Előfizetés

Zsarolást és ideológiai vitákat emleget Varga Judit a jogállamisági megállapodás után

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.05. 15:17

Fotó: Varga Judit / Facebook
Az igazságügyminiszter szerint ha már nem tud segíteni az Európai Parlament, legalább ne gátolja a tagállamok járvány elleni védekezését.
Mint ahogy a Népszava is megírta, megszületett a tagállamok és az Európai Parlament között a jogállamisággal kapcsolatos megállapodás. Az első hírek alapján az EP-nek sikerült a legtöbb követelését érvényesíteni azzal kapcsolatban, hogy a jogállami értékeket és az uniós kifizetéseket kössék össze. Ez volt az a lehetőség, amit a Fidesz mindenképp el akart kerülni, így alighanem az egyik legrosszabb verzió valósult meg kormányoldal szempontjából.   
"Az EP meg akarja kerülni a Szerződéseket és fel akarja rúgni a történelmi költségvetési alkut, ami felelőtlen és elhibázott lépés."

- utóbbit már Varga Judit írta Facebook-oldalán.

A tárcavezető szerint az Európai Parlamentnek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia. "Ha már segíteni nem tudnak, legalább ne gátolják a tagállamok, így Magyarország járvány elleni védekezését és a gazdaság újjáépítését" - fogalmazott. Elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Parlament a jelenlegi járványhelyzetben és az Európa gazdasága előtt álló súlyos kihívások ellenére "sem hagy fel Magyarország politikai és ideológiai zsarolásával." Ugyancsak kifogásolta, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők Magyarország gazdasági érdekei dolgoznak. Varga Judit hangsúlyozta, ideje lenne, hogy az Európai Parlament a probléma helyett a megoldás részévé váljon, és ne veszélyeztesse az uniós költségvetés elfogadását. " 
"Az uniós költségvetés egyetlen eleméről sincsen megállapodás addig, amíg az összes eleméről meg nem állapodtunk. Magyarország letette az asztalra saját javaslatát, ami valódi költségvetési ellenőrzési mechanizmust hozna létre, nem pedig ideológiai zsarolási eszközt."

Bejegyzésének végén pedig azt írta, most a járványügyi védekezésnek és az európai gazdaság talpra állításának van az ideje. Ha ezt nem ismerik fel az európai intézmények és az ellenzéki képviselők, akkor ennek történelmi felelősségét viselniük kell - zárta gondolatait Varga Judit. 

