Előfizetés

Fideszes alapítvány is kapott a gazdaságvédelmi pénzekből

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.27. 19:59

Fotó: Shutterstock
Újabb 159 milliárddal növelte a kormány az idei hiányt.
Formálisan a gazdaságvédelmi alapból költött el újabb 159 milliárd forintot a kormány – derül ki a most nyilvánosságra hozott kormányhatározatból. A gazdaságvédelmi alapban már hónapok óta egy fillér nincs, így minden egyes újabb kormányhatározat – így a mostani is – az idei államháztartási hiányt növeli, az államadósságot növeli. A parlament eredetileg a bruttó hazai termék, a GDP egy százalékára (371 milliárd forint) rúgó hiányt engedélyezett a kormánynak – ennek ellenére a deficit a GDP 7-9 százaléka 3600-4000 milliárd forint is lehet az idén. Az államadósság még ennél is drasztikusabban a GDP 14 százalékát meghaladó mértékben nőhet. Varga Mihály pénzügyminiszter a héten tovább emelte a várható államadósság mértékét, az szerinte akár eltérheti a GDP 80 százalékát is a tavalyi 65,4 százalék után. A kormány ugyan hónapok óta ígérgeti a második gazdasági mentőcsomagot – ám ennek nyoma sincs – miközben több százmilliárdot költött el a költségvetésből gazdaságvédelmi kiadások címen. A mostani 159 milliárd is a megszokott három fő célra ment: állami beruházások támogatására, állami cégek és kormányzati szervek működési kiadásaira, valamint sportberuházásokra, miközben a piaci cégeknek öt milliárd jutott (Pénzügyminisztérium nagyvállalati támogatási programjánkeresztül), míg munkahelyvédelemre, munkahelyteremtésre egy fillér sem. A kormány döntése szerint 19 milliárdot kapott a MÁV, a GYESEV a nekik rendesen járó működési támogatás részeként, illetve további 2,3 milliárdot felújításokra. Az állami Volánbusz és néhány más önkormányzati közlekedési cég 37 milliárdot kapott a működési kiadásaira. Ez a közszolgálati kiegészítés fedezi a kedvezményesen vagy ingyenes utazó polgárok költségeit. Közúti felújításokra 22 milliárd ment, további a négy milliárdot működtetésre különítettek el, de a kormányhatározat „természetesen” nem részletezi, hogy mire adták pontosan a pénzt. Az állami cégek folyamatosan nyelik az úgynevezett gazdaságvédelmi pénzeket: a kukaholding (NHKV Zrt.) újabb 3,9 milliárdot kapott veszteséges működésének fedezetére, míg a regionális víziközművek tíz milliárdos pluszjuttatásban részesültek. Az NHKV működtetése csak az első kilenc hónapban 40 milliárd forintjába került az adófizetőknek, míg a regionális vízicégek 20,8 milliárdot nyeltek el. Hasonlóan viszi a pénzt a központi közigazgatás: a kormányhivatalok 4,3 milliárdot kapnak. Jutott a kormány által az elmúlt hetekben kreált közalapítványok támogatására is: a Millenáris Kht. 3,5 milliárdot, az elmúlt napokban létrehozott fideszes kifizetőhely, a „Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány” is kapott 600 milliót az induláshoz a gazdaságvédelmi alapból. 

