Előfizetés

Szaporodnak az óvoda- és iskolabezárások

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.26. 07:30

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Bár több pedagógus jelezte, nem akar részt venni az ingyenes tesztelésben, ennek nem csak az az oka, hogy egyes tanárok félnek, hogy táppénzre kerülnek.
Meredek emelkedésnek indult a bezárásra ítélt óvodák, iskolák száma, miután a héten elkezdődött a pedagógusok országos koronavírus-szűrése. Hétfőn még 178 óvodai csoportban, 136 óvodában és 71 általános iskolában volt rendkívüli szünet, szerda reggelre már 294 óvodai csoport, 184 óvoda és 105 iskola volt érintett. A hét első napján 388 iskolai osztályban és 43 általános iskolában volt digitális tanrend, szerdán már 521 osztály és 56 általános iskola kezdett ebben a munkarendben az Operatív Törzs tájékoztatása szerint. Bár a szűrés összesített eredményeit csak a jövő hétre ígéri a kormány, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának megbízott elnöke szerint az egyre szaporodó iskola- és óvodabezárásokban szerepe van a tesztelés eredményeinek. Komjáthy Anna azt is elmondta, bár több pedagógus jelezte, nem akar részt venni az ingyenes tesztelésben, ennek nem csak az az oka, hogy egyes tanárok félnek, hogy táppénzre kerülnek, hanem az is, hogy az iskoláknak küldött tájékoztatókban az állt, a mintavétel előtt több óráig nem szabad enni és inni. – Azok a pedagógusok, akik gyógyszert szednek és reggel muszáj bevenniük, ezt nem tudják megtenni éhgyomorra. Például akik cukorbetegek, nem koplalhatnak órákon át – fogalmazott Komjáthy Anna. Hozzátette: a tanárok tesztelését végző orvostanhallgatók kedvesek, ugyanakkor néha jobban félnek a mintavételtől, mint maguk a pedagógusok.
Ez annak fényében nem meglepő, hogy – a Népszava értesülései szerint – a pedagógusok szűrésében segédkező, orvosi és egészségügyi képzésekre járó egyetemistákat egy alig két perces oktatóvideóval készítették fel a munkára. Információink szerint hétfő reggel a rövid videós eligazítás után az egyetemisták egymáson gyakorolták a mintavételt, ezt követően már küldték őket az iskolákba, óvodákba tesztelni. A pedagógusszűrést és a hallgatók kirendelését nem az orvosegyetemek, hanem a kormányhivatalok végzik. A Pest Megyei Kormányhivatal a Népszava megkeresésére közölte: a mintavételek levételére és kiértékelésére a hallgatókat valóban egy oktatófilm segítségével készítették fel. „A mintavevők és a tesztelésbe bevont csoportok biztonsága érdekében minden nap sor kerül a mintavevő csapatok tagjainak gyorstesztelésére, amit szintén a hallgatók végeznek” – írták. A kormányhivatal tájékoztatásából az is kiderült, hogy naponta mintegy ezer, jellemzően két-két hallgatóból, kormányhivatali adminisztrátorból és gépjárművezetőből álló mintavevő egység végzi a teszteléseket. „Az adott napon egyszerre szolgálatot teljesítő hallgatók száma az aznapi megyei logisztikai tervektől függ” – tették hozzá. A hallgatók kirendelése két hétig tart, a kormányhivatal szerint az egyetemi tanulmányaikat a részvétel nem érintheti hátrányosan.

