Előfizetés

Nem árulják el az intenzív ágyak és az azokon kezelt Covid-betegek számát, de van olyan adat, amiből következtetni lehet

Boda András
Publikálás dátuma
2020.11.07. 07:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A miniszterelnök bejelentésében figyelemre méltó az is, hogy míg a kabinet – és maga a kormányfő is – korábban a lélegeztetőgépen lévő Covid-betegek számát adta meg, most már az intenzív ágyak számáról beszélt Orbán Viktor. A különbség nagy.
– Az elemzések szerint november 21-én 2240 intenzív kórházi ágyra lesz szükség, december 10-én pedig már 4480-ra. Itt van nagyjából a teljesítőképességünk határa, mert a 4480 intenzív ágyon fekvő beteg összesen 30-32 ezer olyan koronavírusos beteget jelent, aki kórházban van – jelentette be Orbán Viktor kormányfő péntek reggel a közrádióban. Szavaiból ráadásul kiderült, korántsem biztosak abban, hogy ez a pont lesz a járvány csúcsa. Hozzátette ugyanis azt is: hoztak döntéseket, hogy ha túlmegy a fertőzés ezen a határon, akkor legyenek olyan kijelölt helyek, ahol képesek megfelelő orvosi ellátást adni, ha kell, a kórházakon kívül is. Noha azt jelentette be, hogy december közepén – bő egy hónap múlva – megtelhetnek a kórházak, úgy vélekedett: „Az esélyeink jók, képesek vagyunk kezelni a helyzetet.” A közelgő kritikus helyzet ellenére a kormányfő nem tett említést olyan döntésekről, amelyek a járvány terjedését lassíthatnák. A jelek szerint ilyen kormányzati szándék nincs is: épp tegnap számolt be a Magyar Labdarúgó Szövetség arról, hogy minden jegy elkelt a jövő csütörtöki Magyarország-Izland labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtezőre, így a Puskás Arénában 22 ezer ember szurkolhat majd. A miniszterelnök bejelentésében figyelemre méltó az is, hogy míg a kabinet – és maga a kormányfő is – korábban a lélegeztetőgépen lévő Covid-betegek számát adta meg, most már az intenzív ágyak számáról beszélt Orbán Viktor. A különbség nagy: sok olyan beteg van ugyanis, aki intenzív ellátásra szorul, de nincs lélegeztetőgépen. Noha a szaktárca és az operatív törzs sem árulta el lapunknak az intenzív ágyak és az azokon kezelt Covid-betegek számát, van olyan elejtett adat, amiből következtetni lehet. Orbán mai nyilatkozatából az derül ki, hogy a kormány úgy számol: az összes Covid-beteg mintegy 14-15 százaléka kerül intenzív osztályra. Érdemes felidézni, hogy a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója október elején azt közölte, 760 koronavírusos beteg közül 120-at kezeltek intenzív osztályon, ami 15,7 százalékos arány. Ezeket az arányokat alapul véve a tegnap kórházban ápolt 5489 koronavírusos beteg közül 768-823-an lehettek intenzíven. A kormány tegnap is csak annyit közölt: 391-en vannak lélegeztetőgépen. A szakértők szerint a járvány előtt 1800-2000 intenzív ágy állt rendelkezésre. A kormány közlése szerint azóta növelték az intenzív ágyak számát. Csakhogy a bővítés sem megoldás mindenre: az összesen 2000 intenzíves orvos és 2300 intenzíves nővér jelenti ugyanis a korlátot. A szakmai normák szerint egy orvos egyszerre legfeljebb négy beteget képes megfelelően ellátni intenzív osztályon. Lapunk kereste a humántárcát, az operatív törzset és Belügyminisztériumot is, hogy megtudjuk a pontos adatokat, de nem kaptunk választ. Ez annyiban nem meglepő, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az utóbbi két hétben közérdekű adatigénylések sorát küldte el hiába a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Többek között a Covid-betegeknek fenntartott „sima” és intenzív ágyak számára voltak kíváncsiak. Ahogy a TASZ legtöbb kérdésére, erre is azt felelte a Müller Cecília országos tiszti főorvos aláírásával ellátott válaszlevelében a hivatal: „Az igényelt bontásban nem állnak rendelkezésünkre az adatok.” A TASZ úgy értékelte ezt: „Vagy fogalma sincs a magyar járványügynek arról, hogyan áll a vírushelyzet, vagy nagyon is tudják, hogy milyen tragikus kép tárulna elénk, ha megismerhetnénk az adatokat.”

