Előfizetés

Floridához közelít az Eta trópusi vihar

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.09. 07:43

Fotó: CHANDAN KHANNA / AFP
Miamiban és környékén már vasárnap este részlegesen megszűnt az áramszolgáltatás, mintegy 110 ezren maradtak áram nélkül.
Az Eta nevű trópusi vihar, amely eddig Közép-Amerikában pusztított, az egyesült államokbeli Florida partjaihoz közelít – jelentette a miami székhelyű Amerikai Országos Hurrikánközpont (NHC) vasárnap este. A trópusi vihar óránként 100-110 kilométeres erősségű széllökésekkel közelít Florida felé. Az állam déli részén – Fort Lauderdale-től és Miamitól délre – viharriadót rendeltek el.
Florida tengerbe nyúló legdélibb részét, Key Westet és környékét lezárták, az ott élőket a hatóságok vasárnap felszólították, hogy hagyják el otthonaikat, és utazzanak a szárazföld belseje felé, biztonságos helyre.

Miamiban és környékén már vasárnap este részlegesen megszűnt az áramszolgáltatás, mintegy 110 ezren maradtak áram nélkül. Ron DeSantis, Florida kormányzója az állam déli megyéiben rendkívüli állapotot hirdetett. Hétfőtől ezeken a vidékeken zárva tartanak az iskolák és a koronavírus-tesztelő helyiségek. A helyi kormányzat menedékhelyeket nyitott meg. Emellett homokzsákokat osztanak, és a Nemzeti Gárda is készen áll élelmiszercsomagok és palackozott víz kiszállítására.
A vihar korábban Kubán, Nicaraguán és Hondurason söpört végig, és az özönvízszerű esőzés érintette Costa Ricát, Panamát és Salvadort is. Hondurasban a vihar és a nyomában bekövetkezett áradások 23 halálos áldozatot követeltek. Guatemalában legalább 150 halálos áldozatot és eltűntet vettek számba. A miami hurrikánközpont előrejelzései szerint a trópusi vihar hurrikánná erősödhet, és várhatóan hétfőn éri el a floridai partokat.

Folytatódnak a Brexit-tárgyalások

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.09. 06:58

Fotó: Artur Widak / AFP/ANurPhoto
Hétfőn Londonban győzködik egymást a felek.
Londonban folytatódnak hétfőn a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről – egyezett meg erről Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, amikor telefonon tárgyalt egymással, hogy - a Downing Street szóvivőjének megfogalmazása szerint - "leltárt vegyenek fel" a kétoldalú tárgyalások eddigi eredményeiről. Nem sokkal a csúcsszintű kapcsolatfelvétel után David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője is bejelentette, hogy hétfőn ismét találkozik Michel Barnier-val, az Európai Bizottság küldöttségvezetőjével. A legutóbbi tárgyalási forduló múlt szerdán ért véget. Frost a Twitteren közzétett aznapi bejegyzésében közölte, hogy van ugyan előrelépés, de bizonyos központi jelentőségű ügyekben változatlanul "erősen széttartanak a nézetek". Michel Barnier ezzel egy időben közzétett Twitter-bejegyzésében nagyon súlyosnak nevezte a fennmaradt nézetkülönbségeket főleg az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának ügyében. Hozzátette: e két terület alapvető fontosságú bármilyen gazdasági viszonyrendszerben. Barnier alig burkoltan utalt arra is, hogy nem biztos a megállapodás elérése Londonnal, közölve: az EU "minden forgatókönyvre felkészült".
Boris Johnson brit miniszterelnök
Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP / NurPhoto
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint az Európai Bizottság elnökével tartott telefonos megbeszélésén Boris Johnson is annak a véleményének adott hangot, hogy számos területen változatlanul igen távol állnak egymástól London és az EU nézetei. A brit kormányfő is az egyenlő versenyfeltételek szabályozását és a halászatot emelte ki a leginkább vitatott kérdések között. Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről. A brit kormány mindenekelőtt szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. London is folyamatosan hangsúlyozza azonban, hogy nem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól "ausztráliai típusú" feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az unióval. A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy megállapodás híján az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kétoldalú kereskedelmi forgalomban. A tárgyalások azonban egyelőre folytatódnak, annak ellenére is, hogy Boris Johnson korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, kijelentve: annál későbbi időpontban ő nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére. Johnson ugyanakkor vasárnap este a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta: mindig is lelkes híve volt annak, hogy Nagy-Britannia kereskedelmi megállapodásra jusson "európai barátaival és partnereivel", e megállapodás körvonalai meglehetősen egyértelműen ki is rajzolódtak, és már csak arra van szükség, hogy a két fél megtegye a még szükséges lépéseket.

