Előfizetés

Biden megválasztása fokozta Boris Johnson fejfájását

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.11.08. 13:31

Fotó: ALBERTO PEZZALI / AFP
Nehéz időkben kell a brit kormányfőnek megszereznie az új amerikai elnöki duó bizalmát. Az EU-val kötött megállapodás lehet a legbiztosabb út a "speciális viszony" megmentéséhez.
Újabb tárgyalási forduló kezdődik hétfőn Londonban az Európai Unió és az Egyesült Királyság delegációi között, hogy a határidő egyre vészesebb közeledtével megállapodásra sikerüljön jutni a január 1-jén életbe lépő szabadkereskedelmi egyezményről. Michel Barnier és Lord (David) Frost fő tárgyalóbiztosok megbeszélésének nagyobb súlyt adva szombaton ritka, természetesen virtuális csúcstalálkozóra került sor Boris Johnson és Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke között. Brüsszel általában elhárítja London kezdeményezéseit a két vezető külön eszmecseréjére, ragaszkodva ahhoz, hogy az Egyesült Királyság Barnier-val intézze dolgait. A Johnson-van der Leyen közötti dialógusról kiadott sajtóközlemény szerint a tárgyalások előrehaladását feltérképező beszélgetésen a kormányfő kijelentette, hogy 
"habár bizonyos előrelépés történt a legutóbbi megbeszélések során, számos területen, beleértve az ún. egyenlő versenyfeltételeket és a halászatot, továbbra is jelentős nézeteltérések maradtak fenn".

London és Brüsszel egyetértett abban, hogy a hétfőn folytatódó párbeszéd során "meg kell duplázni az erőfeszítéseket a tervezett deal elérése érdekében". Az EU és a UK frontemberei "megállapodtak abban is, hogy személyes kapcsolatban maradnak a megbeszélésekkel kapcsolatban".   
A brit média szerint London nem tulajdonít különösebb jelentőséget az EU által november 16-a, hétfőre kitűzött végleges határidőnek, amikorra a két félnek egymás markába kellene csapnia ahhoz, hogy az Európai Parlament az év vége előtt ratifikálni tudja az elhúzódó alkudozás eredményét. A The Sunday Times egy meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva közli, hogy az "eddigi intenzív tárgyalások nem hozták meg a remélt eredményt. A realitások nagyobb elfogadására számítunk az EU-tól. Nem várhatják el tőlünk, hogy olyan szerződésbe menjünk bele, amely fontos területeken nem engedi meg nekünk az EU normáitól való eltávolodást". Ha korábban többször is írtunk arról, hogy a pandémia és a no-deal elviselhetetlen párosítást jelentene a Downing Street számára, Joe Biden szombat délutáni választási győzelme csak további sürgető tényező az EU rendezett körülmények közötti elhagyása felé. A Boris Johnsont a megállapodásra intő erők közül legutóbb Sir Nigel Sheinwald, volt washingtoni brit nagykövet figyelmeztette az egykori külügyminisztert, hogy a "termékeny kapcsolat kialakítása felé vezető legjobb út Brüsszelből indul ki. Nagy-Britannia nagyon magára maradna a világban, ha nem sikerülne dűlőre jutnia Brüsszellel". Joe Biden soha nem rejtette véka alá, hogy helyteleníti a Brexitet. Amikor az új elnök még másodhegedűsként muzsikált Barack Obama mellett, világos volt, hogy az Egyesült Királyság megbecsülésének egyik oka az európai politikára gyakorolt befolyása volt. Biden ráadásul, oly sok korábbi amerikai elnökhöz - Richard Nixon, Ronald Reagan, Bill Clinton csak néhány kiragadott példa - hasonlóan ír gyökerekkel rendelkezik. Nem csoda, hogy fel volt háborodva, amikor Boris Johnson szeptemberben veszélybe sodorta az északír hatalommegosztást megalapozó nagypénteki egyezményt.
A BBC Breakfast által vasárnap megszólított Tom Tugendhat, a parlament külügyi bizottságának vezetője "nem csodálkozna", ha Biden első, jelképes jelentőségű interurbán telefonhívásának címzettje a "Taoiseach", Micheál Martin ír kormányfő lenne.

 A Brexit az oly sokat emlegetett "speciális viszonyt" fenyegető tényezők közül a legfontosabb, de nem az egyetlen. Súlyos személyi ellentétek is szerepet játszanak. Ugyan munkatársaival még pénteken viccelődve Boris Johnson úgy fogalmazott, hogy "Joe Biden a világ azon kevés vezetője közé tartozik, akit még nem sértett meg", a valóság ennél problematikusabb. A lojális "president-elect" nem felejtette el Johnson egyik "nagy", rasszista mondását. Az EU népszavazás idején azzal magyarázta Barack Obama döntését Sir Winston Churchill mellszobrának eltávolításáról az "Ovális Irodából", hogy ez a "kenyai származású elnöknek a brit birodalommal szembeni ősi ellenszenvének jelképes bizonyítéka". Ha hinni lehet egy a The Sunday Times-ban idézett vezető amerikai politikusnak, Biden Johnsonnal szembeni ellenérzése semmi Kamala Harris elnökhelyettes érzelmeihez képest. Az új adminisztráció állítólag nem tartja szövetségesének Boris Johnsont. Éppen ellenkezőleg, úgy tekint rá, mint a populista Trump "klónjára", sőt '"alakváltoztató csúszómászóra". Ahogy erre már Boris Johnson üdvözlő Twitter-üzenete is utalt, a brit kormányfő a környezetvédelem területén, jelesen a globális felmelegedés elleni harcban igyekszik szövetségesévé tenni Joe Bident. Egy év múlva Glasgow lesz a klímaválsággal foglalkozó COP26 konferencia helyszíne. Johnson és Biden hasonló nézeteket vall Kínával, Oroszországgal és Iránnal kapcsolatban is, de több minisztere sem fog könnyeket hullatni a kiszámíthatatlan Donald Trump távozása miatt.

Uniós költségvetés: Orbán vétózna

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.08. 12:27
Orbán Viktor október közepén Brüsszelben járt
Fotó: JOHANNA GERON / AFP
Az EU és annak soros elnökségeit adó országok vezetőhez írt levélben csatlakozott a magyar miniszterelnök lengyel kollégájához.
Orbán Viktor miniszterelnök kész vétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, amennyiben jogállamisághoz kötik az egyes tagállamoknak szánt források kifizetését – írta vasárnap a Mandiner. A kormánypárti hetilap és portál információi szerint a magyar kormányfő levélben fordult a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok, azaz Németország, Szlovénia és Portugália vezetőihez, továbbá Charles Michelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. Ebben a Mandiner szerint Orbán azt „vetítette elő”:  
„Bár Magyarország elkötelezett az együttműködésben, a fejlemények tükrében a júliusban elfogadott csomaghoz szükséges egyhangúságot nem tudja biztosítani.”

Az ügy előzményeként a Népszava megírta, e hét csütörtökön előzetes megállapodásra jutottak az Európai Parlament (EP) és a tagállami kormányokat tömörítő EU Tanács tárgyalódelegációi a jogállami értékek tiszteletben tartását az uniós kifizetésekhez kötő rendelettervezetről. A szövegről a tervek szerint decembereben szavazhat majd az EP. – Csakhogy a „Többéves Pénzügyi Keret” (az EU hétéves költségvetése), valamint a 750 milliárd eurós járványügyi csomag, a Next Generation jóváhagyásához már egyhangúság szükséges az Európai Tanácsban. Ez utóbbiak esetében tehát már van lehetőség a tagállami vétóra, amit már pénteken jelzett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő – idézte fel a Mandiner. Orbán Viktor ezek szerint lengyel kollégájához csatlakozott az ügyben, és a lap szerint azt is kifejtette:  
„Hazánk számára alapvetőek az olyan közös értékek, mint például a jogállamiság, ezek számunkra a demokrácia alapját jelentik, ám érvényesülésüket és alkalmazásukat a magyar embereknek kell megítélniük. Akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép.”

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő
Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto via AFP
Ugyanakkor a tervezet szerint – mint írták –, ha az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését vagy annak kockázatát érzékeli valamely tagállamban, akkor kezdeményezheti a szankciós mechanizmus elindítását. A szankciókról, így az uniós források esetleges felfüggesztéséről pedig az Európai Tanács döntene minősített többséggel. Azaz ekkor Magyarország és Lengyelország már nem tudna vétózni. A Mandiner szerint a miniszterelnök az Európai Bizottságot is bírálta: 
„A közelmúltban megjelent jogállamisági jelentése nem a tényeken alapult,abban sokkal inkább politikailag motivált, a hazai ellenzéktől és a Soros György által finanszírozott szervezetektől már ismert vádak kaptak helyett Magyarországgal szemben.”

Orbán Viktor a sűrű sorosozás közepette attól is tart, hogy „körvonalazódik egy olyan eszköz, amellyel akár egyes országok demokratikus választási folyamataiba is be lehet avatkozni”. Javaslatokat is tesz a levélben egy esetleges új szankciós mechanizmusra, sőt indítványozza azt is, hogy teremtsék meg a jogorvoslat lehetőségét a tagállamok számára, hogy az Európai Tanács által hozott szankcionáló döntéseket az érintett tagállam megtámadhassa az Európai Bíróságon.

Veje is veresége beismerésére buzdítja Donald Trumpot

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.08. 10:27
Jared Kushner elnöki vej és tanácsadó mindeddig Donald Trump mögött állt
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Jared Kushner az Egyesült Államok januárban távozó elnökének külpolitikai tanácsadója próbálja meggyőzni apósát, Trump ugyanakkor kitart a saját igaza mellett.
Ivanka Trump férje, Jared Kushner a választási vereség elfogadásáról győzködi Donald Trumpot – írja a CNN. Az egyik legismertebb amerikai híroldal értesülését két forrás is megerősítette. A hivatalban lévő elnök veje, egyben a külpolitikai tanácsadója azután fordult kérésével apósához, hogy Donald Trump kijelentette: nem hajlandó elfogadni riválisa, Joe Biden megválasztását, és szerinte ő nyert a választáson. Amint azt a Népszava is megírta, az elnökválasztás eredménye alapján januárban távozó republikánus elnök nem akarja elismerni a vereséget, és ezt jelezvén már szombat délután visszatért a Fehér Házba. Emellett várhatóan elmarad az a hagyományos találkozó is, melyen a leköszönő elnök fogadja utódját az Ovális Irodában, mivel Trump egyszerűen nem akarja meghívni Bident. Ezt bizonyítandó, Joe Biden és Kamala Harris kampánymenedzser-helyettese, Kate Bedingfield szombat éjjel a CNN-nek elmondta, hogy egyelőre nem történt semmiféle kommunikáció Biden és Trump, illetve kampánystábjaik között.    Bár néhány államban még véget sem ért a szavazatszámlálás, stábja máris több helyen újraszámlálást kért. Donald Trump azt is ígérte, hogy kampánystábja a bírósághoz fog fordulni, mert szerinte elcsalták a szavazatokat.