Előfizetés

Zavart keltett a veszélyhelyzeti rendelet

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.18. 19:48

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Kormányzati Tájékoztatási Központ jobban tette volna, ha inkább elnézést kér, és megpróbálja közérthetően elmagyarázni a helyzetet – állapította meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
Kavarodást okozott a kormány új rendelete a „veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról”. Egyáltalán nem meglepő, hogy a rendelet címe és az abban szereplő határidő alapján több portál is arra a következtetésre jutott: a kormány február 8-áig meghosszabbította a veszélyhelyzeti korlátozásokat.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ éles hangvételű közleményben reagált, és egyenesen azzal vádolta a szóban forgó híroldalakat, hogy „alaptalanul rémhírt terjesztenek”, „szándékosan hazugságot állítanak”. A jelenleg hatályban lévő korlátozó intézkedéseket ugyanis nem hosszabbította meg a kormány, azokat december 11-ig kell alkalmazni. A kormány a veszélyhelyzetet hosszabbította meg az Országgyűlés döntése alapján február 8-áig – állt a közleményben.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű.
Az alaptörvény szerint – nyilatkozta lapunknak Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke – a veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki és vonja vissza saját hatáskörében. Sem a kihirdetéshez, sem a visszavonáshoz nem kell parlamenti jóváhagyás, és időben sincs korlátozva, hogy a veszélyhelyzet meddig állhat fent. Így annak meghosszabbítására sincs szükség: ellentétben azzal, amit a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye állít.
Meghosszabbításra és parlamenti jóváhagyásra a veszélyhelyzetben hozott egyes rendeletek esetében van szükség – hívta fel a figyelmet Kádár András Kristóf –, ezek ugyanis 15 nap után hatályukat vesztik. Kivéve, ha az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt azok meghosszabbítására és ezzel a lehetőséggel a kormány él.
A második „felhatalmazási törvénnyel” az Országgyűlés ezt a felhatalmazást megadta, lehetővé tette, hogy a kormány a veszélyhelyzeti rendeletek hatályát 15 napon túl, de legfeljebb a felhatalmazási törvény hatályvesztéséig, azaz február 8-áig meghosszabbítsa – emlékeztetett Kádár András Kristóf. A kormány mostani rendelete erre szolgál: 15 napon túli időre hosszabbítja meg a veszélyhelyzeti rendeleteket, köztük azt a november 10-én kihirdetett rendeletet is, amely a kijárási, oktatási, boltnyitvatartási és egyéb korlátozásokat tartalmazza.
A félreértést az okozza – folytatta Kádár András Kristóf –, hogy az említett november 10-ei rendelet 28. paragrafusa tartalmaz egy időhatárt, amely szerint a rendeletben foglalt intézkedések (például az üzletek nyitvatartásának korlátozása, a rendezvények tilalma, középfokú oktatási intézmények bezárása) csak december 11-éig alkalmazhatók. A mostani rendelet formálisan valóban meghosszabbította az összes korlátozás hatályát február 8-ig, de egyúttal meghosszabbította a 28. paragrafusban foglalt korlátozás hatályát is, ezért az továbbra is érvényben marad és a november 10-ei rendeletben foglalt korlátozások továbbra is csak december 11-éig alkalmazhatók.
Ez egy rendkívül körülményes jogalkotási megoldás, nem csoda, hogy annak tartalmát egyes újságírók félreértették – jegyezte meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, utalva a rendelet címére, amely a rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szól.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ jobban tette volna, ha ahelyett, hogy rémhírterjesztést és hazugságot kiált, inkább elnézést kér a félreérthető kodifikációért, megpróbálja közérthetően elmagyarázni a helyzetet, és főleg nem állítja valótlanul, hogy a rendelet a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szól – hangsúlyozta Kádár András Kristóf. Hiszen – ismételte meg – a veszélyhelyzetet nem kell meghosszabbítani, az alaptörvény alapján az mindaddig fennáll, amíg a kormány vissza nem vonja.
Mindennek tükrében kérdést küldtünk a Miniszterelnökségnek, a Miniszterelnöki Kabinetirodának és a kormányfő sajtófőnökének. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményére hivatkozva szerettük volna megtudni, mi indokolta, hogy a kormány külön rendeletet hozzon a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Az általunk kért szerda délutáni határidőig egyik helyről sem kaptunk választ.