Szabad szemmel: Trump mindent tönkre tehet

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.09. 06:18

Nemzetközi sajtószemle, 2020. november 9.
Washington Post A lap vezércikke arra figyelmeztet, hogy Donald Trump ugyan vesztett, de a hátralévő időben még nagy-nagy károkat okozhat a nemzetbiztonságnak. A retorikája nem enyhül és ez mutatja, mennyire veszélyes lehet a dühödt és elszabadult politikus a következő 75 napban. Hiszen magas rangú vezetőket bocsáthat el a titkosszolgálattól, illetve a nemzetbiztonsági apparátusból, ugyanakkor kegyelmet adhat jogsértő munkatársainak, ideértve esetleg saját magát is. A legtöbbet a külpolitikában árthat, pl. ha kivonja a katonákat Afganisztánból és bezárja az iraki amerikai nagykövetséget. A következmények katasztrofálisak lennének a térségben az amerikai érdekekre nézve. Az afgánoknál polgárháború törhet ki, újra hatalomra kerülhetnek a talibánok. Hiszen csak arra várnak, hogy az amerikai egységek kitegyék a lábukat. Irakban a mérsékelt és reformpárti miniszterelnök fékezni igyekszik az Irán-barát milíciákat, amelyek szinte irányíthatatlanná tették az országot. Teherán célja, hogy Amerika hagyja magára Bagdadot. Utána pedig ő lenne ott az úr. Kína ugyanakkor az átmenet ideje alatt provokálhatja Tajvant, illetve további ellenzéki vezetőket zárathat be Hong Kongban. Netanjahu újabb települések építését rendelheti el a Nyugati partvidéken. Putyin és a szaúdi trónörökös még kérhet egy utolsó szívességet az elnöktől. Ám ha Trump nem fogja vissza magát, a Republikánus Párt vezetőire hárul a feladat, hogy jobb belátásra bírják.
FT  Joe Biden új fejezetet nyit a négyévnyi gyűlölködés után, és már a hangvétellel, illetve magatartásával is sokat érhet el – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás. DonaldTrump persze maradni akar, mindenféle hajánál fogva előrángatott indokkal, de a világ már túllép a választáson. Az amerikaiak pedig visszatérnek a maguk mindennapi életéhez. A republikánusok sokat segíthetnek, ha ráveszik az elnököt, hogy fogadja el: vereséget szenvedett. Ez a saját érdekük is, mert különben az a benyomás keletkezik, hogy a Szenátus ellenszegül a szavazópolgároknak. Azon kívül minél hamarabb veszi át a kormányrudat Biden, annál gyorsabban számon lehet kérni rajta új tisztségében a tetteit. Új vezetőként ugyanakkor nem lesz könnyű érdemi változásokat elérnie. De neki már az is sokat hozhat a konyhára, ha az eddigitől eltérő hangot üt meg, hiszen Trump csak mélyítette az árkokat. A békülékeny stílus a mostani helyzetben sokat segíthet. Egy demokráciában egyaránt szükség van a vesztes közreműködésére, valamint a győztes nagyvonalúságára. Még akkor is, ha pártja keménységet vár tőle, szóban és tettben egyaránt. A társadalom és a külvilág is mérsékletre számít részéről. Trump felrúgta a nemzetközi rendet, Biden viszont gyorsan rendet teremthet. Itt is sokat jelentenek a gesztusok. Hiszen a demokráciáknak a következő négy évben ismét barátjuk lenne a Fehér Házban. Az új elnök fontos vonása éppen az, hogy szorgalmazza a kétpárti együttműködést és támogatja az 1945 után kialakult nemzetközi rendet. És az is nagyon fontos, hogy alelnöke az etnikai kisebbség képviselője. Hiszen az ország gondjai nem csupán a járványból és az azzal együttjáró gazdasági megrázkódtatásokból fakadnak. De jó idő óta először egy tisztességes és jó szándékú elnök igyekszik megoldani a bajokat.