Műtéteteket halasztanak el

Meghalt 103, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 4709 magyar állampolgárnál mutatták ki a fertőzést - közölte a koronavirus.gov.hu pénteken. Az elhunytak száma 2250-re emelkedett. Müller Cecília országos tiszti főorvos bejelentette: ezután elhalasztják a nem sürgős műtéteket, de azokat a sürgős beavatkozásokat, amelyek késlekedése egészségkárosodást okozna, továbbra is elvégzik.

„Kártyavárként omolhat össze az egészségügy” – Interjú a Magyar Orvosok Szakszervezetének új elnökével

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.07. 06:40
Szabad Zoltán
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hiába neveznek ki újabb ágyakat intenzívnek, mert nincs melléjük megfelelő képzettségű szakember – mondja Szabad Zoltán.
Legutóbb akkor irányulhatott közfigyelem a Magyar Orvosok Szakszervezetére, amikor a kamara új vezetése belépésre biztatta a kollégákat. Nem titkolt céljuk volt, hogy a kormányzattal szíves viszonyt ápoló, Cser Ágnes szakszervezetétől független, erős lábat adjanak az érdekvédelemnek. A tagtoborzásokat legutóbb az országgyűlés segítette a szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadásával. A friss problémának új elnökkel vág neki a szervezet, az első határzárig Angliában dolgozó, Szabad Zoltánnal. Találkozott már Cser Ágnessel, a kormány által reprezentatívnak elismert MSZ-EDDSZ elnökével? Szakszervezeti partnerként még nem. Ő nem kereste önöket? Ő sem. Latorcai Csaba, a humán tárca közigazgatási államtitkára néhány nap különbséggel mindkettőnkkel találkozott, gondolom azért, mert valamennyi érdekképviselővel egyeztet a kormányzat. Éppen most jövök erről a találkozóról. Jutottak egymással valamire az államtitkári viziten? Megismerkedtem Latorcai Csabával. Karakán, és tisztességes ember benyomását keltette. Megmondta a kellemetlent is, hogy bizonyos kérdések megoldására nincs politikai akarat. Például? Az új jogállási törvény módosítására. Azt mondta: meg kell elégedni azzal, hogy a végrehajtási rendeletekkel oldják majd a törvény „kemény” passzusait. Nem tudom mi lesz a megoldás, mert azt még friss szakszervezeti vezetőként is tudom, hogy alacsonyabb szintű jogszabállyal nem lehet az „erősebbet” felülírni. Márpedig a kivezényléssel, a másodállással kapcsolatos szabályok továbbra is elfogadhatatlanok az orvosok számára. Az új törvénnyel sikerült kimozdítani a csöndes apátiájából az orvostársadalmat, a szakszervezetünk taglétszáma az elmúlt két hétben ötven százalékkal nőtt. A hatékonyabb érdekérvényesítés érdekében öt szakmai szakszervezettel létrehoztunk egy akciószövetséget azért, hogy egységesen tudjunk fellépni az egészségügyben dolgozók érdekében. Együtt 12,5 ezer embert képviselünk. Jeleztük a kormányzatnak, ha nem úgy alakul ez a jogszabály, hogy az elfogadható legyen azoknak, akiket mi képviselünk, akkor bizony előfordulhat, hogy január elsején, mint a kártyavár, dől össze az egészségügy. Azon egyszerű ok miatt, hogy olyan sokan nem lépnek át az új jogviszonyba. Látta a rémületet az arcukon, amikor ez kimondta? Nem. De az látszott, hogy tisztában vannak vele, ez nagyon könnyen bekövetkezhet. A minap kihirdetett rendkívüli jogrend mellett milyen eszközeik maradtak az érdekérvényesítésre? Közösségi, szervezett akciókra, mint például egy utcai demonstráció, nincs esélyünk. Most egyetlen dolog működhet, ha mindenki egyénileg fejt ki ellenállást, és nem írja alá az új munkaszerződést. Két hét múlva brutális helyzetet teremt a járvány. Már csak ezért sem gondolom, hogy egészségügyi dolgozókat sztrájkba kellene vinni. De ebben a szektorban amúgy sincs olyan erős sztrájkjogunk. Bár lassan ott fog tartani a rendszer, mintha sztrájkolnánk, mert a rendszer csak az alapszolgáltatást tudja majd nyújtani. Az azonnali életmentésre nem szorulók a covid miatt már most is folyamatosan szorulnak ki az ellátásból. Lehet bergamói helyzet maga szerint a kórházakban? Már van. Nagyon sok kórházban megteltek az intenzív kapacitások. Hiába neveznek ki újabb ágyakat intenzívnek, mert nincs melléjük megfelelő képzettségű szakember. Olyanokat nem lehet csak úgy leakasztani valahonnan. Miért nem állnak ki az orvosok, akik belülről látják a helyzetet, és mondják el az embereknek, hogy hova fogunk jutni? Nincs joguk hozzá. A kórházi munkaszerződéseknek része egy titoktartási nyilatkozat is. Szakszervezetként miért nem szólalnak meg helyettük? Az orvosi kamara és mi is nekiláttunk ennek a munkának, noha sokkal szerencsésebb lenne, ha a médiának lenne lehetősége erről hírt adni. A bergamói kórházban is a Sky News forgatott, azt gondolom ez közügy és ráadásul fontos célokat szolgálna – növelhetné a védekezés hatékonyságát is. Szóba került az államtitkárnál, hogy esetleg reprezentatív szakszervezetként önök is beülhetnek a kormányzati tárgyalásokra? Igen. Szóba került. Mikortól? Amint megint mérik a reprezentativitást, de hogy az mikor lesz, azt az államtitkár úr sem tudta. Csak azt, hogy utoljára talán 2014-ben mérték, és most 2020-ban kellett volna újra. Ezt a járvány miatt egy évvel kitolták. Latorcai Csaba államtitkár úr ugyanakkor azt sugallta, hogy nem kell feltétlenül reprezentatívnak lenni ahhoz, hogy egy szervezettel leüljenek tárgyalni. Mi egyébként azzal, hogy most van körülbelül 3500 tagunk, az orvosok között reprezentatívak vagyunk. Ha azt vesszük, hogy az öt szakszervezetből álló Összefogás az egészségügyiért akciócsoportban is ott van 12-13 ezer ember, akit képviselnek, az is reprezentatív. Milyen lehetőségeik maradtak, mi lehet a szakszervezeti harc terepe? Meggyőződésünk, hogy érdekvédő munkára sosem látott igény lesz január elsejétől. Hálózatot építünk, erősítjük a szakszervezetet, folyamatos a tagfelvétel. Szerveződtünk, szövetkeztünk négy másik szakszervezettel azért, hogy a súlyunknál, a létszámunknál fogva megkerülhetetlen tárgyalópartnerekké válhassunk a kormányzat számára. Írtunk Pintér Sándornak egy tárgyalást kezdeményező levelet, ezt mind az öt szakszervezet vezetője aláírta, várjuk a választ. Miről akarnak az orvosok