Előfizetés

Még mindig rengeteg halálesetet okoz a légszennyezés Európában

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 18:47

Fotó: Shutterstock
Annak ellenére is ez a helyzet, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen javult Európa levegőminősége és csökkent a szálló por okozta szennyezéssel összefüggő halálesetek száma.
Az elmúlt évtizedben jelentős mértékben javult Európa levegőminősége és csökkent a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma, a légszennyezettség azonban még így is mintegy 400 ezer korai halálesethez vezet a kontinensen – közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb, 2018-as adataira hivatkozva az Európai Bizottság hétfőn.
A jobb levegőminőségnek köszönhetően 2018-ban a tíz évvel korábbi adatokhoz képest mintegy 60 ezerrel kevesebben haltak meg idő előtt a szálló por okozta szennyezés következtében. A nitrogén-dioxid vonatkozásában a csökkenés még nagyobb mértékű, hiszen a korai halálesetek száma az elmúlt évtizedben mintegy 54 százalékkal csökkent.
Az értékelés szerint a szálló pornak való kitettség 2018-ban mintegy 417 ezer idő előtti halálozást okozott 41 európai országban. Ezek közül a halálesetek közül mintegy 379 ezer az unió akkor még 28 tagállamában történt. További 54 ezer, illetve 19 ezer korai haláleset a nitrogén-dioxidnak (NO2), illetve a talajközeli ózonnak (O3) tulajdonítható – közölték.
A jelentésből kiderült, hogy a vizsgált évben hat uniós tagállam - Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Románia - túllépte a szálló porra (PM2,5) vonatkozó európai uniós határértéket. Mindössze négy európai országban - Észtországban, Finnországban, Izlandon és Írországban - volt a finomrészecske-koncentráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb iránymutatásaiban szereplő értékek alatt.
Az uniós, nemzeti és helyi szakpolitikák, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban végrehajtott kibocsátáscsökkentések Európa-szerte javították a levegőminőséget.
A közlekedésből származó, legfontosabb légszennyező anyagok, köztük a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása 2000 óta annak ellenére csökkent, hogy a mobilitási igény nőtt és ehhez kapcsolódóan növekedett az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása is. Az energiaellátásból származó szennyezőanyag-kibocsátás szintén nagymértékben csökkent, míg az épületekből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése terén lassú az előrelépés.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése kitért a koronavírus-járvány és a levegőminőség közötti összefüggésekre is. Kiemelték, hogy a 2020-ra vonatkozó előzetes adatok részletesebb értékelése és az úgynevezett légkörmonitoring szolgáltatás (CAMS) által végzett modellezés megerősíti azokat a korábbi értékeléseket, amelyek szerint 
egyes légszennyező anyagok mennyisége akár 60 százalékkal is csökkent azokban európai országokban, ahol 2020 tavaszán kijárási korlátozások voltak érvényben.

Az uniós ügynökség még nem rendelkezik becslésekkel a 2020-ban tapasztalt tisztább levegő lehetséges pozitív egészségügyi hatásairól. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz, amelyeket a koronavírus-fertőzött betegeknél a halálozás kockázati tényezőiként azonosítottak. A levegőszennyezés és a koronavírus-fertőzések súlyossága közötti ok-okozati összefüggés azonban nem egyértelmű, ezért ezen a téren további epidemiológiai kutatásra van szükség – tették hozzá.

Több helyen is nőtt a légszennyezettség

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 15:52

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Három településen egészségtelen, míg Budapesten és még tíz városban kifogásolt a levegő minősége.
Miskolcon, Sajószentpéteren és Putnokon minősítették egészségtelennek a levegőt a szálló por miatt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfői térképe alapján. Tizenegy településen - Budapesten, Vácott, Tökölön, Százhalombattán, Székesfehérváron, Veszprémben, Nyíregyházán, Kazincbarcikán, Salgótarjánban, Szolnokon és Szegeden - kifogásolt a levegőminőség.
A Főpolgármesteri Hivatal hétfői közleményében azt írta: az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján Budapesten a következő napokban várhatóan stagnálni fog a szállópor-szint, majd szerdától tovább romlik a helyzet. Javulás - „jelentős bizonytalanság mellett” - legfeljebb vasárnaptól várható – írták.
A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: az első az elfogadható, a második a kifogásolt, a harmadik az egészségtelen, a negyedik pedig a veszélyes minősítés.
Az NNK figyelmeztetése szerint rossz levegőminőség esetén a gyermekeknél, az időseknél, a krónikus légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél, valamint a várandós kismamáknál enyhe légzőszervi tünetek, például köhögés, légúti irritáció jelentkezhet, illetve meglévő tüneteik súlyosbodhatnak.

Veszélyben vannak a kacsacsőrű emlősök

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 11:59

Fotó: BARRAULT D./HorizonFeatures/Leemage / AFP
Olyan drámai mértékben csökkent a különleges, Ausztráliában honos állat populációja az elmúlt 30 évben, hogy a szakértők szerint veszélyeztetett fajjá kellene nyilvánítani.
Az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) kutatói az Australian Conservation Foundation környezetvédő szervezettel, a WWF Ausztráliával és a Humane Society International állatvédő csoporttal közösen nyújtották be javaslatukat hétfőn Új-Dél-Wales állam kormányához egy jelentéssel együtt, amely a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) kihalással fenyegetettségének mértékét taglalja. 
A szakértők szerint a különleges állat élőhelyének mérete Ausztráliában mintegy 22 százalékkal csökkent az elmúlt három évtizedben. Becslésük szerint a populáció több mint 50 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági célú történelmi területtisztítások, a folyószabályozás és a szélsőséges szárazságok következtében. Az egyre súlyosabb és gyakoribb bozóttüzek is hozzájárulhattak ehhez. „A kacsacsőrű emlősnek továbbra is nagy veszélyekkel kell megküzdenie. A fenntarthatatlan vízkihasználás és a földtisztítás továbbra is nagy terhet jelent a frissvízi ökoszisztémákra és a jövőben tovább csökkenti az állományt” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Gilad Bino.
A faj jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik, az ausztrál környezetvédelmi és biodiverzitás-védelmi törvény (EPBC) értelmében azonban nem számít veszélyeztetettnek. Besorolásának megváltoztatásával szigorodna a kacsacsőrű emlősöket veszélyeztető fejlesztések ellenőrzése. „Azt is jelentené, hogy nagyobb fókuszt helyezhetnénk arra, mit tehetünk a helyzet javításáért” – mondta Richard Kingsford, az UNSW ökoszisztéma-kutató intézetének munkatársa.
A szakértő kiemelte: a kizárólag Ausztráliában honos állat nem élhet víz nélkül, de ahogy a kontinens egyre szárazabbá válik és az emberek egyre több vizet vonnak el a folyókból, az állatok számára elérhető állandó vízfelületek is egyre kisebbé válnak.
A kacsacsőrű emlősök száma az elmúlt évtizedekben mintegy a felére csökkent, de a pontos számok nehezen meghatározhatók, mivel rejtélyes, éjszaka aktív állatokról van szó. Az IUCN számukat 30 és 300 ezer között határozta meg 2016-ban.