Előfizetés

Nem sietik el a békét Líbiában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.11.17. 20:55

Fotó: FETHI BELAID / AFP
Felemás eredménnyel zárult a nemzetközileg elismert líbiai kormány és a lázadók egy hétig tartó politikai párbeszéde Tunéziában.
Stephanie Williams, az ENSZ ügyvivő líbiai különmegbízottja áttörésként értékelte, hogy a delegációk megállapodtak a parlamenti- és elnökválasztások időpontjáról; a tervek szerint a szavazást 2021. december 24-én, a líbiai függetlenség ünnepnapján rendezik meg. A küldöttek viszont nem jutottak dűlőre abban a cseppet sem elhanyagolható kérdésben, hogy addig kik vezessék az országot. “Nem lehet egy tíz éve tartó konfliktust egyetlen hét alatt megoldani” - magyarázta Stephanie Williams, aki azt ígérte, hogy a delegáltak a héten még egyszer, virtuálisan összeülnek és tárgyalni fognak az egységkormány tagjainak kiválasztásáról. A szembenálló feleknek többek között az elnöki tanács vezetőjének és a kormányfőnek a személyéről kellene megegyezniük. Jelenleg mindkét posztot Fájez Esz-Szarrádzs tölti be, aki azonban már szeptemberben jelezte, hogy a békefolyamat megindulásával leköszön. Trónkövetelők akadnak bőven; bejelentkezett a pozíciókra például az ambiciózus Fathi Basaga jelenlegi belügyminiszter, aki az augusztusi kormányellenes tüntetések kapcsán nyíltan szembefordult Szarrádzssal és akkoriban azt híresztelték róla, hogy puccsra készül. Szintén versenyben van a remekül helyezkedő, Aguila Száleh is, a felkelők politikai vezetője, akinek kulcsszerepe volt a békefolyamatot elindító tűzszünet tető alá hozásában, melynek köszönhetően Líbia nemrég lekerült az EU szankciós listájáról is. Jó eséllyel pályázik még a tisztségekre Aref Ali Al-Najed, Líbia volt ENSZ-nagykövete, valamint az oroszbarát üzletemberként számon tartott Abdulhamid Al-Dabajba is, az állami befektetési és fejlesztési cég (LIDCO) vezetője. Vele kapcsolatban azonban olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy unokatestvérén keresztül megpróbálta lefizetni a tárgyalások résztvevőit: állítólag fejenként 200 ezer dollárt kenőpénzt ajánlott azért cserébe, hogy megszerezze támogatásukat. A küldötteken hatalmas felelősség, hogy körültekintően járjanak el a vezetők megválasztásakor, nehogy megismétlődjön az a forgatókönyv, ami a 2015-ös szkhírati megállapodást követte: akkor ugyanis hiába egyezett meg az országot uraló két rivális hatalom a rendezésről, a Szarrádzs vezetésével létrejövő egységkormánynak nem sikerült maga mögé állítania a kettészakadt Líbiát. Félő, hogy a jelenlegi békefolyamat kisiklásának a következménye újabb öt év polgárháború és instabilitás lehet, ami még kilátástalanabbá tenné a lakosság helyzetét.

Az ötödik vakcinagyártó céggel is megkötötte a szerződést az Európai Bizottság

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.17. 20:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A CureVac gyógyszercég júliusban 75 millió euró (26,2 milliárd forint) összegű hitelmegállapodást kötött az Európai Befektetési Bankkal a fertőző betegségek elleni oltóanyagok fejlesztésére.
Az Európai Bizottság kedden szerződést kötött a német CureVac gyógyszervállalattal az első körben 225 millió adag koronavírus elleni oltóanyag vásárlásáról, fenntartva további 180 millió adag igénylésének lehetőségét a vakcina biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítását követően – derült ki a brüsszeli testület sajtóközleményéből. Az unió végrehajtó testülete előzőleg már négy gyógyszeripari céggel – AstraZeneca, Sanofi-GSK, Janssen Pharmaceutica NV, BioNtech-Pfizer – kötött megállapodást, és a CureVac után az amerikai Moderna biotechnológiai vállalattal is tárgyal. A CureVac gyógyszercég júliusban 75 millió euró (26,2 milliárd forint) összegű hitelmegállapodást kötött az Európai Befektetési Bankkal, az összeg a fertőző betegségek elleni oltóanyagok fejlesztésére irányuló munkát támogatta, köztük a koronavírus-fertőzés elleni oltóanyag kifejlesztését is. Az EU június közepén fogadta el oltóanyag-stratégiáját, amelynek célja, hogy 12-18 hónapon belül minden európai állampolgár számára magas színvonalú, biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat biztosítson. Ennek érdekében a bizottság a tagállamokkal együtt előzetes piaci kötelezettségvállalásokat köt a vakcinagyártó cégekkel. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az oltóanyagot adományként felajánlják alacsonyabb és közepes jövedelmű országok számára, vagy átirányítják más európai országokba. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a keddi bejelentést követően azt mondta, „a bizottság eddig több mint 1,2 milliárd adag oltóanyagról gondoskodott azon kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében, hogy méltányos hozzáférést biztosítson a biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokhoz, nemcsak az európai polgárok, hanem a világ legszegényebb és legkiszolgáltatottabb lakossága számára is”. E potenciális vakcinák többsége a klinikai vizsgálatok előrehaladott szakaszában van. 
– Reményeink szerint a biztató eredmények megerősítést nyernek az engedélyezés során, amelyet követően gyorsan bevethetők lesznek, segítve minket a pandémia leküzdésében

– fűzte hozzá.

