Előfizetés

Autós koronavírus-tesztállomás nyílt Csepelen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.13. 09:52

Fotó: csepel.info
A szűrőbusz a Mentőszolgálat Covid szűrésének leterheltségét enyhíti.
Csütörtöktől vasárnapig tesztállomás működik a Csepeli Piac melletti parkolóban, ahol a háziorvos beutalójával és enyhe tünetekkel rendelkező betegeket tesztelik koronavírusra. A szűrőbusz a tervek szerint később – akár minden héten – visszatér, attól függően, hogy kell-e a tehermentesítés a Csepelen dolgozó tesztelőknek – számolt be róla a Csepel.info.
A szűrésen azok vehetnek részt, akiknek a háziorvosa megrendelte a COVID tesztet, nem súlyosak a tüneteik, azonban a Mentőszolgálat még nem jutott el a lakcímre a mintavétel miatt.

A szűrőbusz a Mentőszolgálat Covid szűrésének leterheltségét enyhíti. A Mentőszolgálat azt kéri, hogy a helyszínre mindenki lehetőség szerint gépkocsival érkezzen. A mintavételhez a páciensnek nem kell kiszállnia az autóból. Amennyiben a teszt negatív, úgy újabb mintavételre kerül sor, ennek eredményét később kapja meg a páciens. A portál információi szerint csütörtökön, nem sokkal délután egy óra után már közel hatvanan vettek részt a tesztelésen, és a gyorsteszt többüknél kimutatta a fertőzést. Akiknél az első teszt negatív lett, azoknál a csepeli mentősök elvégzik a gyorstesztnél drágább és eredményt is később mutató PCR-tesztet.

Meghalt 99 beteg, és 5097 új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.13. 09:32

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Kórházban 6690 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 518-an vannak lélegeztetőgépen.
Újabb 5097 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 131 887-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 99, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 2883-ra emelkedett – írja a koronavirus.gov.hu. 29 802-en már meggyógyultak, az aktív fertőzöttek száma pedig 99 202 fő. Az aktív fertőzöttek 24 százaléka, az elhunytak 26 százaléka, a gyógyultak 27 százaléka budapesti. 
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (32 302) és Pest megyében (17 423) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (9796), Borsod-Abaúj-Zemplén (7219), Hajdú-Bihar megye (6434) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (6405). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (1678).  Kórházban 6690 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 518-an vannak lélegeztetőgépen. 
Az Operatív törzs jelenleg 208 óvodában és 37 általános iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 217 általános iskolai osztályban és 22 általános iskolában digitális tanrendet.

Felhívták a figyelmet arra, hogy Egész Európában, a szomszédos országokban és Magyarországon is exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, egyre többen igényelnek kórházi ellátást. Miután a parlament kedden megszavazta a rendkívüli jogrend meghosszabbítását, a kormány kihirdette az újabb védelmi intézkedéseket. Ezek célja, hogy csökkentsük a koronavírus megbetegedések számát és a kórházakra nehezedő terhet. A korlátozások szerdától léptek életbe.  

Pisztoly a párna alatt – Könyvet írni Dobi Istvánról

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.13. 09:30

Fotó: ADOMÁNYOZÓ FSZEK BUDAPEST GYŰJTEMÉNY/SÁNDOR GYÖRGY / FORTEPAN
Révész Sándor nem elégedett meg a felületes ítélettel.
Nem lehet azt állítani, hogy Révész Sándor túl sok biztatást, netán inspirációt kapott volna barátaitól és ismerőseitől. Meghökkent reakciókat váltott ki környezetében, amikor elmesélte, mivel foglalkozik éppen: „Dobi Istvánról könyvet írni? Minek? Nincs neked jobb dolgod? Mi van ezen az emberen megírnivaló?”
Ezekkel a kérdésekkel kezdődik a Dobi István, az elfeledett államfő – Egy nincstelen parasztfiú útja a hatalomba című könyv, amely nem valamifajta lappangó társadalmi igény kielégítésére, hanem pont fordítva, az általános érdektelenség ellenére, a szerző (jelenleg a HVG munkatársa) eltökéltségének köszönhetően született meg.
Az utókor emlékezetében Dobi István valóban nevetséges, alkoholista figuraként maradt fenn, aki súlytalanul, önálló akarat és egyéniség nélkül, marionett figuraként működött együtt a pártállammal. Ráadásul ennek a halovány emlékezetnek is megvannak a határai, a fiatalabb nemzedékek azt se tudják, kiről van szó.
Révész Sándor nem elégedett meg a felületes ítélettel. Abból indult ki, hogy Dobi István a kisgazdapárt elnöke volt, miniszter, majd miniszterelnök, aztán államfő. Tényleg senki lett volna? Csakhogy – morfondírozott a szerző – mielőtt senki lett volna, valakinek mégiscsak lennie kellett ennek a Dobi Istvánnak. Volt is – állapította meg Révész. Méghozzá: „Országszerte ismert ember. A szegényparasztságnak, a magyar társadalom legszélesebb és leggyengébb érdekképviselettel rendelkező rétegének első számú képviselője a politikai életben.” Amikor pedig „városi, értelmiségi és a kulisszák mögé nem látó szemmel csak a senkit lehetett látni belőle, akkor is volt valaki vidéki, paraszti szemmel nézve”.
A rövid állítást a szerző hatalmas kutatómunkával, emlékiratok, naplójegyzetek, sajtópublikációk és dokumentumok tömkelegének tanulmányozásával, rendkívül alapos forráskritikával támasztotta alá. Akit még lehetett, személyesen megkeresett. Ennek eredménye vaskos – fotóanyag és szöveges függelék nélkül is 421 oldalas – kötet lett. A terjedelem rögtön sejtetni engedi: igenis van mit írni Dobi Istvánról.
1898-ban született a ma már Komáromhoz tartozó Szőnyben. A „nincstelen parasztfiú” már gyerekként apjával tartott a munkába: „nyelte a cséplőgép mellett, kivált pelyvahordás közben felkavarodó rengeteg port, ami az apját végül megölte”.
Az első világháborúban besorozták, a Tanácsköztársaság idején belépett a Vörös Hadseregbe, hadifogságba került. A Horthy-rendszer elején rendőri felügyelet alatt állt. Megnősült, az 1922 és 1930 között született öt gyerekéből három maradt életben. Keményen dolgozott, mindenféle napszámos munkát elvállalt, hogy fenn tudja tartani a családját.
A hat elemit végzett fiatal férfi igyekezett képezni magát. Előfizetett a Népszavára, aktív szervezője volt a szociáldemokrata pártnak. Többször meggyűlt a baja a csendőrökkel (előfordult, hogy félholtra verték), és olyan időszak is akadt, amikor politikai nézetei miatt rosszul fizető munkát is alig kapott. Közben ismertsége és népszerűsége egyre nőtt az országban. Amikor a szocdemek számára a hatalom végképp ellehetetlenítette a „vidéki agitációt”, Dobi István átigazolt a kisgazdákhoz. A pártban felismerték, milyen remek szervező: „pillanatok alatt országos szerepkörű politikust faragtak a szőnyi földmunkásból”.
Révész Sándor többször is ambivalensnek minősíti Dobi István személyiségét, szerepét és megítélését. Minél rangosabb pozíciókra kérték fel a második világháború után, annál inkább erősödött benne a kétely, hogy alkalmas-e annak betöltésére. Sok politikus és értelmiségi lenézte, de a parasztság körében még a Kádár-korszakban is nagy népszerűségnek örvendett. Vállalhatatlan engedményeket tett a pártállamnak, miközben mindvégig hitt abban, hogy a szövetkezetek létrehozásával felemelkedést hozó korszak kezdődik. Kiszolgálta, de gyakran hangosan és keresetlen szavakkal szidta is a kommunistákat. Rákosi Mátyással és (egy idő után) Kádár Jánossal is rossz kapcsolata volt, a Szovjetuniót viszont csodálta.
1968-ban halt meg. Utolsó éveiben rémképek gyötörték, attól félt, hogy el akarják tenni láb alól. Éjszaka pisztolyt tartott a párnája alatt.