Előfizetés

Szigorúbb klímacélokat javasol az LMP

M. I.
Publikálás dátuma
2020.11.09. 19:22
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE/dpa Picture-Alliance / AFP
Az LMP a jelenleginél jóval szigorúbb éghajlatvédelmi célokkal megkísérli "begyógyítani" a kormánypártok által áprilisban "kibelezve" elfogadott klímatörvényt.
Újra "visszacsempészné" a Fidesz-KDNP által tavasszal "kibelezett", eredetileg párbeszédes klímatörvényjavaslatba saját elképzeléseiket az LMP. A Schmuck Erzsébet társelnök jegyezte módosító csomag már 2040-re teljes "klímasemlegességet" javasol. Ez azt jelenti, hogy az ország csak annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit saját területén meg is köt. (Jelenleg a magyar kormány által is felvállalt, világviszonylatban vérmesnek számító összuniós cél 2050.) Ennek érdekében az 1990-es szinthez képest 2030-ra nem a jelenleg érvényes 40, hanem 65 százalékos széndioxid-kibocsátás-csökkentést javasolnak. (Az Európai Bizottság 55, az Európai Parlament pedig 60 százalékra növelné a jelenleg 2030-ra érvényes, 40 százalékos átlagcélt. Az erről szóló végső döntést az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács ez év végére halasztotta.) Az LMP, úgyszintén 2030-ra, a jelenleg érvényes 21 százalék helyett 35 százalékos megújulóenergia-részarányt indítványoz. Emellett a magyar kormány trükkös energiamegtakarítási vállalását arra cserélnék le, hogy 2030-ra a 2018-as szinthez képest legalább 30 százalékkal csökkentenék az ország fogyasztását. Klímavészhelyzetet és "zöldfelületi moratóriumot" is hirdetnének. Utóbbi alapján növénnyel benőtt területet csak kivételesen, közérdekből vagy nemzetbiztonsági okokból lehetne beépíteni, az így eltüntetett flóra teljes körű kiváltása mellett. Törvénybe iktatnák, hogy a kormány uniós forrást éghajlatvédelem-ellenes célokra nem fordíthat. Pontosítanák a kabinettel szembeni elvárásokat, a célt pedig a "magyar nemzet Kárpát-medencében való megmaradásáról" a "Földön élő társadalmak, köztük Európa, a Kárpát-medence, a magyar emberek és nemzedékek biztonságos és fenntartható életfeltételeinek, jóllétének elősegítésére" változtatnák. Indoklásukban a magyar kormányt az eddiginél lendületesebb lépésekre sarkallják. A szigorított célokkal 66 százalékra nőne ama, a 2015-ös Párizsi Klímamegállapodásban rögzített terv elérési esélye, hogy az iparosodás kezdetéhez képest ne nőjön a Föld átlaghőmérséklete másfél foknál jobban. A jelenlegi számokból még 3-4 fokos felmelegedés adódik - írja az LMP. Az eredetileg a Párbeszéd által áprilisban benyújtott, a mostani ellenzéki indítványhoz hasonló törvényjavaslatot a kormányoldal bizottsági szakban - az előterjesztő Tordai Bence szavai szerint - "kibelezte", vagyis saját, jóval szerényebb célértékeivel és megfogalmazásaival lecserélve fogadta el. Bár jelenleg a kormányon belül érzékelhető némi feszültség a szigorított uniós célértékek elfogadását illetően, arra, hogy a fenntarthatósági bizottság kormányoldala kedden átengedi az LMP-s javaslatot, igen kevés az esély.

