Előfizetés

Elfogadták a veszélyhelyzeti törvényt

Kósa András Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.10. 16:05

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A jogszabály alapján hamarosan újabb kormányzati járványügyi intézkedések jöhetnek.
180 igen, egy nem és egy tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés a kormány által a múlt héten bevezetett veszélyhelyzet 90 napos meghosszabbításáról szóló törvényt. A jogszabályt az ellenzék is támogatta, 18 képviselő - köztük Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők - távol maradt a szavazástól, Székely László (szintén független) nemmel szavazott. A szavazást megelőző vitában az ellenzéki felszólalók azzal vádolták a kormányt, hogy a nyári hónapokban nem készült fel a vírus második hullámára, így most kapkod és az események után kullog csak, míg a kormánypárt részéről álhírek keltésével vádolták az ellenzéki pártokat. A jogszabály alapján a következő kilencven napban a kormány rendelettel írhat felül törvényeket. A veszélyhelyzet tartalmát egyelőre az eddig bevezetett intézkedések (kijárási korlátozás este nyolc után, a digitális oktatás bevezetése nyolcadik osztály fölött, az üzletek zárásának elrendelése este héttől, a szórakozóhelyek bezárása, sportrendezvények zárt kapussá tétele, a gyülekezés és a rendezvények tilalma, a kórházi dolgozók, tanárok, a bölcsődei és óvodai dolgozók heti célzott tesztelése) jelentik, de hamarosan minden bizonnyal újabb kormányzati döntések jönnek majd.

Számos kérdés még szabályozásra vár

A középiskolák digitális tanrendre történő átállítása érdemben csökkentheti ebben a körben a fertőzöttek számát, de ezzel nem oldódott meg a koronavírus-fertőzött pedagógusok táppénzkérdése. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) hónapok óta küzd azért, hogy a megbetegedett tanárok és iskolai alkalmazottak, illetve karanténba kényszerülő kollégáik is automatikusan száz százalékos táppénzt kaphassanak. Az oktatásért felelős miniszter, Kásler Miklós szeptember közepén egy Facebook-nyilatkozatban ismerte el a kérés jogosságát, de azóta sem jelent meg az egészségbiztosítási törvény és a foglalkozási betegségek bejelentéséről szóló rendelet módosítása. Márpedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ügyfélszolgálatának egy lapunk birtokába került levele is azt mutatja, az említett jogszabályok járvány idején kezelhetetlen mennyiségű adminisztrációs terhet jelentenek több szervezetnek is. Az egyik érintett tanár panaszára született válasz hangsúlyozza, hogy csak üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén jár a teljes munkabér a beteg munkavállalónak, ha felmerül ezek gyanúja, az elbírálást bármely orvos, leginkább a háziorvos kezdeményezheti. Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivataloknak egy kóddal felcímkézve kell elküldeni az eset leírását, ám a kódok és a kitöltendő nyomtatványok az egyszerűség kedvéért nem az Emmi, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) oldalán érhetők el, a kérelmeket pedig a lánc végén a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el. Tehát a budapesti hivatal dönt arról, hogy a hajdúdorogi pedagógusok tényleg az iskolában fertőződtek-e meg tömegesen és nem a helyi piacon, mert ha az utóbbi a bűnös helyszín, akkor súlyos táppénzcsalás történik. Szerettük volna megtudni, hány eset került eddig hozzájuk, de lapzártáig nem kaptunk választ kérdéseinkre. A legnagyobb baj, hogy az eljárást a legtöbb orvos nem ismeri, vagy nem bajlódik a sok adminisztrációval, ezért lenne szükség egy automatikus elbírálásra – hangsúlyozta lapunknak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Ebben a tanévben 75 ezer 400 általános- és 42 ezer 900 középiskolai tanár dolgozik a közoktatásban, ehhez képest elenyésző a Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szájából elhangzott adat, hogy november 3-ig 1083 pedagógusnak fizettek száz százalékos táppénzt. 