Washington Post A külföldi populista vezetők elvesztik szövetségesüket és vezércsillagukat a Fehér Házban, de a trumpizmus messze nem tűnik el a világból. Az elnök Magyarországtól Brazíliáig vendégül látta Washingtonban a margóra szorult demagógokat. Beállt mögéjük, így azok a világ legfontosabb hivatalából hirdethették, hogy semmibe veszik a tudományt, tehették meg bűnbaknak a migránsokat és fogalmazhatták meg nacionalista üzeneteiket. Ám a vereséggel most nehéz helyzetbe kerülnek a jobboldali autokraták: hogyan tovább, amikor a világ legerősebb embere már nincs mellettük. Ettől persze még fennmarad az elnök által megtestesített irányzat, vagyis hogy a saját nemzet mindenekelőtt. További jellemzője az embereket megosztó kormányzati forma, némi tekintélyuralmi beütéssel. A mozgalom egyre inkább lendületbe jött, mind Európában, mind Ázsiában, még mielőtt Trump négy éve győzött volna. Biden szoros sikere ugyanakkor felbátoríthatja ezeket a szövetségeseket, hogy úgy vegyék: az eredmény egyáltalán nem jelenti az őskonzervatív, populista eszmék elutasítását. Abból is hasznot húzhatnak, hogy Trump csalást kiált, mert ugyanezt a taktikát alkalmazhatják adott esetben odahaza uralmuk megtartására. Vagy ha minden kötél szakad, az utcára szólíthatják legodaadóbb híveiket, lehetetlenné téve vetélytársuk számára az érdemi kormányzást. Ugyanakkor az új elnök alatt gond lehet eddigi politikájukkal, így azzal, hogy szorul vissza a demokrácia a magyaroknál és a lengyeleknél. Yascha Mounk, a Johns Hopkins Egyetem politológia professzora ezt úgy fogalmazza meg, hogy Trump nagy tekintélyt kölcsönzött a demagóg politikusoknak, hiszen mondhatták, hogy nem szélsőséges kívülállók, miután tárgyalhattak Washingtonban. Most azonban úgy tekinthetnek rájuk, mint akikről a végén kiderült, hogy a történelem rossz oldalán állnak. Donald Tusk, az EPP elnöke azt üzente, hogy Trump veresége a szélsőjobbos populizmus végének a kezdete lehet Európában is. A nacionalisták persze birtokon belül maradnak Magyarországon, ahol Orbán bezáratta a CEU-t, ám ezért az eddigi amerikai nagykövet Sorost okolta. Krekó Péter a Political Capital igazgatója nagy változásokra számít a kétoldalú kapcsolatokban, hiszen megszűnik a feltétlen támogatás az USA részéről. Biden sokkal keményebb lesz a demokratikus normák, illetve a kínai és orosz beruházásokhoz fűződő korrupció ügyében. Ő már nem fogja elfordítani el a tekintetét.
Guardian A lap úgy véli, hogy a trumpizmusnak egyáltalán nincs vége, sőt, csak még nehezebb lesz a küzdelem a szabad demokráciákért. A jogállam nehéz héten van túl egy olyan világban, amely csordultig tele van diktátorokkal, tekintélyelvű vezetőkkel, populistákkal és más politikai fenevadakkal, mert a szabadság földje nevetségessé tette magát. Az a benyomás keletkezett, hogy a demokrácia éppen aban az országban nem működik, amely azzal büszkélkedik, hogy ott találták fel, és ez lendületet adhat az önkényuralomnak, szerte a világban. Az persze jó, hogy ennyien voksoltak, mert bizonyították, hogy hisznek a demokratikus folyamatban. Biden első beszéde pedig azt tanúsította, hogy fel akarja újítani a kiegyezésre épülő politikát, igyekszik felszámolni a megosztottságot. Vagyis ha a választás népszavazás volt a demokrácia jövőjéről, akkor az eredmény bízható. Ám ettől még Trump folytatja az aknamunkát, megrágalmazza Bident, ahogyan korábban Obamával és Hillary Clintonnal is tette. Meglovagolja a társadalom szétszakítottságát, az elégedetlenséget. Miközben az öröksége összeesküvés elméletekből, szégyentelen hazugságokból és torzításokból, bosszantó bírósági ügyekből, az ellenfél és a független sajtó befeketítéséből, az erőszak burkolt bátorításából, hatalmi visszaélésekből, urambátyám rendszerből, korrupcióból, öndicsőítésből és egy ellenséges hatalommal kialakított törvénytelen összejátszásból áll. Ez az ő ajándéka az amerikai demokráciának. Márpedig ez az abszolutista vezetés rettenetes példával szolgál másutt is, annál is inkább, mert rutinszerűen felkarolt „erős embereket”, akik megvetik a közakaratot. Ugyanezek a tekintélyelvű kemény fickók, most kikacagják. A