Újra "visszacsempészné" a Fidesz-KDNP által tavasszal "kibelezett", eredetileg párbeszédes klímatörvényjavaslatba saját elképzeléseiket az LMP. A Schmuck Erzsébet társelnök jegyezte módosító csomag már 2040-re teljes "klímasemlegességet" javasol. Ez azt jelenti, hogy az ország csak annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit saját területén meg is köt. (Jelenleg a magyar kormány által is felvállalt, világviszonylatban vérmesnek számító összuniós cél 2050.) Ennek érdekében az 1990-es szinthez képest 2030-ra nem a jelenleg érvényes 40, hanem 65 százalékos széndioxid-kibocsátás-csökkentést javasolnak. (Az Európai Bizottság 55, az Európai Parlament pedig 60 százalékra növelné a jelenleg 2030-ra érvényes, 40 százalékos átlagcélt. Az erről szóló végső döntést az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács ez év végére halasztotta.) Az LMP, úgyszintén 2030-ra, a jelenleg érvényes 21 százalék helyett 35 százalékos megújulóenergia-részarányt indítványoz. Emellett a magyar kormány trükkös energiamegtakarítási vállalását arra cserélnék le, hogy 2030-ra a 2018-as szinthez képest legalább 30 százalékkal csökkentenék az ország fogyasztását. Klímavészhelyzetet és "zöldfelületi moratóriumot" is hirdetnének. Utóbbi alapján növénnyel benőtt területet csak kivételesen, közérdekből vagy nemzetbiztonsági okokból lehetne beépíteni, az így eltüntetett flóra teljes körű kiváltása mellett. Törvénybe iktatnák, hogy a kormány uniós forrást éghajlatvédelem-ellenes célokra nem fordíthat. Pontosítanák a kabinettel szembeni elvárásokat, a célt pedig a "magyar nemzet Kárpát-medencében való megmaradásáról" a "Földön élő társadalmak, köztük Európa, a Kárpát-medence, a magyar emberek és nemzedékek biztonságos és fenntartható életfeltételeinek, jóllétének elősegítésére" változtatnák. Indoklásukban a magyar kormányt az eddiginél lendületesebb lépésekre sarkallják. A szigorított célokkal 66 százalékra nőne ama, a 2015-ös Párizsi Klímamegállapodásban rögzített terv elérési esélye, hogy az iparosodás kezdetéhez képest ne nőjön a Föld átlaghőmérséklete másfél foknál jobban. A jelenlegi számokból még 3-4 fokos felmelegedés adódik - írja az LMP. Az eredetileg a Párbeszéd által áprilisban benyújtott, a mostani ellenzéki indítványhoz hasonló törvényjavaslatot a kormányoldal bizottsági szakban - az előterjesztő Tordai Bence szavai szerint - "kibelezte", vagyis saját, jóval szerényebb célértékeivel és megfogalmazásaival lecserélve fogadta el. Bár jelenleg a kormányon belül érzékelhető némi feszültség a szigorított uniós célértékek elfogadását illetően, arra, hogy a fenntarthatósági bizottság kormányoldala kedden átengedi az LMP-s javaslatot, igen kevés az esély.

A világon elsőként hitelkártya nélkül, bankkártyával is lehet részletre vásárolni 20 ezer forint felett az online és hagyományos boltokban a Mastercard és az Erste új közös szolgáltatásának köszönhetően. A lehetőséget egy – bankfióki, telebankos vagy netbankos – regisztráció után az Erste azon ügyfelei vehetik igénybe, akik Mastercard betéti kártyával rendelkeznek, és ahhoz kapcsolódik folyószámla-hitelkeret. A részletfizetés ez utóbbi terhére történik, a hitelkeret jelenti ugyanis azt, hogy az ügyfél átesett a fizetőképesség vizsgálaton – jelentették be hétfőn a Mastercard és az Erste vezetői online sajtótájékoztatójukon. A regisztrációt követően a bolti vásárlásnál a POS terminálon, az online fizetésnél egy felugró ablakban lehet majd kiválasztani a részletfizetési lehetőséget: 3, 6 vagy 12 havi módozatokra van lehetőség – mondta el Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. Jelenleg a hazai kereskedői terminálok közel háromnegyede, több mint 100 ezer alkalmas a részletfizetés felkínálására. A részletfizetés kamatai kedvezőbbek lesznek, mint a folyószámla- vagy az áruhitel esetében. A szolgáltatás Harmati László szerint az áruhitelhez képest kényelmesebb is, hiszen nem szükséges hozzá az adott vásárlásnál hitelügyintéző és hitelképességi bírálat, sem pedig nagy összegű vásárlás. Ráadásul számos olyan szolgáltatásnál – internetes vásárlásoknál vagy például egy fogászati kezelésnél – is igénybe lehet venni, ahol az áruhitel nem nagyon jöhet szóba.      Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója arról beszélt: a részletfizetés eddig csak a hitelkártya-birtokosok számára volt elérhető. Az eddigi tapasztalatok szerint a lehetőséget leginkább 50-100 ezer forint közötti sávban választják az ügyfelek, és jellemzően olyan esetekben, amikor a vásárláshoz kapcsolódó egyéb kölcsönre nincs lehetőség, vagy az túl sok ügyintézéssel járna. Ilyenek az online, ezeken belül is leginkább az elektronikai- és számítástechnikai vásárlások. Tipikus felhasználási terep a bútorbolt is, illetve az egyéb olyan üzletek, ahol az áruhitel volt megszokott. Volt példa részletfizetésre utazási irodában, egészségügyi vizsgálatok esetén, tandíj fizetéskor vagy egészségpénztári befizetéskor, sőt még rendőrségi bírság kategóriában, és a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak megfizetendő illeték esetében is. Volt ügyfél, aki 12 hónap alatt 70 alkalommal vásárolt részletre. A legnagyobb összegű részletfizetés 1,5 millió forint volt egy budapesti fogászatban.   

