Előfizetés

Nem elég az iskolai veszély, még orvoshoz is küldik a tanárokat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.07. 06:20

Fotó: ANTONIO DIAZ
A súlyosbodó járványhelyzet idején tanárok tízezreinek kell az orvosi rendelőkben várakoznia: alá kell vetniük magukat az éves munkaegészségügyi vizsgálatnak.
Miközben a kormány továbbra sem ad helyt annak a szakszervezeti kérésnek, hogy teszteljék a pedagógusokat, a krónikus beteg tanároknak pedig ne kelljen személyesen órákat tartaniuk, továbbra is hatályban az a szabály mely szerint csak akkor taníthatnak, ha az orvos egészségügyileg is alkalmasnak tartja őket az iskolai feladatok elvégzésére – tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ). – Természtesen fontosak a vizsgálatok, de a mostani járványhelyzetben nem biztos, hogy jót tesz, ha tanároknak az orvosi rendelőkben kell várakozniuk – véli Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, hangsúlyozva, hogy a szakszervezet szerint fel kéne függeszteni átmenetileg ezeket a vizsgálatokat. Tapasztalatai szerint a vizsgálatok elég különbözőek: egyes esetekben néhány perc alatt vége, máskor vérvételre, tüdőszűrésre is elküldik a tanárokat. Logikus lépés lenne, ha koronavírusra is tesztelnék azokat a pedagógusokat, akik a kötelező vizsgálat miatt kénytelenek felkeresni az orvost, ám a Toyik Tamás, a PSZ alelnöke úgy tudja, ilyenre még nem volt példa. Megoldás jelentene, ha az orvosok kimennének az oktatási intézményekbe elvégezni a rutinvizsgálatokat, de a PSZ-hez beérkezett panaszok szerint erre több helyen nem hajlandóak. Az orvosok arra hivatkoznak, hogy az iskolákban magas a fertőzésveszély. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma érdeklődésünkre közölte: az egészségügyi államtitkárság már a héten intézkedett arról, hogy függesszék fel a járvány idejére ezeket a vizsgálatokat. A PSZ információi szerint ugyanakkor a tankerületekhez még nem érkezett erről hivatalos, írásbeli utasítás. – Már csak 7 hét van vissza a téli szünetig, addig kellene kibírni – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt pénteken a Kossuth Rádióban. Az iskolák bezárásával kapcsolatban azt mondta: „mindenki azt szeretné”, hogy amíg csak lehet, tartsanak nyitva az intézmények. Hivatkozott a nemzeti konzultációra is, ám mintha elfelejtette volna, hogy a kitöltők többsége ­– 61 százaléka – az iskolák bezárására és a digitális távoktatásra tette le a voksát. Az érdekvédelmi szervezetek is azonnali lépéseket sürgetnek, az egyetemek, gimnáziumok és az általános iskolák felső tagozatainak bezárását kérő online petíciót pedig már több mint 50 ezren írták alá. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felmérésből pedig az derül ki, hogy a hallgatók 80 százaléka szerint online oktatásra kellene átállniuk az egyetemeknek. A HÖOK hangsúlyozta, nem a tavaszi teljes leállás a jó megoldás: ahol az eszközhasználat indokolja, érdemes a kurzusokat személyesen megtartani, és a kollégiumokat sem kéne bezárni. Mindeközben a szomszédjaink nem tétlenkednek: Romániában és Szlovéniában hétfőtől minden iskola bezár és digitális oktatásra áll át. Szlovákiában már októberben bezárták a középiskolákat, november 2-től pedig egy hónapra minden iskolát. A visegrádi négyekhez tartozó cseh és lengyel kormány is szigorított: előbbi november 20-ig távoktatást rendelt el, utóbbi november 29-ig. Bulgáriában az egyetemeket zárták be, de a legfertőzöttebb térségekben az iskolaigazgatók dönthetnek, nyitva tartják-e az iskolákat.  

Nagytakarítás után

A kormány a múlt heti őszi szünettől, illetve a szünet ideje alatti fertőtlenítéstől várta, hogy az iskolákból eltünjön a vírus. Ez nem történt meg. Az operatív törzs már keddre öt iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 32 osztályban és 15 iskolában digitális munkarendet. Pénteken már hét iskolában volt rendkívüli szünet, 78 osztályban és 23 iskolában pedig távoktatás. Az óvodák sincsenek könnyű helyzetben: kedden még 56 óvoda volt zárva, pénteken már 98.

