Előfizetés

Nem éppen problémamentes az orosz vakcina gyártása

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.05. 09:43

Fotó: HANDOUT / AFP or licensors
Pedig Orbán Viktor nagy reményeket fűz hozzá.
Nem tudja tartani a moszkvai kormány ígéretét, hogy év végéig oroszok millióit oltják be a saját fejlesztésű koronavírus elleni vakcinával

- írja a Moscow Times cikkére hivatkozva a 444.hu.

A portál cikke szerint akkorák a gondok, hogy már Putyin is elismerte, a korábban vállat időpontokhoz képest késés várható a szállításban. Az indokokat hivatalosan nem közölték, de a lap szerint ennek egyik oka az orosz gyógyszeripar kapacitásproblémája, ráadásul minőségi problémák is adódtak. Sőt, még nem zárult le a teljes tesztelés utolsó szakasza. Korábban a Népszava is beszámolt arról, hogy már Orbán Viktor is érdeklődik az orosz vakcina iránt. legalábbis utasítást adott az operatív törzsnek, hogy tudjanak meg mindent a beszerzéséről.  

TEK: nem nőtt a terrorfenyegetettség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.05. 09:13

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetője szerint ha egy hazánkba bevándorló személy kapcsolatba hozható radikális eszmékkel, akkor azt titkosszolgálati eszközökkel szorítják ki.
Noha a magyar határtól hetven kilométerre csapott le az Iszlám Állam, ennek ellenére nem vagyunk nagyobb veszélyben, mint ha mindez Párizsban vagy Brüsszelben történt volna

- vélekedett a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetője.

Hajdu János az ATV Egyenes beszéd című műsorában hangsúlyozta, Magyarország veszélyeztetettségre nem növekedett a történtek után. Szerinte az osztrákok mintaszerűen jártak el a bécsi merénylet utáni órákban, fontos titkosszolgálati információkat osztottak meg többek között a magyar hatóságokkal is. A lövöldözés 8 órakor kezdődött, a magyar terrorelhárítók már fél 11-kor megjelentek a határon, arra az esetre, ha egy határon átnyúló üldözés venné kezdetét. 
A hazai muszlim közösségekről szólva elmondta, tagjai már évtizedek óta jól beilleszkedtek a magyar társadalomba. Ha pedig kívülről érkezik valaki az országba és kapcsolatba hozható radikális eszmékkel, akkor azt titkosszolgálati eszközökkel szorítják ki - fejtette ki a TEK vezetője, bár konkrétan nem említette meg, mik ezek a módszerek.  Korábban Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Népszavának nyilatkozva úgy vélte, Magyarország kimondottan nehéz terep a radikálisoknak.