a belügyminiszterrel tárgyalni? A bérfeszültségről, és mindarról amit ez a törvény hozott, a kirendelésekről, azokról a sarkalatos pontokról, melyekről úgy érezzük, hogy a munkavállalókat hátrányosan érintik. Elfogadhatatlan az a kormányzati narratíva, hogy persze, persze, benne van ez a törvényben, de hát nyilván ilyen – mint a békeidőben az akár két évig tartó vezénylés - nem történhet meg. De akkor miért nem ez van a törvényben? Milyen eszközeik maradtak a törvény szabályainak a módosítására? A kommunikáció, a meggyőzés és a tárgyalás. De hát nem tárgyal magukkal senki. Most jártam a közigazgatási államtitkárnál, bízunk benne, hogy fognak. Ezt miből gondolják így? Mi is, az orvosi kamara és a szakdolgozóké is elkezdte összegyűjteni a rendszerelhagyó szándéknyilatkozatokat. Sok van. Csak az orvosi kamaránál már több mint ötezer összegyűlt, nálunk, a szakszervezeti szövetséget alkotó szervezeteknél is hasonló mennyiség van. Bár ez utóbbi nyilatkozatok vegyesek, a nyilatkozók között vannak háziorvosok is, akik nem közalkalmazottként dolgoznak. Mit reagált a nyilatkozat gyűjtésre a kormány? Hogy várjuk ki a részletszabályokat. Azokat november 18-áig kell a kormánynak közzé tenni. Ezeket ismerik, netán egyeztettek önökkel róla? Nem láttuk, és nem is egyeztettünk senkivel. Mind több egészségügyi dolgozó fertőződik meg, vagy kényszerül karanténba, lépett valamit a szakszervezetük azért, hogy a coviddal munkaközben megfertőződöttek 100 százalékos táppénzt kapjanak? Ó, léptünk! A Független Egészségügyi Szakszervezettel közösen írtunk levelet az Emminek, de eddig érdemi választ nem kaptunk. A kérdés továbbra is megoldatlan, a 100 százalékos táppénzek elbírálása továbbra is rendkívül lassan halad. Lehet ennek egy olyan olvasata is egyébként, hogy ahol a dolgozók megfertőződnek, ott nem tartják be a járványügyi szabályokat? A magyar közéletben van egy ilyen félsz, közhangulat: mi van, ha kiderül, mi van, ha engem fognak hibáztatni. Ez viszont nem lehet ok arra, hogy a frontvonalban dolgozók ne érezzék magukat maximálisan biztonságban. És ne úgy menjenek át a zsilipen a fertőzött és súlyos betegek közé, hogy tudják: akkor sem veszítik el a jövedelmük jelentős hányadát, ha megbetegszenek. Persze a lehetősége most is megvan a 100 százalékos táppénznek, a szabályozása, az adminisztrációja lassú és nehézkes. Ezt kellene egyszerűsíteni és azt mondani: aki egészségügyi dolgozóként covidossá vagy gyanússá válik, azt a háziorvosa eleve a 100 százalékos táppénzre jogosító kóddal tartsa otthon. És ne egy hivatal mérlegelje utólag, hogy indokolt-e a magasabb összegű keresetpótlás. Ha vége a járványnak visszamegy Angliába, vagy itthon marad? Amíg covid-helyzet van, biztosan nem, és valószínűleg utána sem. Egy nagyon jó városban, Nádudvaron találtam egy jó kis háziorvosi körzetet, már el is kezdtem a rendelést. Élvezem ezt a munkát, amiben nyilván az is benne van, hogy a járvány kitörése, azaz március óta nem láttam beteget, hiányzott már a gyógyítás.                 

