Előfizetés

Szavazatvásárlás kútlegalizálással

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.14. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Amnesztiát hirdetett a kormány az öntözési célból létesített illegális kutaknak. A gazdáknak szánt gesztus ellentétes az Orbán-kabinet öntözési stratégiájával és az ország érdekeivel.
Alig egy évvel az országgyűlési választás előtt a kormány sürgősnek érezte, hogy a főleg zöldségtermelésből élő kisebb gazdaságokat mentesítse az illegálisan fúrt kutak miatt őket fenyegető szankciók alól. Az „A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról” címet viselő törvényjavaslatot (a karanténintézkedések éjszakáján beterjesztett csomag más fontos elemeivel együtt) Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be 2020. november 10-én a parlamentnek. A javaslat szövegében szerepel egyebek mellett, hogy az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében nem lesz szükség engedélyre. Ezzel egy időben „kútamnesztiát” hirdet a jogszabály az engedély nélkül létesített, már meglévő kutakra is. Az engedélyezési kötelezettség megszüntetése jelentős adminisztratív könnyítést eredményez, az amúgy is fogyóban lévő vízkészleteket azonban komolyan veszélyezteti.
– Először tisztázni kellene, hány ilyen fúrt kút van az országban, vagyis egy kútkatasztert kellene létrehozni. Ennek érdekében büntetlenül jelenthetnék be a gazdák, és csak azt kellene igazolni, hogy az adott kút megfelel a feltételeknek – válaszolta a Népszava kérdésére Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke arra a kérdésünkre, mi lenne a követendő eljárás. A felszínközeli vízkészleteket elsősorban a kisebb területeken gazdálkodó zöldségtermelők hasznosítják, leginkább nekik szólhatnak a törvényjavaslat kútliberalizációs passzusai. A talaj nélküli zöldséghajtatásnál például létkérdés az állandó vízminőség, a folyóvíz esetében ez nem oldható meg. A törvényjavaslat átmeneti megoldást jelenthet a kisebb kertészeteknek, hiszen 70-80 százalékuk kutakból jut vízhez, és ha erre nem lenne mód, a szervezet álláspontja szerint több ezer ember veszítené el a megélhetését. Ugyanakkor bármilyen forrásból származzék is a víz, egyformán fontos lenne a technológia, a hatékonyság kérdése. –Az elavult öntözési módszerek alkalmazásánál jelentős a párolgási, szivárgási veszteség, ami ellehetetleníti a gazdaságos termelést – jegyezte meg a szervezet elnöke. – Morzsákat dobott a kormány a kistermelőknek a valódi, érdemi támogatások helyett. A kormányzati propaganda állításai alapján ugyan éppen ez a réteg élvez előnyt, de ha csak az állami földek haszonbérleti vagy eladási ügyeit nézzük, a gyakorlat azt mutatta, hogy a Fidesz-közeli oligarchák voltak a haszonélvezői a programoknak – nyilatkozta a Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse. Szerinte ezek a „morzsák” több kárt okozhatnak, mint hasznot: a talaj felső, 50 méteres rétegeiből ugyanis a mélyebb rétegekbe szivárogna az utánpótlás – hacsak már odafönt ki nem merítik a készleteket. Emellett a fúrt kutak megkönnyíthetik a szennyezőanyagok leszivárgását a mélyebb talajrétegekben található vízbázisokba is – figyelmeztetett Rodics Katalin. Ráadásul a törvénytervezet nem differenciál a különböző talaj- illetve vízkészlet-viszonyok mentén, és súlyosbítaná az amúgy is szárazabb, vagy a klímaváltozás miatt kiszáradó régiókban a felszín alatti vízkészletek amúgy is gyors ütemű fogyatkozását. A törvénytervezetben egyetlen szó sem esik továbbá arról, hogy bárki is ellenőrizné az 50 méteres kútmélység betartását. A szárazabb alföldi tájakon sok helyen eleve mélyebben található víz. Ha betartják az előírásokat, a kiszáradó területeken gazdálkodók semmit sem érnek a könnyítéssel. A kútfúrás kötelező engedélyeztetése mellett is rengeteg illegális fúrt kút működött, de most még ez a kontroll is kiesik. A korábbi rendszerben, ahol a vízügyi szakemberek ismeretei alapján zajlott az engedélyeztetés, legalább minimálisan figyelembe vették a felszín alatti vízkészletek eloszlását, és igyekeztek korlátok közé szorítani a vízbázisok kizsákmányolását. Agrár és környezetvédelmi szakemberek is úgy vélik, a kormányzat nem véletlenül időzítette a 2022-es országgyűlési választások elé ezt a gesztust a szavazóbázisának számító kistermelőknek. Akad olyan vélekedés is, hogy a törvényjavaslat a könnyebbik utat választja, és rendkívül drága, sok százmilliárd forintos költséggel járó alternatív vízgazdálkodás, a felszíni vizek fölhasználása, az öntözési célú csatornahálózat felújítása, kiépítése helyett támogatja jogszabállyal a fúr kutak létesítését és legalizálását. Maga a fúrás egyébként a gazdák számára átlagosan százezer forintot jóval meghaladó költséggel jár.
Az idő sürget. Miközben a felszíni vizeink 95 százaléka, becslések szerint évi 110-112 köbkilométernyi a határon túlról érkezik és nagyjából 5-6 köbkilométernyi többlettel folyik ki a déli határokon, a folyók felső szakaszain a környező országokban egyre több víztározó épül és így, a klímaváltozástól függetlenül is egyre kevesebb víz jut majd a magyar mezőgazdaságnak. A határon túlról érkező vizek mennyisége folyamatosan változik, s ez befolyásolja a felszín alatti úgynevezett nyugalmi vízszintet is, ami környezetvédelmi szempontból sem veszélytelen, de kockázatot jelent a fúr kutakkal gazdálkodók számára is. Ledó Ferenc szerint hosszú távon a tiszántúli, illetve a Duna-Tisza közi csatornahálózat kiépítése teremthetne biztonságos öntözővíz-ellátást. Ezzel a nyugalmi vízszintet is tartósabban emelni lehetne. A szakember úgy vélte, minél több felszíni, illetve csapadékvizet kellene tárolni, és a talajból minél kevesebbet kellene kivenni. Mórahalomnál, a homokhátságon már beindult egy tározó- és a csatornahálózat kiépülése, de a teljes kapacitását legkorábban négy év múlva érheti el. A kertészeti ágazat vízgondjait 300-500 milliárd forintból 3 év alatt meg lehetne oldani. Ezzel a fúrt kutak majd’ háromnegyedét ki lehetne váltani – vélte Ledó. Rodics Katalin szerint a folyókhoz közel létesített nagy, de nem kibetonozott medrű víztározók mellett fontos lenne az elhanyagolt árterek bekapcsolása a vízvisszatartásba, illetve a belvizes területeken sem kellene közpénzből elvezetni a vizet, hanem helyi víztárolókat lehetne kialakítani. Erre az uniós agrártámogatási rendszer, a közvetlen földalapú támogatás eddig nem ösztönözte a gazdákat. Borhidi Attila botanikus, ökológus akadémikus kutatócsoportjának vizsgálata szerint az Alföldön a klímaváltozás hatására 1,5 Celsius fokkal melegedett az átlaghőmérséklet az elmúlt 30-40 évben. A Kárpát-medence folyamatosan szárad, és ha nem történik alapvető változás a vízgazdálkodásban, akkor 2050-re Magyarország területének akár a kétharmada is száraz sztyeppévé válhat. Ez drámai átalakulásokat hozhat, a mezőgazdaság pedig képtelenné válhat még a hazai élelmiszerigények kielégítésére is. Ezért elengedhetetlen lenne egy hosszú távú, fenntartható vízstratégia kidolgozás és megvalósítása. Született ugyan kormányzati vízgazdálkodási és öntözési program – benne olyan célokkal, mint a vízkincs megvédése és a készletek optimális hasznosítása –, de a 2020-2030. közötti időszakra szánt évi 17 milliárdosra büdzsé nevetségesen kevésnek tűnik.

Elon Musk szerint valami nem stimmel a gyorstesztekkel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.13. 17:45

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Az egyszerre levett négy mintájából kettő negatív, kettő pozitív lett.
„Valami nagyon nem stimmel a koronavírus gyorstesztekkel” – vette észre a Portfolio Elon Musk Twitter-bejegyzését, miután ugyanaz a nővér négyszer is elvégezte rajta a BD (Becton Dickinson) antigén tesztjét, amelyek közül kettő negatív és kettő pozitív lett. 
„Kamuzásról”, ahogy a Tesla és a Space X vezére fogalmazott vélhetően nincs szó, az antigén gyorstesztek, amelyek a fertőzés korai szakaszában a vírus jelenlétének kimutatására szolgálnak, érzékenysége és specifitása sem feltétlenül túl magas, azaz fals negatív és fals pozitív eredményt is hozhatnak.
A Reuters szerint Musktól PCR-teszthez is vettek mintát, annak eredménye még nem érkezett meg. Egy követőjének a tüneteit firtató kérdésre azt válaszolta, tipikus megfázásos jeleket észlel magán.

Koronavírus – A cukorbetegség megduplázza a halálozás kockázatát

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.13. 15:55

Fotó: FRANCK FIFE / AFP
A diabéteszes emberek sebezhetőbbek, legalább kétszer nagyobb a Covid-19-cel összefüggő halálozás kockázata.
„Nyilvánvalóvá vált, hogy közegészségügyi vészhelyzet alatt a diabéteszes emberek sebezhetőbbek, legalább kétszeres eséllyel alakul ki náluk súlyos betegség vagy haláloznak el”, miután megfertőződtek az új típusú koronavírussal – állapította meg az a kutatás, amelynek eredményeit a Lancet brit orvosi szaklap közölt.    
„Azok az emberek, akik cukorbetegek, de nem, vagy nem megfelelően kezelik a diabéteszüket, vagy más betegségeik is vannak, különösen veszélyeztetettek” – erre jutottak többek között Ausztrália, Kína, a Dél-Afrikai Köztársaság és az Egyesült Államok tudósai és orvosai.
A diabéteszes felnőttek száma a világon 2019-ben a becslések alapján 463 millió volt. Tavaly mintegy 4,2 millióan haltak meg a cukorbetegség vagy szövődményei következtében a tanulmány készítői, köztük a hongkongi Kínai Egyetem és az Imperial College London tudósai szerint.
A Johns Hopkins Egyetem globális adatösszesítése alapján majdnem 1,3 millió ember halt meg a SARS CoV-2 okozta Covid-19 következtében. A hivatalos adatok alapján több mint 52 millióan kapták el a vírust, noha az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) októberben azt közölte, a valós szám akár 700 millió fölött is lehet.
Magyarországon 600-700 ezer ember érintett a diabétesz valamely formájában. 
Mint megírtuk, nemrég látott napvilágot egy olyan, szintén brit kutatás, amely szerint már kis életmódváltoztatás is jelentősen csökkentheti a cukorbetegség kockázatát. Néhány kilós fogyás, a fizikai aktivitás növelése mintegy felére csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.