Kísért a kalifátus szelleme

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.11.05. 08:30

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Az Iszlám Állam még mindig veszély jelent Európára. Szakértők szerint újabb támadások jöhetnek, de a korábbi terrorhullám megismétlődésétől nem kell tartani.
Az Iszlám Állam (Daes) központilag megszervezett, valamint a hatékony propagandagépezete által inspirált támadásokkal 2014 és 2017 között az utóbbi évtizedek legsötétebb napjait okozta Európának. Brüsszeltől a finnországi Turkuig véres merényleteket hajtottak végre a kontinensen a dzsihádista terrorszervezet követői. A Daes ekkor volt ereje teljében: Szíriában és Irakban hatalmas országrészekre terjesztették ki rémuralmukat, önkényes módon kiáltották ki a kalifátust, amely még vonzóbbá tette őket a szélsőséges nézeteket valló muszlimok szemében. Azóta a helyi erők - részben az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció segítségével - visszafoglalták az érintett területek majdnem egészét, de a hétfői, négy áldozattal járó bécsi terrortámadás bebizonyította, hogy a dzsihádista csoportnak a veszteségek ellenére továbbra is vannak szimpatizánsai Európában. “Ostobaság volt azt feltételezni, hogy nagymértékben csökkeni fog az Iszlám Állam befolyása a követői felett, ha megfosztják őket az iraki és szíriai területeiktől“ - mondta el a Népszavának Michael S. Smith II amerikai terrorizmus-szakértő, a Johns Hopkins Egyetem globális biztonsági tanulmányok programjának egyik előadója. Az elemző szerint a 2020-ban történt merényletek (mint például a februári londoni késes támadás), megmutatták, hogy Nyugaton még mindig a Daes a legerősebb szalafista-dzsihádista csoport. Az Iszlám Állam fénykorában külföldi harcosok tízezreit csalogatta a “kalifátusba”, köztük a bécsi támadót, Kujtim Fejzulait is. Az albán származású, osztrák születésű fiatalt azonban a török hatóságok 2018-ban elfogták, amikor megpróbált Szíriába átjutni. A férfit Törökország kiadta Ausztriának, ahol 2019 áprilisában 22 hónapra elítélték, de fiatal kora miatt tavaly decemberben szabadlábra helyezték, azzal a feltétellel, hogy részt kell vennie egy kötelező deradikalizációs programban. Fejzulai eleget tett az elvárásnak, és azt mutatta mentorainak, hogy vissza szeretne illeszkedni az osztrák társadalomba. Azóta kiderült, hogy ez csupán álca volt, valójában mindvégig a Daes radikális ideológiáját vallotta és valószínűleg a hétfőn végrehajtott vérengzésre készült. Thomas Schmidinger, a Bécsi Egyetem Közel-Kelettel, illetve szélsőséges dzsihádizmussal foglalkozó politilógusa azonban óva int az elhamarkodott következtetések levonásától. “Nyilvánvalóan vannak problémák a deradikalizációs programokkal, ami ebben az esetben is bebizonyosodott. Úgy gondolom, meg kell állapítani, hogy pontosan mi volt a baj és ebből kiindulva mit lehetne tenni a jövőben, hogyan lehetne még professzionálisabban eljárni ” - nyilatkozta lapunknak a szakértő. A bécsi támadás sokként érte Európát, mivel az elmúlt hetek során Franciaországban történt két merénylet - egy középiskolai tanár lefejezése Párizs egyik elővárosában és a nizzai késelés - már egyébként is feszültté tette a közhangulatot. Schmidinger azt mondta, hogy nem lát szoros összefüggést az események között, bár elképzelhető, hogy Fejzulai a francia támadások hatására időzítette mostanra a tettét. A politológus arra is kitért, hogy nem kell attól tartani, hogy visszatérnek Európa korábbi, sötét napjai. “Az Iszlám Állam nem tud már olyan szervezett merényleteket végrehajtani, mint ahogyan Párizsban és Brüsszelben tette, de egy vagy több követőjük, illetve kisebb csoportok végrehajthatnak a bécsihez hasonló szörnyű bűntetteket” - vélekedett a szakértő. Schmidinger megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány és az ellene hozott intézkedések hozzájárulhatnak a radikalizációhoz, hiszen az elszigeteltség destabilizálhatja a pszichológiailag ingatag személyiséggel rendelkező embereket. A franciaországi terrorcselekményekben azonban nem annyira a pandémia játszott szerepet, hanem sokkal inkább a párizsi és az ankarai kormány közötti geopolitikai vetélkedés. “A Franciaországgal való konfliktusában Törökország Nyugat-ellenes propagandát és álhíreket is használ, amely nemcsak a török közösségekhez jut el, hanem a törökbarát arab csoportok is lefordítják és terjesztik azokat. Természetesen az üzenetek a szélsőséges szervezetek tagjait is feltüzelik, beleértve a dzsihádistákat.” - magyarázta a kutató. Mindezek fényében sajnos nem zárható ki, hogy a közeljövőben újra lecsapnak radikális iszlamisták Európában. A bécsi lövöldözés pedig a Daes szimpatizánsait is felbátoríthatja. “Az ilyen támadásoknak mérgező utóhatásuk van, mivel ezek egyfajta viselkedésmintát mutatnak olyan radikálisoknak is, akiket nem képeztek ki terroristának például Szíriában. Pszichológiai gátja van az erőszak alkalmazását azoknál, akik előzőleg nem hajtottak végre erőszakos bűncselekményeket, a bécsihez hasonló merényletek azonban segítenek az Iszlám Államnak abban, hogy meggyőzzék ezeket az embereket, hogy milyen könnyű elkövetni egy ilyen támadást” - fejtette ki Michael S. Smith II. A szakember szerint az újabb vérengzések megakadályozásához a döntéshozóknak több pénzt kellene fordítaniuk a szélsőségesek elleni küzdelemre, a sajtónak pedig megfelelően kellene tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az Iszlám Állam és a hasonló radikális csoportok mekkora fenyegetést jelentenek a biztonságra. A terrorizmus szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem szabad átesni a ló túloldalára sem. “Az egyik szélsőséges mozgalom jelentette veszély szándékos eltúlzása az azt ellenségnek kikiáltó másik szélsőséges mozgalom befolyását erősítheti fel” - fogalmazott az elemző, aki szerint kiváló példa erre a Boszniai Szerb Köztársaság politikusainak és az országrészhez köthető médiumok retorikája, amely a muszlimellenes radikálisok kezére játszik. “Az efféle hozzáállás általában aláássa a demokratikus országok nemzetbiztonságát. A jó kormányzás alapvető eleme az őszinteség” - nyilatkozta lapunknak Michael S. Smith II.