A Mol indulhat a kukakoncesszióért

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.11.27. 18:12

Fotó: Népszava
A legnagyobb hazai cégcsoport vizsgálja az országos hulladékkezelési koncesszió kiírását előkészítő törvényjavaslatot.
A Mol vizsgálja a parlament elé benyújtott törvényjavaslatot – válaszolta az olajcég arra a kérdésünkre, hogy kívánnak-e indulni a kormány minapi módosító csomagjában felvázolt, később kiírandó hulladék-koncessziós pályázaton. A Mol támogatja az Európai Uniónak azt a törekvését, hogy a következő tíz évben jelentősen megnövelje az újrafeldolgozásából származó anyagok felhasználását – fűzték hozzá. Egyetértenek azzal a kormányzati szándékkal, amely ezt a célt szolgálva hatékonyabbá tenné a hazai hulladékgazdálkodás rendszerét. A Mol jelenleg száz-százhúsz ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik. Emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére képes, illetve belépett a műanyagújrahasznosítás területére is. A Molé az egyik legnagyobb hazai hulladékgazdálkodási rendszer, és folyamatosan keresi a bővítési lehetőségeket – fűzték hozzá. Bár a Mol Magyarország legnagyobb cége, szakértők szerint azért az eddig alapvetően olajjal foglalkozó csoportnak igen nagy falat lenne a hazai hulladékkoncesszió. A kiírás szerint a majdani nyertes lenne felelős a Magyarországon évente keletkező legalább 18 millió tonna hulladék begyűjtéséért, feldolgozásáért, eladásáért vagy elhelyezéséért. (A törvényjavaslat ugyanakkor utal néhány, jellemzően veszteséges feladatra, amit az állam vállalna magára és azt is tisztázza, hogy a koncessziós nyertes esetleges veszteségeit évente közpénzből pótolnák ki. Az irat mindazonáltal – több más mellett – a zömmel önkormányzati tulajdonú hulladékipari eszközök sorsát sem tisztázza.) A hulladékfeldolgozás a Mol négy éve megújított stratégiájában sem kapott kiemelt szerepet. Sőt ebben kifejezetten a műanyaggyártás fokozása szerepel, ami éppenséggel a hulladékhalmok egyik fő forrása. Igaz, azóta vásároltak néhány kisebb külföldi hulladékfeldolgozót. Mindazonáltal a törvénymódosító indítvány számos pontja utal már kiforrott, a jelenlegitől gyökeresen eltérő hulladékkezelési elképzeléscsomagra. Ez alapján az is kevéssé valószínűsíthető, hogy szűk kormánykörökben ne forogna közszájon már a legesélyesebb nyertes neve is.

Munkanélküliség: játék a számokkal

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.11.27. 17:17

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kevesebben dolgoztak októberben, a KSH szerint mégis csökkent a munkanélküliség. Eközben az álláskeresők bő negyede egy éve nem talál munkát.
Kezdi elérni a munkaerőpiacot a koronavírus-járvány második hulláma, igaz, a hivatalos statisztika ezt újfent felemás módon tükrözi vissza. A KSH pénteken közölt adatai szerint a foglalkoztatottak száma októberben 4 millió 451 ezer volt, ami azt jelenti, hogy szeptemberhez képest 31 ezerrel, tavaly októberhez képest pedig 72 ezerrel kevesebben dolgoztak. Eközben viszont az előző hónaphoz képest 23 ezer fővel kevesebb, mindössze 199 ezer munkanélkülit talált a KSH. Ezt az ellentmondást a tavaszi járványhullámban immár megszokott módon azzal oldja fel a statisztika, hogy a munkájukat vesztő embereket nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak közé sorolja. A gyorsjelentésben az áll: az inaktívak száma 53 ezerrel emelkedett, azaz „azoknak a száma növekedett elsősorban, akik a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt nem kerestek munkát”. Októberben még nem voltak olyan szigorú korlátozások az országon belül, mint most, hiszen még „csak” a határok voltak lezárva. Emiatt azonban nehezebbé vált a külföldi munkavállalás, miközben a szezonális munkák is véget értek. Augusztus és október között így a közfoglalkoztatottak száma 17 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 25 ezerrel csökkent. A határok ugyanakkor már szeptemberben is zárva voltak. Akkor mégsem az inaktívak számát tornázta fel a KSH, így akkor mind augusztushoz, mind októberhez képest több, összesen 222 ezer munkanélkülit talált. Szeptemberben még a foglalkoztatottak 32 ezer fős csökkenése  a munkanélküliek 37 ezer fős növekedésével járt együtt a hivatalos statisztikában is. A KSH módszertana szerint egyébként az a munkanélküli, aki a munkaerőfelmérés hetén nem dolgozott, de a megelőző négy hétben aktívan keresett munkát. Az inaktívak pedig a tanulók, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek, illetve azok a „passzív munkanélküliek”, akik szeretnének ugyan munkát találni, de kedvezőtlennek ítélve esélyeiket, nem keresnek aktívan munkát. A „passzív munkanélküli” fogalmat azonban nem használja gyorsjelentésében a KSH, egyszerűen csak inaktívnak nevezi ezeket az embereket. A romló járványhelyzet persze valóban sokakat visszatarthat az álláskereséstől, pláne, ha korábban külföldön dolgozott, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az illető elvesztette a munkáját. A munkanélküliek számáról némileg pontosabb, de a regisztrációs nehézségek miatt így sem teljes körű képet ad a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora, amely a munkaügyi kirendeltségeken bejelentkezett álláskeresők számát mutatja. Ez rendre jóval magasabb a KSH által közöltnél. Szeptemberben például a KSH által mértnél 101 ezerrel több, összesen 323 ezer regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, októberben pedig 107 ezerrel többet, összesen 306 ezret. Ezeket az adatokat a járvány tavaszi hullámában nem is adták ki naprakészen, csak egy hónapos késéssel, pedig akkor naponta ezrek vesztették el munkájukat, és a gyors adatközlés segítette volna a szükséges védelmi lépéseket. Amióta viszont az NFSZ adatai javuló tendenciát mutatnak, rendre megjelennek még az adott hónapban. Így történt ez most is: a KSH számaival egyidőben közölte adatait az NFSZ is – de már novemberre vonatkozóan. Eszerint a regiszterben 296 ezer álláskereső szerepel, ami több mint 57 ezer fős növekedés tavaly novemberhez képest, októberhez képest viszont 9 600 fős csökkenést jelent. Az NFSZ-nél a statisztikai zárónap ugyanakkor minden hónap 20-án van. Vagyis a fenti adatok csak az eddig a napig regisztrált álláskeresőkről adnak számot. Az erőteljesebb korlátozó intézkedéseket – az éttermek, szállodák, fitnesztermek, szórakozóhelyek, mozik, színházak bezárását – viszont november 11-től rendelte el a kormány. Ennek hatása így valószínűleg a decemberi adatokban látszik majd meg erőteljesebben. Kérdés, milyen gyorsasággal közlik majd azokat.      

A semmiből él az álláskeresők fele

 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál november 20-án nyilvántartott 296 507 álláskereső fele, 148 771 ember semmilyen pénzbeli ellátást nem kapott. Alig 77 ezren voltak jogosultak az álláskeresési járadékra, 71 ezren szociális ellátást kaptak. Ennek oka, hogy az álláskeresési járadék csak három hónapig jár, viszont minden negyedik álláskereső egy éve, vagy annál is hosszabb ideje szerepel már a nyilvántartásban, mégsem talál munkát. Az álláskeresési járadék feltétele ráadásul a megelőző három évben legalább 360 napos bejelentett munkaviszony vagy vállalkozói jogviszony. Ebben az esetben a támogatás a korábbi bruttó bér maximum 60 százaléka, de legföljebb 161 ezer forint lehet havonta. Ez jár három hónapig a Fidesz hatalomra kerülése óta, 2011-től ugyanis a kormány Európában példátlan módon lerövidítette az álláskeresési támogatás folyósítási idejét. Ezt a koronavírusválságra tekintettel sem hosszabbította meg, hiába kérték a szakszervezetek és a munkaadók is, és hiába nyújtottak be ilyen irányú módosító javaslatokat az ellenzéki pártok. Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese pénteki online sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett: 2011-ben a kormány eredetileg az akkori 270 napról 180 napra akarta csökkenteni a folyósítási időt. Akkor is akadt azonban „20 bátor ember”, aki úgy gondolta, a bajbajutottaknak kevesebb is elég, és egy  módosítójavaslattal három hónapra zsugorították a járadék folyósítási idejét. Közülük sokan még most is a parlamentben ülnek: Lázár János, Gulyás Gergely, Szijjártó Péter, Rogán Antal most segítő kezet nyújthatna a munkájukat elvesztő embereknek – fogalmazott az mszp-s politikus. Komjáti Imre szerint lenne pénz a segítségre a költségvetésben, csak nem az oligarhák és a családtagok zsebét kellene tömni. Az MSZP ezért 80 százalékos bértámogatást, a pozitív teszt miatt karanténba kényszerülő dolgozóknak 100 százalékos táppénzt, és a családi pótlék, gyes, gyed duplájára emelését követeli. Valamaint azt: a 20 bátor ember terjessze be azt a javaslatot is, amely 9 hónapra és minimum nettó 100 ezer forintra emeli az álláskeresési járadékot.