Egy „sima” bankkártyával is lehet majd részletre vásárolni

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.11.09. 19:06

Fotó: BURGER / PHANIE/AFP
Eddig csak a hitelkártyás ügyfelek kérhettek részletfizetést a webshopokban és a hagyományos boltokban, most már a betéti kártyások is megtehetik ezt 20 ezer forint felett.
A világon elsőként hitelkártya nélkül, bankkártyával is lehet részletre vásárolni 20 ezer forint felett az online és hagyományos boltokban a Mastercard és az Erste új közös szolgáltatásának köszönhetően. A lehetőséget egy – bankfióki, telebankos vagy netbankos – regisztráció után az Erste azon ügyfelei vehetik igénybe, akik Mastercard betéti kártyával rendelkeznek, és ahhoz kapcsolódik folyószámla-hitelkeret. A részletfizetés ez utóbbi terhére történik, a hitelkeret jelenti ugyanis azt, hogy az ügyfél átesett a fizetőképesség vizsgálaton – jelentették be hétfőn a Mastercard és az Erste vezetői online sajtótájékoztatójukon. A regisztrációt követően a bolti vásárlásnál a POS terminálon, az online fizetésnél egy felugró ablakban lehet majd kiválasztani a részletfizetési lehetőséget: 3, 6 vagy 12 havi módozatokra van lehetőség – mondta el Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. Jelenleg a hazai kereskedői terminálok közel háromnegyede, több mint 100 ezer alkalmas a részletfizetés felkínálására. A részletfizetés kamatai kedvezőbbek lesznek, mint a folyószámla- vagy az áruhitel esetében. A szolgáltatás Harmati László szerint az áruhitelhez képest kényelmesebb is, hiszen nem szükséges hozzá az adott vásárlásnál hitelügyintéző és hitelképességi bírálat, sem pedig nagy összegű vásárlás. Ráadásul számos olyan szolgáltatásnál – internetes vásárlásoknál vagy például egy fogászati kezelésnél – is igénybe lehet venni, ahol az áruhitel nem nagyon jöhet szóba.      Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója arról beszélt: a részletfizetés eddig csak a hitelkártya-birtokosok számára volt elérhető. Az eddigi tapasztalatok szerint a lehetőséget leginkább 50-100 ezer forint közötti sávban választják az ügyfelek, és jellemzően olyan esetekben, amikor a vásárláshoz kapcsolódó egyéb kölcsönre nincs lehetőség, vagy az túl sok ügyintézéssel járna. Ilyenek az online, ezeken belül is leginkább az elektronikai- és számítástechnikai vásárlások. Tipikus felhasználási terep a bútorbolt is, illetve az egyéb olyan üzletek, ahol az áruhitel volt megszokott. Volt példa részletfizetésre utazási irodában, egészségügyi vizsgálatok esetén, tandíj fizetéskor vagy egészségpénztári befizetéskor, sőt még rendőrségi bírság kategóriában, és a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak megfizetendő illeték esetében is. Volt ügyfél, aki 12 hónap alatt 70 alkalommal vásárolt részletre. A legnagyobb összegű részletfizetés 1,5 millió forint volt egy budapesti fogászatban.   