Ha nincs iparűzési adó, azonnal leáll a közösségi közlekedés

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.10. 15:32
Gémesi György
Fotó: Varga György / MTI
Dilettánsnak nevezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének iparűzési adó jövő évi felfüggesztéséről szóló javaslatát Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
Dilettánsnak nevezte Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének iparűzési adó jövő évi felfüggesztéséről szóló javaslatát Gémesi György, Gödöllő polgármestere a szövetség mai ülésén tartott sajtótájékoztatón. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a kormány településeket kivéreztető politikája éppen a legnehezebb időszakban, egy világjárvány idején gyengítette meg az önkormányzatokat. Az önkormányzati tömörülés vezetője szerint Parragh a kötelező kamarai tagdíj elengedésével jobban segítené a kis- és középvállalkozásokat. A helyi iparűzési adó (HIPA) egy éves felfüggesztése ugyanis a kisebb cégeknek nem sokat jelentene, viszont jelentős bevételi forrástól fosztaná meg az önkormányzatokat, amelyek az adóbevétel 80 százalékát működésre fordítják. Gémesi bejelentette, hogy sok más mellett ez ügyben is tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánynál. Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, a szövetség társelnöke szerint a HIPA eltörlése ötletnek is durva. A fővárosi önkormányzat működési kiadásainak 60-70 százalékát ebből fedezik. Ha ezt meglépi a kormány, akkor másnap leáll a közösségi közlekedés – jelentette ki a főpolgármester, de nem hiszi, hogy ezt valóban meglépi a kormány. A bejelentett korlátozó intézkedéseknek ugyanakkor nagy gazdasági és társadalmi ára van. A válság kezelésében nagy segítséget jelenthet az uniós segélycsomag. A kormány azonban belengette, hogy a jogállamisági kritériumok számonkérése miatt megvétózza az Európai Unió következő hétéves ciklusának költségvetését. A főpolgármester szerint ezzel a segítséget nyújtó kezet lökné el az országtól az Orbán-kormány, márpedig ez súlyos felelőtlenség lenne. Helyette inkább arra kellene törekednie a kabinetnek, hogy minél előbb elfogadják az uniós költségvetést, annak érdekében, hogy minél előbb megnyílhassanak az uniós pénzcsapok. Az uniós helyreállítási keretből egyébként 2500 milliárd forint jutna Magyarországnak. Karácsony szerint karnyújtásnyira a siker. Az uniós szakbizottságok tegnap támogatták a 30 európai város által benyújtott – a helyi önkormányzatok szerepét erősítő - módosító indítványokat. Nagy kérdés persze, hogy az önkormányzatokkal állandó harcban álló Orbán-kormánnyal szemben ezt hogyan lehet érvényesíteni. A főváros brüsszeli irodája mindenesetre sokat dolgozott azért, hogy a települések a következő hét éves pénzügyi ciklusban minél nagyobb arányban jussanak közvetlen forrásokhoz, illetve az országoknak megszavazott keret egy részét csak önkormányzati célokra, a településekkel együttműködve lehessen elkölteni. Gémesi György ígéretet tett arra, hogy az uniós források megnyitása után segítséget nyújtanak a településeknek a források elérésében.

Eltörölné a rendszerváltást Parragh ötlete

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.10. 14:53

Fotó: Facebook/TÖOSZ
Hivatalos elnökségi állásfoglalásban utasítja vissza a legnagyobb önkormányzati szövetség a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének hétvégi javaslatát, hogy egy évre függesszék fel a helyi iparűzési adó befizetésének kötelezettségét.
Az 1700 önkormányzatot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetői úgy értékelik, hogy a javaslat megvalósulása az 1990-es rendszerváltás egyik legfontosabb alapértékének, az önkormányzatiságnak a végét jelentené. A TÖOSZ honlapján nyilvánosságra hozott tiltakozás szerint a helyi önkormányzatok majdnem ezer milliárd forint helyi iparűzési adót szednek be éves szinten, ebből 800 milliárd forintot a törvényben előírt kötelező feladataikra, a helyi közszolgáltatások üzemeltetésére, működtetésére fordítanak. Ennek az adónemnek a törlése azt jelentené, hogy ezeknek közszolgáltatásoknak a működési kiadásait az államnak kellene fedeznie a központi költségvetésből, ami nem lehet cél, a helyi önkormányzati rendszert is létrehozó rendszerváltás nem ezt fogalmazta meg – érvel a TÖOSZ elnöksége.