Névjegy

Szabad Zoltán sebész, a Magyar Orvosi Szakszervezet alig két hónapja (szeptember 19-én) megválasztott elnöke. Az elmúlt tíz évben a járvány kitöréséig az Egyesült Királyságban dolgozott ingázó orvosként. Családjával Debrecenben él, Nádudvaron dolgozik háziorvosként.               

Nem elég az iskolai veszély, még orvoshoz is küldik a tanárokat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.07. 06:20

Fotó: ANTONIO DIAZ
A súlyosbodó járványhelyzet idején tanárok tízezreinek kell az orvosi rendelőkben várakoznia: alá kell vetniük magukat az éves munkaegészségügyi vizsgálatnak.
Miközben a kormány továbbra sem ad helyt annak a szakszervezeti kérésnek, hogy teszteljék a pedagógusokat, a krónikus beteg tanároknak pedig ne kelljen személyesen órákat tartaniuk, továbbra is hatályban az a szabály mely szerint csak akkor taníthatnak, ha az orvos egészségügyileg is alkalmasnak tartja őket az iskolai feladatok elvégzésére – tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ). – Természtesen fontosak a vizsgálatok, de a mostani járványhelyzetben nem biztos, hogy jót tesz, ha tanároknak az orvosi rendelőkben kell várakozniuk – véli Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, hangsúlyozva, hogy a szakszervezet szerint fel kéne függeszteni átmenetileg ezeket a vizsgálatokat. Tapasztalatai szerint a vizsgálatok elég különbözőek: egyes esetekben néhány perc alatt vége, máskor vérvételre, tüdőszűrésre is elküldik a tanárokat. Logikus lépés lenne, ha koronavírusra is tesztelnék azokat a pedagógusokat, akik a kötelező vizsgálat miatt kénytelenek felkeresni az orvost, ám a Toyik Tamás, a PSZ alelnöke úgy tudja, ilyenre még nem volt példa. Megoldás jelentene, ha az orvosok kimennének az oktatási intézményekbe elvégezni a rutinvizsgálatokat, de a PSZ-hez beérkezett panaszok szerint erre több helyen nem hajlandóak. Az orvosok arra hivatkoznak, hogy az iskolákban magas a fertőzésveszély. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma érdeklődésünkre közölte: az egészségügyi államtitkárság már a héten intézkedett arról, hogy függesszék fel a járvány idejére ezeket a vizsgálatokat. A PSZ információi szerint ugyanakkor a tankerületekhez még nem érkezett erről hivatalos, írásbeli utasítás. – Már csak 7 hét van vissza a téli szünetig, addig kellene kibírni – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt pénteken a Kossuth Rádióban. Az iskolák bezárásával kapcsolatban azt mondta: „mindenki azt szeretné”, hogy amíg csak lehet, tartsanak nyitva az intézmények. Hivatkozott a nemzeti konzultációra is, ám mintha elfelejtette volna, hogy a kitöltők többsége ­– 61 százaléka – az iskolák bezárására és a digitális távoktatásra tette le a voksát. Az érdekvédelmi szervezetek is azonnali lépéseket sürgetnek, az egyetemek, gimnáziumok és az általános iskolák felső tagozatainak bezárását kérő online petíciót pedig már több mint 50 ezren írták alá. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felmérésből pedig az derül ki, hogy a hallgatók 80 százaléka szerint online oktatásra kellene átállniuk az egyetemeknek. A HÖOK hangsúlyozta, nem a tavaszi teljes leállás a jó megoldás: ahol az eszközhasználat indokolja, érdemes a kurzusokat személyesen megtartani, és a kollégiumokat sem kéne bezárni. Mindeközben a szomszédjaink nem tétlenkednek: Romániában és Szlovéniában hétfőtől minden iskola bezár és digitális oktatásra áll át. Szlovákiában már októberben bezárták a középiskolákat, november 2-től pedig egy hónapra minden iskolát. A visegrádi négyekhez tartozó cseh és lengyel kormány is szigorított: előbbi november 20-ig távoktatást rendelt el, utóbbi november 29-ig. Bulgáriában az egyetemeket zárták be, de a legfertőzöttebb térségekben az iskolaigazgatók dönthetnek, nyitva tartják-e az iskolákat.  

Nagytakarítás után

A kormány a múlt heti őszi szünettől, illetve a szünet ideje alatti fertőtlenítéstől várta, hogy az iskolákból eltünjön a vírus. Ez nem történt meg. Az operatív törzs már keddre öt iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 32 osztályban és 15 iskolában digitális munkarendet. Pénteken már hét iskolában volt rendkívüli szünet, 78 osztályban és 23 iskolában pedig távoktatás. Az óvodák sincsenek könnyű helyzetben: kedden még 56 óvoda volt zárva, pénteken már 98.