Sötét, vagy halványzöld lesz az agrárium

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.09. 08:58

Fotó: Shutterstock
Egymásnak feszülnek a környezetvédők és a mezőgazdaság szereplői a Közös Agrárpolitika reformja miatt. Nemcsak elvekről, de súlyos eurómilliárdokról is dönteni kell(ene), minél előbb.
Új uniós agrárpolitika a környezetvédelem, a méltányosság és a hatékonyság jegyében – hangoztatja az Európai Parlament (EP) hivatalos közleménye. Ám, hogy ez pontosan mit jelentene, milyen hatásokkal járhat az uniós és benne a magyar gazdákra nézve, igencsak megoszlanak a vélemények. A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi szabályozása 2020. december 31-ig van érvényben. Ezt követően átmeneti szabályok lépnek életbe az új megállapodás megszületéséig a Parlament és a Tanács között. Idén a teljes közösségi költségvetés 34,5 százaléka (58,12 milliárd euró) jut a mezőgazdasági támogatásokra. Ennek 70 százaléka 6-7 millió gazda között oszlik meg, vagyis az unió mintegy 500 millió polgárának nem egészen 1,5 százaléka kapja a költségvetés egyharmadát. A reform legfontosabb pontjai között szerepel, hogy több támogatás kell jusson az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodóknak, ezek teljesítéséhez kötnék a közvetlen kifizetéseket. Az éves közvetlen kifizetések maximuma pedig nem haladhatja meg a 60 ezer (21,5 millió forint), illetve a 100 ezer eurót (mai árakon 36 millió forint). Jelenleg az utóbbi összeg tűnik a befutónak. Ahhoz, hogy a kisvállalkozások több támogatást kaphassanak, a gazdálkodók egyedi igényeire válaszoló válságintézkedésekre lesz szükség és az eddigieknél szigorúbban kell szankcionálni a környezetvédelmi vagy az állatjóléti szabályokat sorozatosan megszegőket – áll az EP közleményében. A nemzeti közvetlen kifizetések legalább hat százalékát a kis- és középméretű gazdálkodások támogatására kellene fordítani - javasolják. Európai és hazai adatok is azt bizonyítják, hogy minden pozitív diszkrimináció ellenére folytatódik a birtokkoncentráció. A tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább négy százalékát fiatal gazdálkodók támogatására fordíthatják. Az uniós képviselők szerint a vidékfejlesztési alapból további támogatás nyújtható úgy, hogy a fiatal gazdálkodók beruházásait előbbre sorolják. A tapasztalatok szerint azonban érdemben ez sem növelte eddig az agrárvállalkozási forma iránti érdeklődést a fiatal generációk között. Lényeges változás lehet, ha a szakminiszterek tanácsa, majd az Európai Tanács (ET) a jelenleginél nagyobb mozgásteret engedne a nemzeti kormányoknak. Az EP-képviselők ezen kívül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítanák. A közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát az önkéntesen ökogazdálkodási módszereket alkalmazók támogatására kellene kiosztani. Az ilyen módszereket alkalmazó gazdálkodók a környezetbarát lépésért cserébe több támogatást kaphatnának. A Greenpeace szerint a magyar kormány nem kívánja a hazai mezőgazdaságot egészségesebb és fenntarthatóbb pályára állítani. Az október végén elfogadott uniós biodiverzitás stratégia szerint 2030-ig a természettel összhangban működő ökogazdálkodás (biogazdálkodás) arányát 25 százalékra kell növelni, a káros növényvédő szerek használatát pedig 50 százalékra kell csökkenteni az unióban. A magyar kormány elutasította ezeket a célokat, azzal a hamis érvvel, hogy ez ellentétes a magyar gazdák, a magyar emberek érdekével. Számos tudományos kutatás bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A kormány lépésével az agráripari óriáscégek érdekeit védi, nem pedig a gazdálkodók, a lakosság egészségét és a természetet – állítja a környezetvédő szervezet. A magyar gazdák jövedelmének átlagosan több mint 50 százaléka származik uniós forrásokból. A 2021-től induló, de a radikális változások miatt 2 év átmeneti időszakkal kezdődő ciklus új alapokra helyezheti a mezőgazdaság működését, ugyanis az Európai Zöld Megállapodásból eredő elvárások beépülnek a Közös Agrárpolitikába. A tagállamok gazdáinak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek, így például precíziós gazdálkodás vagy ökofarmok kialakítását vállalniuk, amire a közvetlen kifizetések 20 százalékát különítik el. Ennek megvalósulásához és a fenntartható mezőgazdaság elősegítéséhez tehát hosszú távon szemléletmódváltásra és technológiai változásra lesz szükség a gazdálkodók részéről, ezért arra biztatjuk a hazai agrárgazdákat, hogy nyissanak az innovatív, környezetbarát beruházások felé – hívta fel a figyelmet Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.    
A 2017–18-as méhpusztulás nemcsak a méhészek számára jelentett súlyos gondot
Fotó: ZHDAN HENN