Új uniós agrárpolitika a környezetvédelem, a méltányosság és a hatékonyság jegyében – hangoztatja az Európai Parlament (EP) hivatalos közleménye. Ám, hogy ez pontosan mit jelentene, milyen hatásokkal járhat az uniós és benne a magyar gazdákra nézve, igencsak megoszlanak a vélemények. A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi szabályozása 2020. december 31-ig van érvényben. Ezt követően átmeneti szabályok lépnek életbe az új megállapodás megszületéséig a Parlament és a Tanács között. Idén a teljes közösségi költségvetés 34,5 százaléka (58,12 milliárd euró) jut a mezőgazdasági támogatásokra. Ennek 70 százaléka 6-7 millió gazda között oszlik meg, vagyis az unió mintegy 500 millió polgárának nem egészen 1,5 százaléka kapja a költségvetés egyharmadát. A reform legfontosabb pontjai között szerepel, hogy több támogatás kell jusson az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodóknak, ezek teljesítéséhez kötnék a közvetlen kifizetéseket. Az éves közvetlen kifizetések maximuma pedig nem haladhatja meg a 60 ezer (21,5 millió forint), illetve a 100 ezer eurót (mai árakon 36 millió forint). Jelenleg az utóbbi összeg tűnik a befutónak. Ahhoz, hogy a kisvállalkozások több támogatást kaphassanak, a gazdálkodók egyedi igényeire válaszoló válságintézkedésekre lesz szükség és az eddigieknél szigorúbban kell szankcionálni a környezetvédelmi vagy az állatjóléti szabályokat sorozatosan megszegőket – áll az EP közleményében. A nemzeti közvetlen kifizetések legalább hat százalékát a kis- és középméretű gazdálkodások támogatására kellene fordítani - javasolják. Európai és hazai adatok is azt bizonyítják, hogy minden pozitív diszkrimináció ellenére folytatódik a birtokkoncentráció. A tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább négy százalékát fiatal gazdálkodók támogatására fordíthatják. Az uniós képviselők szerint a vidékfejlesztési alapból további támogatás nyújtható úgy, hogy a fiatal gazdálkodók beruházásait előbbre sorolják. A tapasztalatok szerint azonban érdemben ez sem növelte eddig az agrárvállalkozási forma iránti érdeklődést a fiatal generációk között. Lényeges változás lehet, ha a szakminiszterek tanácsa, majd az Európai Tanács (ET) a jelenleginél nagyobb mozgásteret engedne a nemzeti kormányoknak. Az EP-képviselők ezen kívül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítanák. A közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát az önkéntesen ökogazdálkodási módszereket alkalmazók támogatására kellene kiosztani. Az ilyen módszereket alkalmazó gazdálkodók a környezetbarát lépésért cserébe több támogatást kaphatnának. A Greenpeace szerint a magyar kormány nem kívánja a hazai mezőgazdaságot egészségesebb és fenntarthatóbb pályára állítani. Az október végén elfogadott uniós biodiverzitás stratégia szerint 2030-ig a természettel összhangban működő ökogazdálkodás (biogazdálkodás) arányát 25 százalékra kell növelni, a káros növényvédő szerek használatát pedig 50 százalékra kell csökkenteni az unióban. A magyar kormány elutasította ezeket a célokat, azzal a hamis érvvel, hogy ez ellentétes a magyar gazdák, a magyar emberek érdekével. Számos tudományos kutatás bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A kormány lépésével az agráripari óriáscégek érdekeit védi, nem pedig a gazdálkodók, a lakosság egészségét és a természetet – állítja a környezetvédő szervezet. A magyar gazdák jövedelmének átlagosan több mint 50 százaléka származik uniós forrásokból. A 2021-től induló, de a radikális változások miatt 2 év átmeneti időszakkal kezdődő ciklus új alapokra helyezheti a mezőgazdaság működését, ugyanis az Európai Zöld Megállapodásból eredő elvárások beépülnek a Közös Agrárpolitikába. A tagállamok gazdáinak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek, így például precíziós gazdálkodás vagy ökofarmok kialakítását vállalniuk, amire a közvetlen kifizetések 20 százalékát különítik el. Ennek megvalósulásához és a fenntartható mezőgazdaság elősegítéséhez tehát hosszú távon szemléletmódváltásra és technológiai változásra lesz szükség a gazdálkodók részéről, ezért arra biztatjuk a hazai agrárgazdákat, hogy nyissanak az innovatív, környezetbarát beruházások felé – hívta fel a figyelmet Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.