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos újabb mérföldkőnek nevezte a megállapodást az uniós oltóanyag-stratégiában, amely szavai szerint jól mutatja egy valódi európai egészségügyi unióban való együttműködés előnyeit. A CureVac a közlemény szerint úttörő szerepet tölt be egy, a hírvivő RNS (mRNS) technológián alapuló, teljesen új oltóanyagtípus kifejlesztésében. E technológia lipid-nanorészecskék segítségével juttatja be a sejtekbe az mRNS-t. Az alapelv az mRNS molekula információs adathordozóként való alkalmazása, melynek segítségével az emberi szervezet saját maga tudja előállítani az egyes betegségek leküzdéséhez szükséges hatóanyagokat.

Bizonytalan, hogy lesz-e normális karácsonyuk a briteknek

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.11.17. 20:05

Fotó: Twitter
A karantéba kényszerült miniszterelnök mindeközben megsértette a skótokat.
Mintha átok ülne a brit kormányfőn: idén már másodszor vonult karanténba. Először március végén, amikor elkapta a koronavírust, akkor intenzív kórházi kezelésre szorult, rövid ideig életveszélybe is került. Johnson vasárnap este újra elszigetelésre kényszerült, amikor hivatalos értesítést kapott a sokat bírált tesztelő és kontaktkereső rendszertől arról, hogy múlt héten egy olyan személlyel - egy konzervatív képviselő tartózkodott - aki azóta pozitív tesztet produkált. Interneten közéttett videóüzenetében az 56 éves politikus ugyan "makkegészségesnek" nevezte magát, sőt, mint mondta, "csordultig tele van antitestekkel", példát statuálva fegyelmezetten tudomásul vette a november 26-ig tartó vesztegzárát, amit lázas munkával kíván tölteni, természetesen virtuálisan. A brit közvéleményt élénken foglalkoztatja, vajon miért vonatkozik az elszigetelés valakire, aki már túlesett a Covid-19 fertőzésen? Az orvosok úgy gondolják, nagyon valószínűtlen, de nem lehetetlen, hogy a vírus ismét megtámadja. Tapasztalatok hiányában nem tudni, vajon az egykori betegek átadhatják-e más embereknek a fertőzést. A The Daily Telegraph szerint mindeddig világszerte csak huszonöt visszaesést regisztráltak. Az újra-megbetegedettek vagy nem mutattak tüneteket, vagy azok enyhék voltak. Kivételt képezett egy 89 éves holland asszony, akinek ritka típusú non-Hodgkin limfómája megtépázta az immunrendszerét. A lap által megszólított Simon Clarke, sejt- és molekuláris biológus kioktatta a kormányfőt, hogy friss teszt elvégzése nélkül nem tudhatja, fertőzése után fél évvel valóban rendelkezik-e antitestekkel. De ha igen, ez akkor sem jelent automatikus immunitást. A kormányfő a hetet a Downing Street rendjének helyreállítására és nagy projektek bejelentésére szánta, nem is beszélve az EU-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalásokról, melyek végső szakaszukban akármikor igényelhetnek legfelső szintű beavatkozást. A tennivalók között vezető helyen szerepel a koronavírus-válság kezelése. Anglia december 2-ig van szinte teljes vesztegzárban. Hacsak ennek meghosszabbításáról nem dönt a parlament, december 3-án a legnagyobb brit tartomány várhatóan visszatér a regionális korlátozások rendszeréhez. Az embereknek egy többé-kevésbé "normális" karácsony megünnepléséhez fűződő illúzióit azonban megingatta a hétfő esti szokásos sajtótájékoztatón, Susan Hopkins közegészségügyi tanácsadó, aki arról beszélt, hogy a különböző fokozatú helyi korlátozás szigorítását tartja szükségesnek. Ellenkező esetben az ország súlyos nehézségekbe fog ütközni a téli hónapok alatt, mielőtt az ígéretes oltóanyagok bevezetésre kerülhetnek. Jonathan Van-Tam országos tisztifőorvos-helyettes szerint azért bizakodásra is van ok ezen a téren, hiszen az Egyesült Királyság tavaszra 2,5 millió ember beoltásához elegendő Moderna-vakcinához jut hozzá, melynek hatékonyságát közel 95 százalékra becsülik. Boris Johnsonnak mindeközben négy fal közé szorulva is sikerült magára zúdítani a skótok haragját. Hétfő este észak-angliai képviselőkkel az ígért gazdasági felzárkózásról beszélgetve megjegyezte, hogy a decentralizáció Tony Blair "legnagyobb hibája" volt. Ő a maga részéről semmilyen okot nem lát arra, hogy "több hatalmat ruházzon át az edinburgh-i nemzetgyűlésre". Még a skóciai konzervatívok vezetője, Douglas Ross sem értett egyet a sommás ítélettel, a Skót Nemzeti Párt és annak vezetője, Nicola Sturgeon viszont felbecsülhetetlen értékű muníciót kapott a jövő évi tartományi választás előtt. Ha a nacionalisták jól szerepelnek, akkor várhatóan 2014 után, egy újabb függetlenségi népszavazást kezdeményeznek.