Előfizetés

Ferihegy megszállása

A NER célkeresztjébe került a ferihegyi repülőtér: az elmúlt napokban derült ki, hogy a csődbe ment Malév földi kiszolgálócég helyére már a nyáron benyomult a Pintér Sándor – Tasnádi László féle Civil Biztonság Zrt., a Fidesz őrző-védő cége, a Valton Security, valamint a NER takarítócége által alkotott konzorcium. A vállalkozás minden repülőtéri tapasztalat nélkül kapta meg az ilyen-olyan (biztonsági) engedélyeket, miközben nemzetközi referenciával rendelkező uniós cégeket utasítottak el a hatóságok.  Feltehetőleg a görög pályázók vezetői között nem voltak egykori béemes III/2-es tisztek, illetve egykori államtitkárok.  Ezt csak gyanítjuk, lehet, hogy mást rontottak el a görögök. Például azt, hogy nem születtek NER-magyarnak A földi kiszolgálás ugyanis csak hab a tortán. A NER-, illetve bocsánat, a politikától teljesen független magyar cégek – például a 24 százalékos állami tulajdonban lévő Mol Nyrt. – közölte a Budapest Airport (BA) kanadai tulajdonosaival, hogy megvennék a reptérüzemeltető vállalatot. Nagyon illedelmesen rúgták rá az ajtót a magyar menedzserek a kanadai nyugdíjalapra, mert mondhatták volna azt is, hogy mától ők a tulajdonosok, miközben pufajkájukat az asztalukra dobják. A repülőtér üzemeltetése óriási üzlet normál időkben: a BA Zrt. csak tavaly 30 milliárd forintos nyereséget termelt, ez olyan összeg, amit még Mészáros Lőrinc sem látott egyben. A kormányfő épp ezért szeretné NER-tulajdonban látni a céget. Sokan mondhatják azt is, hogy kit érdekel Ferihegy ellopása, akkor amikor a kormány éppen a választási törvényt és az alaptörvényt írja át. Orbánnék egyszer menni fognak, és a saját képükre formált alaptörvényüket is viszik magukkal, ám itt marad az állami pénzekből összelopott gazdasági birodalom, amely évtizedekre fojthatja meg a magyar gazdaságot. Orbánék már a bukás utáni időszakra készülnek: tesznek róla, hogy főként a NER-magánalapítványoknak adott vagyon és juttatás mielőbb elveszítse közpénz jellegét. 

Nem áll jól a versenyképességünk

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.12. 16:31
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A jövő növekedését meghatározó két fontos terepen is gyengén teljesít a magyar gazdaság.
Pénteken közli a KSH a harmadik negyedéves GDP adatokat, a Portfolio.hu által idézet elemzők várakozásai szerint a második negyedéves 13,6 százalékról öt százalékra csökkent az éves GDP-zsugorodás, ami negyedéves alapon 10 százalék feletti növekedést sejtett. Bármi is lesz a harmadik negyedéves adat, a negyedik negyedben újra jön a feketeleves a zárások miatt. 2021-et és 2022-őt vélhetően már a felzárkózás határozza meg, és a gazdaság visszatér a korábbi növekedési trendvonalra, ami évi 4-5 százalékos éves bővülést takar. Középtávon viszont már újra a gazdaság fundamentumai lesznek meghatározóak, például a versenyképesség, a hatékonyság növekedése. A jegybank csütörtökön publikálta első ízben a Termelékenységi jelentését, amelyről  összefoglalásként elmondható, hogy a magyar gazdaság a 2017-2019 közötti viszonylag jelentős hatékonyságnövekedés ellenére komoly kihívások előtt áll. Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybank elemzői szerint a gazdaság termelékenységének növelése lehet a kulcsa annak, hogy Magyarország a következő években kitör-e a közepesen fejlett gazdaságok csapdájából, és belátható időn belül megközelíti-e az osztrák gazdaság teljesítményének 80-90 százalékát. A Covid-19 járványt kísérő gazdasági recesszió rövidtávon ugyan háttérbe szorítja a versenyképességi kihívásokat, ám ennek ellenére különösen fontos kérdés a helyreállítás utáni növekedés előkészítése már most. Teendő bőven van, mert ugyan 2020 előtt a magyar cégek és különösen a kis- és közepes vállalati (kkv) szektor munkatermelékenysége jelentősen javult, ezen a téren még jelentős az elmaradásunk. A jelentés készítői szerint a 2019-re a már elfogytak a magyar cégek munkaerőtartalékai, ezért is kényszerültek a kkv-k a termelékenységük növelésére. A digitalizációban viszont óriási a lemaradása a magyar cégeknek, a lakosságnak és a kormánynak is: idehaza csak a vállalkozások  egyharmada „digitális”, míg az EU fejlett részén ez 60 százalék. A magyar gazdaság innovációs hatékonysága romlott az elmúlt években, azaz a növekvő ráfordítások ellenére csökkent a bejelentett szabadalmak száma. Így a jövő növekedését meghatározó két fontos terepen is gyengén teljesít a magyar gazdaság – szűrhető le a jegybank jelentésből. 

Nem stimmel valami az építőiparban

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.12. 16:26
Képünk illusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Vegyes információk érkeznek az iparágból, mivel a megrendelésállományok elmaradását, csökkenését sokan említik, amit a számok részben igazolnak, miközben jelentős munkaerőhiányról ugyanennyi cég panaszkodik, a kettő együtt pedig nehezen állhat fent.
Az építőipari cégek egyszerre panaszkodnak a megrendelések csökkenésre és munkaerőhiányra, emellett az ágazatot elszálló árak jellemzik. A KSH adatai szerint szeptemberben 14,7 százalékkal csökkent az építőipar naptárhatástól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest, havi alapon munkanaphatással kiigazítva pedig 1,4 százalék volt az emelkedés. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint vegyes információk érkeznek az iparágból, mivel a megrendelésállományok elmaradását, csökkenését sokan említik, amit a számok részben igazolnak, miközben jelentős munkaerőhiányról ugyanennyi cég panaszkodik, a kettő együtt pedig nehezen állhat fent. A szerződésállományok esetében épületeknél továbbra is nő a volumen, az egyéb építményeknél pedig továbbra is érdemben elmarad a tavalyi szinttől, viszont ide szeptemberben közel történelmi rekord mennyiségű megrendelés érkezett. A második hullámos korlátozások és növekvő bizonytalanságokat közepette egyre nagyobb az esély egy tartósabb keresletcsökkenésre, bár közben a lakáshitelkihelyezések továbbra sem mutatnak visszaesést, inkább elsősorban a külföldi befektetői kereslet tűnt el a hazai ingatlanpiacról.