választás körüli izgalmakat Kína úgy veszi, mint az USA hanyatlásának újabb bizonyítékát. Európában viszont, ahol a cinizmus és a bizalmatlanság tesz be a demokratikus szerkezeteknek, az elnökválasztás táplálja azokat a reményeket, hogy végre fordul a jobboldali, populista-nacionalista hullám. Trump az Egyesült Államok után a földrészt is megosztotta, kelet-nyugati törésvonal mentén. Németországot és az EU-t ellenségként kezelte. A legtöbb európai kormány titokban már a hátát szerette volna látni és azt reméli, hogy Bidennel visszatér a konszenzuskereső politika, megújul a transz-atlanti viszony és új erőre kap a szabályokra épülő nemzetközi rend. Ez pedig segít feltartóztatni az oroszokat és a kínaiakat. Kivételt a brit kormány, valamint Magyarország és Lengyelország képezhet. A trumpizmus legyőzése azonban még messze van. Folytatódik, sőt csak fokozódik a világméretű harc a szabad és egyenlő társadalmakért.  
FAZ Bajban van a lengyel vezetés, mert minden aduját (angolul: trump) a távozó elnök jelentette Washingtonban. Varsó viszonya egészen szoros volt a politikussal, ennek megfelelően igencsak visszafogottan gratulált a lengyel államfő Bidennak. Egy szóvivő szerint az üzenet azért volt lakonikus, mert meg akarják várni az elektori testület döntését. Majd utána fejtik ki részletesen a jókívánságaikat. Kelet-Európában biztonsági garanciának tekintik Amerikát Oroszországgal szemben, csakhogy a PiS teljesen elhanyagolta a Demokrata Pártot. Mellesleg Orbán pont azokkal a szavakkal gratulált, mint Duda. Igaz, ő még az utolsó napokban is azt hangoztatta, hogy Trumpért szorít. Ugyanakkor már a választási eredmény ismeretében Kaczynski jobb keze azt twitterezte, hogy négy év múlva nem is kell az urnákhoz hívni az amerikaiakat, mert majd a sajtó kihirdeti, hogy ki a győztes. Varsóban kormány és ellenzék egyaránt azzal számol, hogy fennmarad a jó viszony, hiszen az érdekek egybeesnek. Ám közben előkerült a múlt hónap elejéről Bidennek az a kijelentése, amely arról szólt: a totalitárius rezsimek felemelkedőben vannak a világban, tessék csak megnézni, Belarusztól, Lengyelországon át Magyarországig. (Vezetőiket pedig csirkefogónak minősítette – a szerk. megj.)
Die Presse Vétót lengetett be a magyar miniszterelnök az EU új jogállami mechanizmusa ellen, vagyis csatlakozott lengyel kollégájához. Egyikük sem fogadja el, hogy pénzügyi szankciókat vonjon maga után, ha valahol megsértik a demokratikus normákat. A lap idézi a Fidesz-közeli Mandinert, miszerint Orbán ez ügyben már levelet küldött az unió soros elnökségét ellátó Németországnak, Michelnek, az Európai Tanács, valamint von der Leyennek, a Bizottság vezetőjének. Budapest és Varsó azzal fenyegetőzik, hogy megakadályozza a hétéves költségvetés, valamint a gazdasági újjáépítési program elfogadását. A magyar fél korábban elutasította Brüsszel első jogállami jelentését is, mondván, hogy az nem tényeken, hanem Soros által finanszírozott civil szervezetek vádaskodásain alapul. Orbán folyamatosan támadja a liberális milliárdost, a demokrácia támogatóját.   
Washington Post/AP Elővigyázatosságból két hétre bezárják az iskolákat a kambodzsai fővárosban és környékén, mert nem sikerült kideríteni, hogy Szíjjártó Péter kitől kapta meg a fertőzést a múlt héten. De az őrizetére beosztott egyik helyi testőr tesztje is pozitív lett. Rajta kívül 900 embert vizsgáltak meg, de ők mindannyian megúszták a bajt. Phnom Penhben március óta a múlt hétfőn indult újra az oktatás, de csökkentett időben és az osztályokat is kettéosztották. A diákok most újból online tanulnak. Ugyanakkor 14 napig a miniszterelnök és a kormány négy másik tagja is vesztegzár alatt van, mert találkoztak a magyar diplomácia vezetőjével, bár utána náluk nem mutatták ki a kórokozót.