Érvénytelenítették a kórházigazgatói pályázatokat

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.07. 06:00

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Lapunk úgy tudja: a fővárosban öt csúcskórház működne, kettő a budai, kettő a pesti oldalon és az ötödik a Honvédkórház lesz.
A döntés előtt, az utolsó „percekben” érvénytelenített több tucat, a nyár végén, kora ősszel meghirdetett kórházigazgatói és gazdasági vezetői pályázatot a szaktárca az elmúlt napokban – értesült a Népszava. A hét elején számoltunk be arról, hogy januárban nemcsak új törvény, de rendszerátalakítás is lesz az egészségügyben. Emiatt írták felül a korábban megkezdett pályáztatást és ahelyett negyven új posztra keresnek vezetőket. Hozzájuk tartoznának egy-egy régiók kórházai, rendelőintézetei, alapellátói is. Ezt az információnkat pénteken Kásler Miklós humán miniszter erősítette meg az Életközelben című videoközleményében.
Kásler Miklós miniszter a videoközleményében beszélt arról az öttagú bizottságról, amely az állami kórházak vezető tisztségére tesz majd javaslatot. Azt mondta, ez a magyar egészségügy teljes átalakulásának a része, de nyilvánvalóan összefügg a járvánnyal is. Hiszen – tette hozzá – a pandémia „rendkívül markánsan mutatott rá a magyar egészségügy erényeire, erősségeire, de a hiányosságaira is”. Ennek megfelelően – emelte ki – sokirányú változás kezdődött meg: átalakul a magyar egészségügyi ellátás struktúrája is, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi kórházakat. Utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családi orvosait, praxisközösségeit, járóbeteg-szakrendelőit. „Tehát a megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. Éppen ezért olyan szakértőket kértünk fel, akik ismerik a magyar kórházak világát” – jelentette ki a miniszter hozzátéve, hogy a legalkalmasabb embereket keresik a pozíciókra. Korábban írtuk, hogy mások mellett ebbe a bizottságba korábbi államtitkár, országos tisztifőorvos, MTA-munkatárs is meghívást kapott. Lapunk úgy tudja: a fővárosban öt csúcskórház működne, kettő a budai, kettő a pesti oldalon és az ötödik a Honvédkórház lesz. A negyven intézmény a megyei kórházakból, az országos intézetekből és az öt fővárosi csúcskórházból jön össze. Úgy tudjuk, a jelenlegi országos intézetekről leválasztják a korábban azokhoz csatolt kórházakat. Így például Covid-ellátás szakmai centrumát jelentő a Dél-Pesti Centrumkórházból is kiválik az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet. Az utóbbi az egykori Szent László kórház területén működik majd, míg a Dél-Pesti Centrumkórház az egykori Szent Istvánban marad. Hasonlóan szétválasztják a Péterfyt és az Országos Traumatológiai Intézetet, amely bő évtizede működik egy intézményként.

A teljes ellenzék megszavazza a veszélyhelyzeti törvényt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.06. 21:40

Fotó: Kovács Attila / MTI
Az ellenzék tudja támogatni a 90 napos hosszabbítást, kisebb garanciális feltételekkel.
A Demokratikus Koalíció parlamenti képviselői is megszavazzák az Orbán Viktor által kedd este bejelentett rendkívüli jogrend 90 napos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot – tájékoztatta Vadai Ágnes frakcióvezető-helyettes a péntek délutáni döntésük után az atv.hu-t. Orbán Viktor kedd este jelentette be, hogy a kormány a koronavírus-járvány miatt újra veszélyhelyzetet rendelt el, az alkotmány szerint ugyanakkor 15 napig érvényes. A miniszterelnök az Országgyűléstől azt kérte, szavazzák meg a rendkívüli jogrend 90 nappal történő meghosszabbítását.  Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető csütörtökre hétpárti egyeztetést hívott össze. A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélés után kiderült, az ellenzék tudja támogatni a 90 napos hosszabbítást, kisebb garanciális feltételekkel.  Harangozó Tamás szocialista frakcióvezető-helyettes azt nyilatkozta az atv.hu-nak, hogy az MSZP kész megszavazni a négyötödös parlamenti kivételes eljárást is (így egy nap alatt megtárgyalhatják és el is fogadhatják a törvényt ) és magát a törvényt is a 90 napos veszélyhelyzetről, hiszen a legfontosabb követelésük teljesül a 90 napos határidő megszabásával. Hangsúlyozta, hogy megszavazzák a javaslatot, ha a Fidesz nem csempész bele még a szavazás előtt valamilyen meglepő módosítást. A hvg.hu-nak az LMP, és a Jobbik is azt mondta, hogy komoly a helyzet, szükség van erre, ezért a tavaszinál is súlyosabb válsághelyzetben minden segítséget megadnak. Az MSZP és a Párbeszéd viszont azt is szeretné, hogy az ellenzéki frakcióvezetők is Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, ha a különleges jogrenddel kapcsolatban alkotmányos aggályok merülnének föl, és a taláros testület három nap alatt döntsön az indítványról. Az ellenzéki frakciók kedden a házszabálytól való eltérést is megszavazzák, ez a négyötödös döntés teszi lehetővé, hogy már kedden meglegyen a zárószavazás is a 90 napos hosszabbításról. Csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a törvényt