Nem lepődtünk meg: távoktatásban is az uniós átlag alatt teljesít Magyarország

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.18. 18:28
Képünk illusztráció
Fotó: Fotostand / Voelker / AFP
A márciusi digitális átállás rávilágított a tanárok egyenlőtlen felkészültségére és a tanulók ahhoz való eltérő hozzáférésére.
A magyar diákok alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, az elmúlt tíz évben több területen is romlott a teljesítményük – állapította meg az Európai Bizottság a nemrég publikált Oktatási és Képzési Figyelő 2020 című kiadványában. A 2019-es PISA eredmények ismeretében ez nem nagy meglepetés, már ekkor kiderült, hogy mind az olvasás-szövegértési, mind a matematikai, mind a természettudományi feladatokban az uniós átlagnál gyengébben teljesítettek a magyar 15 évesek. Továbbra is problémát jelent a korai iskolaelhagyók magas aránya (ők azok a 18-24 évesek, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből). Tavaly 11,8 százalékon állt az arányuk, míg 2009-ben 11,5 százalék volt (az uniós átlag 10,2 százalék). Csökkentek az oktatásra fordított GDP-arányos közkiadások is: a 2009-es 5,4 százalékról 5,1 százalékra. A tanulók és családjaik társadalmi-gazdasági háttere is meghatározó abból a szempontból, ki milyen oktatásban részesülhet. A Bizottság szerint az előnyös és hátrányos helyzetű diákok teljesítménye közötti különbség Magyarországon a legnagyobb. A jelentés kitér arra is, hogy a magyar pedagógusok egyre idősebbek. Erre mutatott rá idén a Magyar Tudományos Akadémia kiadványa is, amely szerint a 2008-2018 közötti időszakban az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt, a 30 évnél fiatalabbaké pedig 6 százalékra csökkent. A tanárhiány is egyre nagyobb kihívást jelent, ebben nagy szerepe van az alacsony fizetéseknek (a pedagógusbérek más felsőfokú végzettségűek fizetésének 61-70 százalékát teszik ki). A koronavírus-járvány árnyékában a Bizottság a digitális oktatás állapotát is vizsgálta. Úgy vélik, a digitálisan támogató iskolák aránya Magyarországon az európai átlag alatt van, a márciusi átállás a távoktatásra pedig rávilágított a tanárok egyenlőtlen felkészültségére és a tanulók ahhoz való eltérő hozzáférésére. Az éves kompetenciafelmérések tanúsága szerint a magyar diákok mintegy 20 százalékának nincs vagy csak korlátozott a hozzáférése a digitális oktatáshoz. 

Több lett a fiatal diplomás

Van, ahol javultak az eredmények: a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya a 2009-es 24 százalékról 2019-re 33,4 százalékra nőtt. Ez ugyanakkor még mindig elmarad a 40,3 százalékos uniós átlagtól. A frissen végzettek foglalkoztatási rátája 85,6 százalékra emelkedett tíz év alatt, ami az uniós átlagot is meghaladja.

Egyik kezével simogat, a másikkal üt a médiatanács

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.18. 18:09
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Bővülhet egy kormánypárti rádió szolgáltatása, bírságok több médiumnak, feljelentés a főváros ellen.
Rádiós döntéseket hozott, és két szolgáltatóra bírságot szabott ki a médiatanács - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága szerdán.       A közlemény szerint a médiatanács hozzájárult, hogy a kormánypárti rádióadó, a Karc FM Média Kft. a Gyöngyös 88,9 MHz frekvencián legkésőbb január 21-ig megkezdje közösségi médiaszolgáltatását. Ahogy arról nemrég a Népszava beszámolt, korábban az ellenzéki Klubrádiót nyíltan diszkriminálta a médiahatóság, amikor – adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztására hivatkozva – nem hosszabbította meg médiaszolgáltatási jogosultságát, míg más adókkal megengedőbb volt. A testület most elfogadta, és pénteken honlapján közzéteszi a Berettyóújfalu és Székesfehérvár telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek elvi használatára irányuló pályázati felhívások tervezetét is.

Vétkes vérfagyasztás, reklám a vallási műsorban

Az NMHH tájékoztatása szerint 150 ezer forint bírságot szabtak ki a Film4 szolgáltatójára, mert az a Vérfagyasztó felújítás című, 12 éven aluliaknak nem ajánlottként besorolt műsort nem megfelelő időpontban és korhatár-besorolással sugározta egy szeptemberi reggelen. A műsor az erőszak és szexualitás mértéke miatt kizárólag este 9 és hajnali 5 óra között kerülhetett volna adásba, 16-os korhatárjelzéssel. A Mária Rádió Mór szolgáltatója szintén 150 ezer forint bírságot kapott, mert egy vizsgált augusztusi adáshéten szerződéses vállalásaihoz képest kevesebb szöveget, valamint saját és a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé. A tanács figyelmeztette továbbá az ATV Spirit szolgáltatóját, mert a csatorna vallási tartalmú műsort szakított meg reklámmal, ezt pedig a jogszabály nem teszi lehetővé. Kitértek arra is: beadvány érkezett a grémiumhoz a Fővárosi Közgyűlés azon rendeletével kapcsolatban, amely szerint közterületen csak olyan ingyenes sajtótermék terjeszthető, amelyben legalább négy oldalon keresztül a főváros által meghatározott tartalom szerepel. A bejelentő szerint ez sérti a médiaigazgatási szabályokat, de a médiatanács megállapította, hogy a médiatörvény nem ad felhatalmazást a grémiumnak az önkormányzati rendeletek médiajogi szempontú vizsgálatára, a hatósági eljárás lefolytatására, ezért a bejelentést továbbította a hatáskörrel rendelkező Gazdasági Versenyhivatalnak.