Parraghék csak másokkal spóroltatnának

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.11.26. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az iparkamara most dolgozik azon a javaslaton, amit Parragh László elnök már két hete bejelentett – tudtuk meg a testülettől, amely járvány idején is behajtja a tagdíjakat.
„A területi kamarák és az elnökség tagjai is megfogalmazták javaslataikat, amelyek mentén folyamatban van annak a javaslatcsomagnak a kialakítása, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a döntéshozók felé el kíván juttatni.” Ezt írta a Népszavának a kamara, miután arról érdeklődtünk, az iparűzési adó elengedésének – kormánynak kedves – ötlete Parragh László elnök magánvéleménye, vagy pedig az MKIK teljes közösségének álláspontja volt-e. A testület válasza azt jelenti, hogy Parragh László azelőtt mondta el a kamara álláspontját, hogy a testület fórumai megvitatták, részleteiben kidolgozták volna azt. Mindezek ismeretében kevéssé meglepő, hogy a fővárosi iparkamara sem áll ki az országos szervezet és vezetője mellett. Szerdai közleményük szerint nem is ismerik a javaslat mögötti koncepciót és számításokat. Mint arról többször írtunk, heves vitákat szított, hogy november közepén Parragh László a mikro-, kis- és középvállalkozói szektorban az iparűzési adó teljes elengedésére tett javaslatot. Később pedig már arról beszélt, hogy ágazattól és árbevételtől függetlenül képzelnék el az intézkedést, ráadásul nem csak 2020-ban, hanem 2021-ben is. Mivel az iparűzési adó az önkormányzatok fontos, meghatározó bevétele, helyhatóságok sora tiltakozott, köztük például Székesfehérvár fideszes polgármestere. Az adóelengedés különösen az ellenzéki vezetésű Budapestet sújtaná. Orbán Viktor kormányfő a javaslat egy valamivel enyhébb verzióját úgy minősítette: „meredek, de azért fel lehet rajta kaptatni.” Figyelemre méltó az is, hogy miközben Parragh László igen nagyvonalúan el tud tekinteni azoktól a bevételektől, amelyek egyébként az önkormányzatokat illetnék, az általa vezetett szervezet már nem ennyire elnéző azokkal a cégekkel szemben, akik elmaradnak a kamarának fizetendő díjak fizetésével. – Pár hete jött egy üzenet, hogy tartozunk 25 ezer forinttal, és azt be fogják hajtani, majd ezt néhány napja meg is tették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) segítségével, ami további eljárási díjat is felszámolt – nyilatkozta lapunknak András, egy fővárosi számítástechnikai szaküzlet tulajdonosa. Ő egyike annak az 1,8 millió vállalkozásnak, melynek akkor is fizetnie kell a területi kereskedelmi és iparkamara felé az évi hozzájárulást, ha valójában nem is tagja a szervezetnek. Hozzátette, hogy bár nem kérdőjelezi meg a pénzbehajtás törvényességét, szerinte egy „ilyen válság közepén 25 ezer forintért zaklatni egy kisvállalkozást nemhogy nem korrekt, hanem egyszerűen paraszt dolog”. 2015 és 2020 szeptembere között – a G7 portál szerint – 367 ezer alkalommal kellett a NAV-nak a kamara kérésére vállalkozók ellen végrehajtást indítania. 2019-ben az adóhatóság minden ötödik behajtása kamarai hozzájárulási elmaradás miatt történt, ez több mint 170 ezer esetet jelent. A regisztrációs díjat 2012-ben vezették be, minden vállalkozásnak 5-5 ezer forintot kell fizetnie a területileg illetékes kamarának, azok pedig a bevétel 10 százalékát adják át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. Megkerestük a Parragh László által vezetett MKIK-et, hogy a válsághelyzetre való tekintettel felmerült-e, hogy eltekintsenek az éves hozzájárulás beszedésétől. Közölték, hogy legutóbbi ülésükön a helyi iparűzési adó felfüggesztése volt a téma, azaz a kérdést nem tárgyalták. Ahogy arról beszámoltunk, tavasszal még a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vetette fel a díj felfüggesztését, de azt az MKIK gyorsan lesöpörte az asztalról, mondván, törvény rendelkezik az éves díj megfizetéséről és behajthatóságáról. A kamaráknak az éves díjért cserébe elvileg az érdekképviseleti tevékenység mellett szakmai támogatást, képzést és pályázatfigyelési tevékenységet kell nyújtania. Ennek szemlátomást próbálnak eleget tenni, a weboldalaikon több pályázatot és szakmai anyagot megosztanak, illetve konferenciákat is szerveznek. Azonban a vállalkozói reakciók alapján nem nagy az elégedettség, a hivatalos kamarai Facebook-oldalakon rendre hangot adnak annak, hogy érdektelen vagy haszontalan szolgáltatást kapnak. 

„Nagyarányú konszenzus”

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint politikai célokra használt fel egy szakértői dokumentumot Karácsony Gergely főpolgármester, mikor kedden arról beszélt, hogy a BKIK sem támogatja Parragh László országos iparkamarai elnök javaslatát az iparűzési adó elengedéséről – írták szerdai közleményükben. Kedden ugyanis egyeztetést tartott a fővárosi önkormányzat és a BKIK a kamara által javasolt Válságkezelő Alap 25 milliárdos forintos önkormányzati részének megvalósításáról. Ám a szakértők „nagyarányú konszenzusa” a BKIK szerint „nem arra hivatott, hogy a BKIK-t a Fővárosi Önkormányzat politikai álláspontja mellett kiállóként tüntessék fel”, hanem az egy programot megalapozó szakmai anyag.