Sok még a kérdőjel

Nagyon nyersnek tűnnek még a számok, illetve a KAP-tervezet szövege, és láthatóan nem egyformán gondolkodik erről a kérdésről a Parlament, a Bizottság és a Tanács – mondta a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségnek (MOSZ) főtitkára, agrárközgazdász.  A KAP-vitából mi szűrhető le?  Nagyon sok változtatási javaslatot szükségesnek tartok és számítok is arra, hogy ezekre sor kerül majd. Ami a dokumentumokból fölsejlik, az az, hogy a kétéves átmeneti idő nagyon kevés lesz a gazdák fölkészülésére.  Laikusoknak ez a két év nem tűnik kevésnek. Miért tartja túl rövidnek? Mert nem számolnak azzal, hogy ha véglegessé válik a KAP szabályrendszere, akkor mind a 27 tagállamnak el kell készíteni a saját stratégiáját. Mégpedig úgy, hogy az illeszkedjen az uniós irányelvekhez. Ráadásul ezekre a brüsszeli illetékeseknek is rá kell bólintaniuk. Eddig még nem fordult elő, hogy a nemzeti kormányoknak kellett elkészíteniük a feltételeket. Eleget kell tenniük annak a követelményeknek, hogy a gazdák teljesíthessék a követelményeket, de egyúttal megfeleljenek az uniós elvárásoknak is. Egyelőre nem sikerült megegyezni a környezetvédőknek, a zöldeknek az agrárium képviselőivel. Mi a választóvonal? A fenntarthatósággal nem lenne semmi baj, ha úgy értelmezné mindenki, hogy a környezetvédelmi, ökológiai fenntarthatóság mellett idei tartozik a gazdasági fenntarthatóság is. Ha ezt nem veszik figyelembe, a mezőgazdaság szintje fenntarthatatlan lesz. Tönkremehetnek a gazdaságok, vagy képtelenek lesznek teljesíteni a követelményeket. Újra kötelező lenne az ugaroltatás a biológiai sokszínűség érdekében. Ez korábban nem aratott nagy sikert a gazdák körében. Most is ellenállást válthat ki? Akkor nem, ha a szövegben megjelenne, hogy a tíz százalékos aránynál figyelembe vesszük az eltérő természeti adottságokat. Nem hiszem, hogy bárkinek érdeke lehet értékes mezőgazdasági területek kivonása a termelésből. Nem tudni még ki fogja azokat a területeket megfelelő állapotban tartani, és ki pótolja a termelők a kieső hasznát? Ha életbe lép a zöld program, az hogyan érinti az uniós és a magyar agrárium versenyképességét? Ha nem sikerül egy közös álláspontot, feltételrendszert kialakítani, akkor az unión kívüli versenytársak előnybe kerülhetnek, hiszen rájuk nem vonatkoznak a termelés módjára, helyszínére vonatkozó uniós előírások.

Pusztuló fajok, gyengülő talajok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) felmérése szerint a hazai fogolyállomány az elmúlt bő félévszázadban 90 százalékkal csökkent, de a mezei pacsirta és még vagy két tucat faj is veszélyben van. A fő ok az élőhely szűkülése. A nagy táblákról eltűntek a mezsgyék, a kis bokorfoltok, a az erdősávok. A mezei madarak többsége gyommagvakkal, rovarokkal táplálkozik. A kemikáliák miatt egyre kevesebb élelemhez jutnak. A zöld programot túl szigorúnak vélőknek emlékezniük kell a 2017-18-as méh pusztulásra, ami nemcsak a méhészek számára jelentett súlyos gondot, hanem a növénytermesztőknek, kertészeteknek is. A klímaváltozás miatt ráadásul egyre több invazív rovarfaj húzódik föl délről északabbra, így a Balkánról Magyarországra is. Szakértői vizsgálatok szerint a mélyszántással megbolygatott, műtrágyával kezelt, növényvédőszerekkel szennyezett talaj felső 60-80 centiméteres rétegében szinte teljesen kihalnak a mikroorganizmusok, jelentősen sérül a talaj ökoszisztéma. A talajborítással, a tápanyag utánpótlást szerves trágyával pótló területeken ezzel szemben egészséges marad a talaj ökoszisztéma.

Óvatosságra int az Agrárkamara

Az Európai Parlament szerint a közvetlen támogatások legalább 30 százalékát kellene az öko-rendszerekre fordítani, míg a Tanács 20 százalékot javasol. Ezzel kisebb támogatási összeg maradna az alap-jövedelemtámogatásra. Tehát ugyanazt a jövedelemtámogatási szintet csak többlet környezeti vállalásokkal lehetne elérni. Tény az is, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények miatt a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon-követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg. Így az európai gazdálkodók a harmadik országokbéli termelőkkel szemben már most is versenyhátrányban vannak, Szigorítani kellene az Unióba importált termékek ellenőrzését – vélik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK). Magyarország több rugalmassági feltételt is javasolt, kiindulva a jelenlegi kistermelői támogatás tapasztalataiból. A számukra kedvező működési feltételek megteremtése nemcsak a hazai agrár-élelmiszeripar fenntartása szempontjából fontos, de akár a sokat emlegetett uniós környezetvédelmi célkitűzések okán is: pont ezek a kisgazdaságok azok, amelyek segítségével hazánk gazdag természeti sokfélesége megőrizhető – utalt a NAK, a a szervezet által kezdeményezett, jelenleg már a Országgyűlés előtt lévő törvénytervezetre, amely véleményük szerint új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert.