Előfizetés

"Addig nem hagyjuk abba, míg nem győzünk"

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.11.07. 19:40

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Ha Fehéroroszországban és Lengyelországban ki tudnak állni a szabadságukért, nekünk is meg kell tennünk - mondta a Kossuth téri demonstráció szervezője.
Az SZFE ügyét és bármilyen más ügyet csak akkor tudunk megnyerni, hogyha ezt a teret minden héten meg tudjuk tölteni - mondta Németh Eszter, a szombat délutáni Kossuth téren zajlott Szolidaritás az SZFE című civil demonstráció szervezője. - Fontos, hogy a tüntetések elérjék a nemzetközi sajtó ingerküszöbét, és a kormány komolyan érezze azt, hogy tennie kell valamit. Ezt addig nem hagyjuk abba, míg az SZFE ügyét győzelemre nem visszük - folytatta. Kitért arra is, hogy egyre többen kritizálják az eseményt, amiért az egyre súlyosbodó vírushelyzetben is megrendezik. A Kossuth tér negyedét szórványosan megtöltő résztvevők a szervezők kérésének megfelelően maszkot, sokan a sárga Free SZFE maszkot viselték. - Ha a fehéroroszok az életük árán is tudnak az országuk szabadságáért harcolni, és a lengyelek is meg tudtak mozdulni az abortusztörvény szigorítása miatt, akkor nekünk is ki kell állnunk céljainkért - mondta végül a civil szervező. A bevezetőt követően Gergely Róbert József Attila Favágó című versét, Streit Gabor a Kései siratót olvasta fel. Ezt követően Szalai Kriszta színművész kérte fel a résztvevőket, hogy alakítsanak élő szoborcsoportot. A műsor Somhegyi Tamás fellépésével zárult, aki közös éneklésre szólította fel a résztvevőket. Először az egyetemfoglalás himnuszává vált Titkos egyetem, majd Bródy János az SZFE hallgatóinak írt dalát, a Vas utcai fiúk lányokat, majd A kultúra nemzeti alap című dalt énekelték el. A kuratórium a kormány kinyújtott karja - mondta a demonstráción Molnár Péter slammer és szólásszabadságkutató, aki hangsúlyozta, hogy az egyetemfoglalással nem a kormány, hanem a foglalók a konzervatívok, hűen a szólásszabadság magyar hagyományához. Egyben hangsúlyozta, hogy az egyetemfoglalást támogatni kell. A tüntetést követően a Vas utcai épület elé érkezett egy nagyobb szimpatizáns csoport, miközben az Ódry Színpadon fórum zajlik, amelyen az egyik hallgató elmondása szerint már a hétfői teendőkről beszélnek. Az utcán lévők hosszas tapssal fejezték ki szimpátiájukat. Később diákok mentek ki a kapu elé, ahol egyrészt elmondták, hogy a következő lépéseket tervezik a falakon belül, másrészt, hogy Facebook-oldalukon fognak tájékoztatni mindenkit. A szintén az egyetemfoglalás szimbólumává vált nyitott tenyerüket mutatták, majd ismét felhangzott a Titkos Egyetem. A demonstráció véget ért, néhányan még a Vas utcában maradtak. 

Demeter Szilárd azzal kérkedik, hogy álmából felébresztve jobb novellát ír, mint azok, akik őt gyalázzák

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.07. 15:41

Fotó: Népszava
Sőt, még kávé és cigi sem kell neki ehhez.
"Vidnyánszky Attila még a kultúrharc kezdetén tart, vagy épp a betetőzésénél, ki tudja már követni, mi történik az SZFE környékén"

Többek között erről is beszélt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vezetője a kontra.hu portálnak adott interjújában. Demeter Szilárd szerint "Vidnyánszky Attila a legérzékenyebb pontján – az egyetemi képzés átszervezésében – piszkálta meg azt a színházi és filmes elitet, amely nagyjából a hetvenes évek óta fújja erre a passzátszelet."  Ezt követően egy erős kanyarral saját magát kezdi el dicsérni: 
"Prózaíróként az engem gyalázó írók többségénél akkor is jobb novellát írok, ha éjszaka felébresztenek, és nem adnak kávét meg cigit. Ezt pedig senki nem veheti el tőlem. Szóval megnézem, ki mondja, és legtöbbször csak legyintek, hogy ugorgyunk."

Demeter Szilárd hangsúlyozta, a kulturális identitás erősítéséért az lehet neki partnere, aki nemzeti kultúrában gondolkodik. Noha a beszélgetés elején még azt gondolta, Vidnyányszky Attila épp kultúrharcot vív, később már arról értekezik, hogy a kultúrharc fókusza nem Magyarországon van, ráadásul nem is jelen időben.  Értékelése szerint az irodalomban vissza kell térni az olvasóhoz, a zenében meg a zenéléshez, mert mi magyarok "akkor vagyunk rendben, ha megéljük a saját kultúránkat."  Előkerül a beszélgetésben, hogy a főigazgató sok konfliktus vállal magára. Demeter Szilárd saját bevallása szerint a gyalázkodóknak csak a legritkább esetben szól vissza. Csak akkor teszi ezt meg, amikor valamilyen pedagógiai célt szolgálhat, mivel "az öncélú szájkarate" nem érdekli. 
Odaszól az újságíróknak is: szerinte helyesebb az erkölcsi iránytűje, mint annak a zsurnalisztának, aki úgy ír róla, hogy őt meg sem kérdezi.

A popzene megreformálásáról úgy vélekedik, "ahhoz, hogy fejben elsők legyünk, fel kell vállalni, hogy mi innen, a Kárpát-medencéből nézünk a világra, és ez határozza meg a világlátásunkat. Mindezt le kell fordítani a kortárs művészeti nyelvre, és akkor a mi másságunk, egyediségünk lesz a versenyelőnyünk." Szerinte jóval több zenekar van, amely megérdemelné az országos ismertséget, mint amennyi jelenleg eljut addig. "Járási szinten is létrehoznánk olyan helyeket, ahol lehetővé tennénk a zenetanulást minél szélesebb körben, ezt nevezzük társadalmiasításnak, ami nem összekeverendő a társadalmasítással, bár ezt sokan félreértelmezték. Tisztázzuk: nem kollektivizálni akarom a könnyűzenét, hanem minél szélesebb körben elérhetővé tenni a zenetanulást, mert ha nem teszed lehetővé, nem is fogod a tehetséget megtalálni." Az interjú végén pedig bevallotta, ha hosszabb útra megy, akkor  szinte maximális hangerőn szól Snoop Doggy Dogg első albuma, a Doggystyle. (Snoop Dog, vagyis más néven Calvin Cordozar Broadus Jr. egy ismert amerikai rapper. A Demeter Szilárd által hivatkozott album pedig az alkotó 1993-as debütáló nagylemeze, amelyet mainstream kritikusok az egyik legfontosabb hiphop-korongnak tartanak. Dalai többségében nem fukarkodik a trágár és naturalista szavak, kifejezések használatával sem  - a szerk.)
"Gondolj bele, épp megyek valami átadóra, avatásra és valamelyik költőnk vagy írónk nagyságán kéne gondolkodnom, ehelyett üvöltetem a Snoop Doggot. Ez az a kép, amelyet nem szívesen mutatnék meg magamról másoknak, de ez is én vagyok."

- fogalmaz Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója.

Ha csak megnézzük a hivatkozott album egyik számát (amelynek címe és szövege nem igazán tűrné a nyomdafestéket), akkor láthatjuk, mitől olyan furcsa, ha a kultúrharc egyik legfontosabb alakja ezt bömbölteti az autójában:   

Festményen a színművészeti őrei

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.11.07. 12:55

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A művészethez való jog alapérték - véli Gyuricza Gergely festőművész, aki az egyetemistáknak ajándékozta egy általuk ihletett képét. Ma délben a városban a Vas utcáig vonulva adták kézről kézre a festményt.
Amíg eljutunk a célig, minden résztvevőnek cipelnie kell ezt a festményt. A terhet közösen viseljük - mondta Gyuricza Gergely független festőművész szombat délelőtt 11-kor a Damjanich utca 30. szám alatt egy kisebb csoportnyi embernek. A harminckét éves művészt az SZFE körül kialakult helyzet ihlette az alkotásra, megfestette az egyetem teraszán álló őrséget, amelynek négy sárga maszkot viselő tagja az éjszaka sötétjében tart lángot a kezében. Gyuricza a képet magánszemélyként ajándékozza az SZFE polgárainak, hogy ezzel fejezze ki szolidaritását az egyetemistákkal, és hívja fel a figyelmet, hogy a művészethez való jog olyan alapérték, ami minden állampolgárt megillet. - A színház és a demokrácia menthetetlenül összefonódik - véli az alkotó, aki a közös séta előtt arról mesélt, hogy az ókori Athénban szinte egy időben alakult ki a színjátszás és a demokrácia alapjainak negteremtése. Szerint ráadásul mindkettő párbeszédre épül, ami konszenzust alakíthat ki, és útjára indíthat társadalmi folyamatokat. A vonulás a Damjanich utcától a Király utcán át a Vas utcáig tartott, miközben a resztvevők egymásnak adták át a festményt. Az egyetem épülete elé érve Gyuricza Gergely újabb történelmi példát hozott a művészet erejére: a franciaországi Lascaux-barlang őskori rajzairól beszélt, amelyek megjelenése óta az ember töretlenül alkot, ami bizonyítja, hogy a művészet szabadsága az ember számára olyan fontos mint a levegő - ezért adta a képnek Levegőt! címet. A festményt az SZFE hallgatói az épület bejárata elé helyezték el, és piros-fehér szalaggal rögzítették.