Tizedelnék a Parragh-javaslatot

Az elnök úr nem osztja meg velünk a gondolatait, mi pedig nem tudjuk azokat kitalálni – engedett betekintést Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a fővárosi és az országos testület viszonyába.
Nyilatkozataik alapján önöket is meglepte, hogy Parragh László országos iparkamarai elnök az iparűzési adó (IPA) felfüggesztésére, majd elengedésére tett javaslatot. Miként lehetséges, hogy nem egyeztetnek önökkel, a legnagyobb tagszervezettel? Parragh úr nem osztja meg velünk a gondolatait, mi pedig nem tudjuk azokat kitalálni. Másfél éve vagyok a fővárosi kamara elnöke, régóta bírálom azt a típusú egyszemélyi vezetést, amit Parragh László képvisel. Ha megosztaná velünk az elnök úr az elképzeléseit, akkor elkerülhetők lennének ezek a helyzetek. Én személy szerint a csapatjátékban hiszek, ezt a vezetési módot nem tartom szerencsésnek. A Parragh-féle javaslattal szembeni legerősebb kritika az volt: az IPA elengedése nem veszi figyelembe, hogy annak milyen drasztikus hatása lenne az önkormányzatok működésére. Önök a kis- és mikrovállalkozásokra, illetve a bajba jutott középvállalkozások esetében engednék el az adónemet. Ez már arányos elvárás lenne? A válság teljesen más gondolkodást kíván. A javaslatunk a főváros iparűzési adóbevételének tíz százalékát érintené, ez valamivel több, mint 25 milliárd forint. Ez az áldozat megérné, mert ennek a tizednek az elengedése valójában a vállalkozások húsz-huszonöt százalékát segíthetné a válság túlélésében Ha már áldozatot említett: nem visszás az, hogy az országos és a helyi kamara lemondatná az önkormányzatokat az iparűzési adóból származó bevételeiről, de közben a testület ragaszkodik a tagdíjakhoz? Még egy előző fővárosi kamarai vezetés vetette fel, hogy tekintsenek el az éves díj beszedésétől. A kötelező évi 5000 forintos kamarai regisztrációs díj beszedését azonban törvény írja elő, így ettől a BKIK saját hatáskörben nem tud eltekinteni. Mi most azt tudtuk tenni, hogy a márciusi fizetési határidőket kitoltuk nyár végéig. Azt viszont fontosnak tartom tisztázni, hogy még a legkisebb vállalkozás esetében sem befolyásolná a válság túlélésének esélyeit az évi ötezer forintos hozzájárulás elengedése. De hogy a felelősségről és a teherviselésről is beszéljek: a szervezeten belüli gazdálkodásban szigorú intézkedéseket léptettünk életbe, területi kamaraként pedig azt képviseljük, hogy mi is arányosan vegyük ki részünket a válságkezelésből. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésünk 5 százalékával segítjük mi is az 50 milliárd forintos budapesti válságkezelő alapot, amit javasoltunk a fővárosnak, és amiről egyeztetést is folytatunk.
Nagy Elek, a BKIK elnöke
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Sok vállalkozó úgy érzi, az éves díjért semmit nem kap. Amikor másfél évvel ezelőtt megválasztottak a BKIK elnökének, megkérdeztük a vállalkozásokat mit várnak el a kamarától és ezt követően a szolgáltatásaink fejlesztésébe kezdtünk, nagyon komolyan javítottunk a színvonalon, annak érdekében, hogy a vállalkozások is érezzék, megéri ezt a díjat kifizetni. A méréseink szerint nagyon közel járunk ehhez a célhoz. Nemcsak a kamarán belüli feszültségekre derült fény szerdai közleményükből, abban kifogásolták azt is, hogy a fővárossal való egyeztetésük eredményét politikai célokra használta fel Budapest vezetése. A főváros azt hozta nyilvánosságra, hogy a budapesti kamara nem ért egyet az MKIK elnökével. Nem így van? A válságkezelésről, a Válságkezelő Alapról tárgyaltunk és szinte teljes mértékben megegyeztünk a főváros vezetésével. Sajnálom, hogy ez a konszenzus végül egy politikai aktus részévé vált, miközben a BKIK szakmai szempontok szerint vett részt ebben a tárgyalásban. Ha a főváros kritizálni szeretné a Parragh-féle javaslatot, megteheti, de ne ránk hivatkozva, és ezt várjuk minden politikai szereplőtől más esetekben is. Ez pedig akkor is így van, valóban sok mindenben nem értünk egyet Parragh úrral.