Kész a jogállami alku, de a harcnak még nincs vége

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.05. 13:46

Fotó: Emilie GOMEZ / Európai Parlament
A szerzők történelmi jelzőkkel illették a jogállamiságot az uniós pénzekhez kötő feltételes megállapodást, de a végleges jóváhagyásáig még néhány lépés hátra van.
Előzetes megállapodásra jutottak csütörtökön az Európai Parlament (EP) és a tagállami kormányokat tömörítő EU Tanács tárgyalódelegációi a jogállami értékek tiszteletben tartását az uniós kifizetésekhez kötő rendelettervezetről. A kompromisszumot „történelmi döntésként” üdvözölték a törvényhozó testület mértékadó frakciói és a huszonhetek nevében eljáró német soros elnökség képviselői. Ha a jogszabály hatályba lép, a közösségnek először lesz hatékony eszköze a jogállami elveket, például az igazságszolgáltatás függetlenségét be nem tartó tagállamok megrendszabályozására. A brüsszeli kifizetéseket az uniós értékek érvényesüléséhez kapcsoló szabályok létrehozásáról idén júliusban az állam- és kormányfők kötöttek elvi megállapodást, amelyet utólag a magyar és a lengyel kormányfő is kétségbe vont. Az asztalon fekvő szöveg alapján a jövőben pénzmegvonással büntethetnék azokat az országokat, amelyek a közösség értékeinek fittyet hányva súlyosan károsítják az Európai Unió pénzügyi érdekeit.
A társjogalkotók nem csak a demokratikus normák be nem tartását szankcionálnák, hanem azt is, ha egy-egy kormányzati döntés nyomán veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei. „Ha például egy tagállamban nem tartják tiszteletben a bíróságok függetlenségét, akkor nagy rá az esély, hogy a bírák önkényes döntéseket hoznak vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják a csalással kapcsolatos és korrupciós ügyeket” – magyarázta Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő, a parlamenti tárgyaló küldöttség vezetője, milyen esetekben hozhatnák működésbe a jogállami feltételrendszert. A megállapodásban a felek pontosan rögzítették, hogy melyek azok a jogsértések, amelyek pénzügyi szankciókat vonhatnak maguk után. Ezek közé tartozik például az igazságszolgáltatás függetlenségének a csorbítása, az önkényes vagy törvénytelen hatósági döntések helyreigazításának a hiánya, a jogorvoslat korlátozása, az ítéletek végrehajtásának az elmulasztása, illetve hatékony vizsgálatok, nyomozások vagy jogsértések akadályozása. Egy nevének elhallgatását kérő parlamenti forrás az EU bírósága által elmeszelt magyar civil törvényt hozta fel példának, mondván: a készülő rendelet értelmében Magyarország simán eleshetne brüsszeli támogatásoktól, amiért az úgynevezett LexNGO-t öt hónappal az ítélet meghozatala után sem hozta összhangba a közösségi joggal, és jónéhány nem-kormányzati szervezet emiatt nem tud uniós pénzekre pályázni. A kompromisszumot kidolgozó tárgyalóküldöttségek egyetértettek abban is, hogy a pénzügyi szankciók nem sújthatják a támogatások végső kedvezményezettjeit, és az Európai Bizottság feladatául szabták, hogy ennek a követelménynek minden rendelkezésére álló eszközzel érvényt szerezzen. A kifizetések megszakításáról, felfüggesztéséről vagy átcsoportosításáról – illetve a jogsérelem megszűnése esetén ezek eltörléséről – minden esetben az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok minisztereiből álló EU Tanács szavazna minősített többséggel. Az érintett ország azonban lehetőséget kapna arra, hogy egyet nem értése esetén az állam- és kormányfői testülethez forduljon, amely azonban nem hozna döntést, csak tárgyalna a tervezett intézkedésekről. Az EP és a német soros elnökség által tető alá hozott szöveget még jóvá kell hagynia a képviselő-testületnek és a tagállamközi EU Tanácsnak, mielőtt életbe lép. Az EP illetékes szakbizottságai már a jövő héten szavazhatnak róla, majd várhatóan decemberben a plenáris ülés elé kerül. A tanácsban az EU27-ek minősített többségének igen szavazata szükséges az elfogadásához, vagyis egy esetleges magyar vagy lengyel egyet nem értés esetén is hatályba léphet. A kérdés az, hogy az ellentábor élni fog-e vétójogával, ha majd a járvány utáni, 750 milliárd eurós helyreállítási alap jóváhagyásához szükséges és egyhangúsághoz kötött döntést kell meghozni. Korábban Budapest és Varsó is világossá tette, hogy a jogállami feltételrendszer létrehozása elleni tiltakozását így fogja kifejezni. 

Kardcsörtetés

Van, ami kétségessé teszi, hogy az Orbán-kormány az uniós segélyalap esetleges magyar vétójával vágna vissza a jogállamisági feltételekért. A héten ugyanis elkezdte tárgyalni a parlament azt a törvényjavaslatot, amely kibővítené az uniós pályázatok írásában, elbírálásában résztvevő szakemberek körét – a kormány indoklása szerint többek között épp azért, hogy a pénzalapból és a hétéves költségvetésből Magyarországnak jutó forrásokat minél gyorsabban le lehessen hívni. Az EP és a német soros elnökség szövegére Varga Judit igazságügyi miniszter úgy reagált: az EP-nek a járvánnyal és nem politikai, ideológiai vitákkal kellene foglalkoznia. - Kósa András    

Már egyezkedik a Fidesz az ellenzékkel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.05. 13:18

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormánypártok megbeszélést kezdeményeztek az ellenzéki frakciókkal a miniszterelnök által bejelentett 15 napos veszélyhelyzet 90 naposra bővítését.
Az atv.hu információi szerint az egyeztetések amolyan tájékozódó megbeszélések. Korábban a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy - szemben a tavaszi, korlátlan idejű felhatalmazással - most azért került bele a határnap, hátha az ellenzék támogatását is el tudják nyerni. Így Gulyás Gergely szerint eleget tudott tenni egy olyan kritikának a kormány, amit tavasszal az ellenzék hangoztatott.  Mint a Népszava is beszámolt róla, Orbán Viktor kedden este jelentette be, hogy ismét bevezetik a rendkívüli jogrendet.