem kellett.

Szövevényes cégháló

A Magyar Építő többségi tulajdonosa közvetve néhány évvel ezelőttig Mészáros Lőrinc barátja és állandó üzlettársa, Szíjj László volt, a tiszakécskei vállalakozó azonban két éve túladott a társaságon. A Magyar Építők ekkor került a WHB Befektetési Kft. és az Épkar Zrt. közös többségi tulajdonába. Orbán Viktor veje, Tiborcz István még az Elios adásvételekor keveredett üzleti kapcsolatba a Paár Attila tulajdonában álló WHB Befektetési Kft.-vel, míg Szeivolt István által birtokolt Épkar Zrt. a vizes vb-n kaszált nagyot.

M4: hiba a biztonsági rendszerben

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.12.02. 06:00

Fotó: Népszava
Gond van a négyes metró peronvédelmi rendszerével. Eddig már négyszer kellett leállítani miatta a metrót.
Több alkalommal is akadtak problémák a négyes metró peronvédelmi biztonsági rendszerével, de ezek korábban javarészt csak egy-egy megállót érintettek. A múlt héten azonban több mint egy órán keresztül az egész vonal forgalmát le kellett állítani az automatika meghibásodása, valamint az ilyenkor kötelezően betartandó biztonsági protokoll miatt. A BKV tájékoztatása szerint 2019-től számítva eddig négy alkalommal kellett szüneteltetni a forgalmat emiatt. A 2014-2018 közötti időszakról nem küldtek adatokat.
A 2014-ben átadott négyes metróvonal áramellátó, irányító és biztonsági rendszerét a német Siemens leányvállalataiból álló konzorcium szállította - akkori árfolyam szerint - 36 milliárd forintért. A szerződésről és az odavezető tenderről az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) 2016-ban nyilvánosságot kapott jelentése eljárásjogi és összeférhetetlenségi problémákról írt, de már korábban is indultak ezzel kapcsolatban vizsgálatok. A megvalósítást azonban nyíltan legalábbis senki sem bírálta.
Mint ismeretes a négyes vonalon vezető nélküli kocsik közlekednek. Ilyen vonal már számos helyen létezik a világon, de többségüknél biztonsági üveg-, illetve műanyagfal választja el fizikailag a pályát az utasoktól, amely csak akkor nyílik meg, amikor a szerelvény megállt és kinyíltak az ajtók. Ez a rendszer nagy biztonsággal akadályozza meg, hogy az utasok közül bárki is az éppen érkező szerelvény elé essen. Csakhogy ennek kialakítása igen drága, így a magyar vonal építésekor az olcsóbb peronvédelmi automatika mellett döntöttek. Ebben az esetben a pálya teljes vonalát radarok figyelik és a rendszer azonnal lekapcsolja az áramellátást, valamint megállítja a közeledő szerelvényt, ha nagyobb tárgy, esetleg ember esik a pályára.
- A rendszernek azonban van egy holttere, így nem jelent száz százalékos biztonságot, ráadásul magas a meghibásodási arány. Ezért mi a kezdetektől aggályosnak tartottuk – jelentette ki Bíró Endre, a Metróért Egyesület elnöke.
A BKV a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a meghibásodás nem veszélyezteti az utasok biztonságát. „A hibák elhárítására az üzemeltető saját hatáskörben teszi meg a szükséges lépéseket”. Másként nem is tehet, hiszen a Siemens-szel kötött vállalkozói szerződésben nyújtott garancia már lejárt. A BKV ugyanakkor nem válaszolt a lapunknak arra a kérdésére, miszerint folynak-e tárgyalások a német céggel egy új szerződés keretében történő javításról.
Az M2-es vonalon szintén Alstom kocsik közlekednek és a Siemens építette ki az áramellátó, vonatvezérlési és biztonsági rendszert. A Pillangó utcai baleset után kiadott sebességkorlátozás feloldását célzó szoftvermódosítást a Siemens 875 millió forintért végezte el. (Erről részletesebben lásd keretes írásunkat.) Márpedig a jövő évben minden forintot meg kell fognia a fővárosi közlekedési cégnek. A peronvédelmi automatika javítása ennek akár a többszörösébe is kerülhet.
A BKV kikerülte a buszos pótlásra vonatkozó kérdésünket is, miszerint hosszabb idejű leállás esetén ki tudnak-e állítani elegendő mennyiségű pótlóbuszt az M3-as vonal felújításával egyidejűleg. A cég erre azt válaszolta, hogy „a kieső szakasz jellegétől, elhelyezkedésétől, az adott nyomvonal közúti lefedhetőségétől függően a közösségi közlekedési hálózat alternatív útirányainak ajánlásán túl a nyomvonalat követő operatív pótlójáratot" indítanak. A pótlójáratokhoz szükséges járműveket tartalék állományból, illetve a környező vonalakról irányítják át. Az viszont ebből nem derül ki, hogy van-e ehhez elég tartalékbusz.

Megszűnik a sebességkorlátozás

A négy évvel ezelőtti Pillangó utcai metróbaleset után elrendelt sebességkorlátozásokat 2020. december 3-án oldja fel a BKV. A vonatok csúcsidőben 2 perc 35 másodperces követési idővel közlekednek majd – közölte a Népszava kérdésére a cég. Az adott pályaszakaszon a legnagyobb megengedett sebesség óránként 70 km, de 2016 decembere óta cammogva járnak a szerelvények. A BKV 2017-ben azt közölte, hogy csak akkor oldják fel a sebességkorlátozást, ha minden szükséges módosítással végeztek. A szükségessé vált szoftvermódosítást a vonal vonatvezérlési és biztonsági rendszerét szállító Siemenstől rendelték meg, ami a német cég három hónapos csúszással szállított, ezt követte az engedélyezés és a tesztidőszak. Mindez most zárult le.

Lázár János bejelentette, hogy elkészült Hódmezővásárhely első villamoshálózata

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.01. 22:11

Fotó: Lázár János Facebook-oldala
A politikus kipróbálta a vásárhelyi szakaszt, majd elégedetten nyugtázta, hogy „azért ez kurva nagy dolog”.
Elkészült a Szegedet és Hódmezővásárhelyet összekötő villamoshálózat. Lázár János Facebook-oldalán jelentette be, hogy kész a villamossín és a felsővezeték. A korábbi kancelláriaminiszter, jelenleg többek közt miniszteri biztos, országgyűlési képviselő és a Magyar Tenisz Szövetség elnöke közölte, hogy 100 éve adtak át utoljára Magyarországon villamoshálózatot, és az elmúlt 50 évben inkább csak megszűntek villamosvonalak.
Elmondása szerint a két város között 30 perc lesz a menetidő, a beruházás pedig állami és uniós közös finanszírozással, 80 milliárd forintból valósult meg.
Lázár János ki is próbálta a hódmezővásárhelyi szakaszt egy karbantartó villamossal. Történelmi vállalkozásnak nevezte a beruházást, amely szerinte a legolcsóbb közlekedési eszköz lesz a két város között, és kényelmesebbé teszi az utasok életét. Megállapította azt is, hogy a 21. század modern közlekedése a kötött pálya lesz. A politikus egyébként igen lelkesnek tűnik az új vonal miatt. Közösségi oldalán cikkünk írásáig hét bejegyzést osztott meg róla, majd az utolsó videó végén, amikor már kisétált a képből, megjegyezte, hogy „azért ez kurva nagy dolog”.