Előfizetés

Több helyen is nőtt a légszennyezettség

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 15:52

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Három településen egészségtelen, míg Budapesten és még tíz városban kifogásolt a levegő minősége.
Miskolcon, Sajószentpéteren és Putnokon minősítették egészségtelennek a levegőt a szálló por miatt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hétfői térképe alapján. Tizenegy településen - Budapesten, Vácott, Tökölön, Százhalombattán, Székesfehérváron, Veszprémben, Nyíregyházán, Kazincbarcikán, Salgótarjánban, Szolnokon és Szegeden - kifogásolt a levegőminőség.
A Főpolgármesteri Hivatal hétfői közleményében azt írta: az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján Budapesten a következő napokban várhatóan stagnálni fog a szállópor-szint, majd szerdától tovább romlik a helyzet. Javulás - „jelentős bizonytalanság mellett” - legfeljebb vasárnaptól várható – írták.
A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: az első az elfogadható, a második a kifogásolt, a harmadik az egészségtelen, a negyedik pedig a veszélyes minősítés.
Az NNK figyelmeztetése szerint rossz levegőminőség esetén a gyermekeknél, az időseknél, a krónikus légzőszervi, illetve a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknél, valamint a várandós kismamáknál enyhe légzőszervi tünetek, például köhögés, légúti irritáció jelentkezhet, illetve meglévő tüneteik súlyosbodhatnak.

Veszélyben vannak a kacsacsőrű emlősök

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.23. 11:59

Fotó: BARRAULT D./HorizonFeatures/Leemage / AFP
Olyan drámai mértékben csökkent a különleges, Ausztráliában honos állat populációja az elmúlt 30 évben, hogy a szakértők szerint veszélyeztetett fajjá kellene nyilvánítani.
Az Új-Dél-Wales-i Egyetem (UNSW) kutatói az Australian Conservation Foundation környezetvédő szervezettel, a WWF Ausztráliával és a Humane Society International állatvédő csoporttal közösen nyújtották be javaslatukat hétfőn Új-Dél-Wales állam kormányához egy jelentéssel együtt, amely a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) kihalással fenyegetettségének mértékét taglalja. 
A szakértők szerint a különleges állat élőhelyének mérete Ausztráliában mintegy 22 százalékkal csökkent az elmúlt három évtizedben. Becslésük szerint a populáció több mint 50 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági célú történelmi területtisztítások, a folyószabályozás és a szélsőséges szárazságok következtében. Az egyre súlyosabb és gyakoribb bozóttüzek is hozzájárulhattak ehhez. „A kacsacsőrű emlősnek továbbra is nagy veszélyekkel kell megküzdenie. A fenntarthatatlan vízkihasználás és a földtisztítás továbbra is nagy terhet jelent a frissvízi ökoszisztémákra és a jövőben tovább csökkenti az állományt” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Gilad Bino.
A faj jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik, az ausztrál környezetvédelmi és biodiverzitás-védelmi törvény (EPBC) értelmében azonban nem számít veszélyeztetettnek. Besorolásának megváltoztatásával szigorodna a kacsacsőrű emlősöket veszélyeztető fejlesztések ellenőrzése. „Azt is jelentené, hogy nagyobb fókuszt helyezhetnénk arra, mit tehetünk a helyzet javításáért” – mondta Richard Kingsford, az UNSW ökoszisztéma-kutató intézetének munkatársa.
A szakértő kiemelte: a kizárólag Ausztráliában honos állat nem élhet víz nélkül, de ahogy a kontinens egyre szárazabbá válik és az emberek egyre több vizet vonnak el a folyókból, az állatok számára elérhető állandó vízfelületek is egyre kisebbé válnak.
A kacsacsőrű emlősök száma az elmúlt évtizedekben mintegy a felére csökkent, de a pontos számok nehezen meghatározhatók, mivel rejtélyes, éjszaka aktív állatokról van szó. Az IUCN számukat 30 és 300 ezer között határozta meg 2016-ban.

Indul a madáretetési szezon – Az énekeseket lehet, a vízieket viszont tilos

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.23. 09:55
Vonuló barátposzáta itató mellé kihelyezett almából csipeget
Fotó: Orbán Zoltán / MME
Emberi segítség nélkül is életben maradnának, de az énekesmadarak etetése és a megfigyelésük egyedülálló élményt nyújt.
Az énekesmadár-etetési időszak az első fagyok késő őszi beköszöntétől a megszűnésükig, november második felétől márciusig tart – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak. 

Énekesmadaraknak adható téli eleségek:

  • napraforgó - ez már önmagában is elég,
  • alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva)
  • bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal)
  • állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó)
Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet. Fontos viszont az ivó- és fürdővíz biztosítása, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. További információk itt találhatók.

A vízimadarakat nem is szabad etetni

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően eltérnek a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, etetésük tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Szennyezi a környezetet, kikapcsolja a téli túlélést biztosító vonulási viselkedést, ami a madarak tömeges jégbe fagyását okozza, növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés ránk is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent madárra és emberre egyaránt óriási kockázatot – írták. A folyamatos „kenyérdiéta” is megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formáját hívják angyalszárny-betegségnek. 
Magyarországon legalább 1890-től számítják a lakosság madáretetési mozgalmának indulását, így az idei a 131. szezon. A közleményben felhívták a figyelmet arra, a madarak – a közvélekedéssel ellentétben – emberi segítség nélkül is életben maradnának. A madáretetés célja a „saját gyönyörködtetésünk”, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt nyújt a kertekben, a parkokban és sokadik emeletről is.