Káslert elsodorta a járvány – Többféle olvasata is lehet a kormány döntésének

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.26. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A veszélyhelyzet idejére átveszi a belügyminiszter a magyar kórházrendszer irányítását – derült ki egy friss kormányrendeletből.
Az egészségügyi veszélyhelyzet idejére Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alá kerül a múlt héten létrehozott Országos Kórházi Főigazgatóság a kormány szerdán közzétett rendelete alapján. A döntésnek a szakemberek szerint többféle olvasata is lehet. Az egyik, hogy maga a kormányfő is alkalmatlannak tartja Kásler Miklóst, a humántárca vezetőjét az ágazat irányítására. Ezt támasztja alá, hogy jó ideje zajlik a tárca kiüresítése, sorra kerültek területek, feladatok más minisztériumokhoz. Lapunk hiába érdeklődött a kormányszóvivő sajtóirodájánál, hogy miért vették el a kórházak irányítását Kásler Miklóstól, egyelőre nem kaptunk választ. A kormány egy másik, szerdán megjelent döntése szerint az állami kórházfenntartó, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) januárig beolvad az Országos Kórházi Főigazgatóságba, amelynek a vezetőjét korábban már ki is nevezték: Jenei Zoltánt választották az országos kórházi főigazgatónak. A közgazdász végzettségű új egészségügyi csúcsvezető idén szeptemberig két cikluson át dolgozott a Pécsi Tudományegyetem kancellárjaként. Korábban a Somogy megyei rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójaként is állt már az állam szolgálatában. Pintér Sándor megbízik benne, és ami a legfontosabb, a miniszterhez erősebb a kötődése, mint az egészségügy átalakítási kísérleteit gyakran nehezítő szakmai és politikai véleményvezérekhez. Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjének már csütörtöktől felettese a belügyminiszter. Az Országos Kórházi Főigazgatóság jogosítványai azonban csak januártól élnek. Az új főigazgatóság nagy hatalmú intézmény lesz. Feladatai közé került egyebek mellett a kórházi ellátórendszer működtetése, újraoszthatja akár az egyes ellátóhelyek kapacitásait, átszabhatja a szakmai struktúráját is. Elődje, az ÁEEK hatósági feladatait is megkapja, így például az egészségügyi dolgozók „alapnyilvántartását”, de az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (E-tér) működtetése is hozzá kerül. Ez a hivatal intézi majd a kórházak beszerzéseit, felügyeli, irányítja a gazdálkodásukat. – Azoknak nem gond, akiknek keménykezű osztályfőnökük volt iskolás éveik alatt, a többieknek azért még újdonság lesz, hogy az egészségügyi vezetésből is félkatonai, pontosabban egy belügyi szervezetet csinál a kormány – kommentálta az új helyzetet Rékassy Balázs orvos, egészségpolitikai szakértő. Hozzátette: az új Országos Kórházi Főigazgatóság nemcsak átveszi az eddig AEEK szerepét, hanem sokkal szélesebb kőrű és alaposabb jogosultságokkal is rendelkezik majd. A szervezet gyakorlatilag olyan feladatokat is ellát majd, amelyek klasszikusan az egészségügyi tárcához, illetve az ÁNTSZ-hez tartoznának, így például az új főigazgatóság feladata lesz az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító oklevelek elismerése, bizonyítványok kiadása, fejlesztési-, kapacitási-, szolgáltatási-, átcsoportosítási tervek készítése. Ennek a szervnek lesz felettese a belügyminiszter. Rékassy Balázs hozzátette:
– Mindez az egészségügyi dolgozóban vegyes érzéseket kelt, de azt kell mondanom, hogy egészségpolitikailag, reform menedzsment szempontjából merész és okos lépés egy, a szakma felé nem elkötelezett, független, vaskezű vezetőre bízni egy kőkemény, erős lobbival rendelkező ágazat megújítását. Az időzítésre utalva Rékassy Balázs azt mondta: ezt olyan helyzetben lépik meg, amikor az egészségügy minden egyes, évtiezedek óta húzodó problémája, elhanyagoltsága megmutatkozik, a járvány az egészségügyi dolgozók minden erejét elveszi, így senkinek nincs ideje nézni, mi is történik a feje felett. Megjegyezte: az egészségügyben indított hatalomkoncentráció később hatékonyabb átalakítási lehetőséget biztosít a kormány számára. Kérdéses azonban, hogy ha a kórházakat már belügyminiszter fogja felügyelni, akkor meghallgatják-e az orvos-szakmai szempontokat. Nem tudni továbbá azt sem, mi lesz az önkormányzati hatáskörbe tartozó járóbeteg szakrendelőkkel, valamint az alapellátással.