Előfizetés

A hatóság mindent tudott a bécsi lövöldözőről, mégsem kapcsolták le

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.05. 08:12

Fotó: GEORG HOCHMUTH / AFP
Nemcsak képben voltak, de ki is kérdezték az elkövetőt a szlovákiai fegyvervásárlásról.
Egészen döbbenetes hibák sorozata vezetett oda, hogy egy gépfegyveres merénylő tüzet tudott nyitni Bécs belvárosában hétfő este.

Amikor a Cobra nevű osztrák terrorelhárító különítmény kedd hajnalban a hétfő esti bécsi terrortámadást követően megrohamozta tizenkét, vélhetően ISIS-szimpatizáns fiatal lakásait Bécsben és St. Pöltenben, egyáltalán nem ismeretlen címekre mentek – írja az Azonnali a Kurier információi alapján. Az akciót a hatóságok már előre eltervezték, függetlenül az előző esti terrortámadástól.  A bécsi támadás elkövetője ugyanis már régóta a látókörükben volt, így tisztában voltak vele, hogy egy deradikalizációs programban vett részt. A felügyelőjének ugyanakkor nem tűnt fel semmiféle gyanús jel a visszaesést illetően. A húszéves férfit 2019 áprilisában ítélték 22 hónapra terrorszervezetben való részvétel miatt, ám már decemberben feltételesen szabadult. Az elkövető pár nappal a támadás előtt is részt vett egy programon és ott elítélte a franciaországi támadásokat és kimondottan együttműködő volt a szakemberekkel. Akik nem is vettek észre semmi szokatlant. Pedig a férfi az egyes foglalkozások között, 2020. július 21-én Szlovákiába utazott egy egyelőre ismeretlen személlyel. Mégpedig Pozsonyba, fegyverboltokba: hevesen érdeklődtek arról, be tudnának-e szerezni AK-47-be (más néven kalasnyikovba) való töltényeket. Abba a fegyverbe, ami hétfő este négy ember halálát okozta a bécsi bulinegyedben. 
Pozsonyban azonban nem jutott lőszerhez, mert nem volt meg minden papírja hozzá. Az utazáshoz használt, bécsi rendszámú fehér BMW egy, az osztrák hatóságok előtt jól ismert, Bécsben lakó iszlamista anyjának nevére van bejegyezve. Az Europol szlovákiai kirendeltsége minderről július 23-án értesítette is az osztrákokat.   Ennyi információ már bőven elég lett volna, hogy a férfi ismét a börtönben találja magát, az információ egész egyszerűen nem jutott el a deradikalizációs programokért is felelős igazságügyi minisztériumhoz. A volt belügyminiszter ráadásul azt állítja,
a terroristát az osztrák alkotmányvédelem ki is kérdezte a szlovákiai töltényvásárlási kísérletet követően.

A bécsi terrortámadás kapcsán korábban Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő is beszélt a Népszavának, melyet itt olvashatnak.

Alkotmányos válság és patthelyzet Ukrajnában

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.11.05. 08:00

Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Tárgyalta, de nem hozott döntést november 3-án az ukrán alkotmánybíróság a magyar-ukrán államközi kapcsolatokat is megmérgező nyelvtörvény kérdésében.
Egyelőre nem tudni, mikor tűzi újra napirendre a kijevi taláros testület a jogszabályt, mint ahogy azt sem, hogy egyáltalán mi lesz a sorsa magának az alkotmánybíróságnak. A múlt héten kirobbant ukrán alkotmányos válság ugyanis egyre mélyül, a kiút pedig nem körvonalazódik.
Amint arról a Népszava is beszámolt, a válságot az okozta, hogy az alkotmánybíróság  gyakorlatilag lenullázta a korrupcióellenes küzdelem minden eddigi eredményét azzal, hogy törvényellenesé nyilvánította a büntetőjogi felelősségre vonást a vagyonnyilatkozatokban talált "pontatlanságokért". Így azok az állami tisztségviselők, akik nem hiteles vagyonbevallást nyújtanak be, nem lesznek büntethetők, a korrupcióellenes ügyészség elveszíti a jogát a kinevezett és választott tisztségviselők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére, az összeférhetetlenségek felfedésére. Ukrajna azonban nyugati támogatás és nemzetközi hitelek nélkül működésképtelen, és ezeknek a hiteleknek egyik alapfeltétele a korrupcióellenes fellépés minél hatékonyabbá tétele, hiszen az ország egyik legnagyobb rákfenéje épp a mindent eluraló korrupció. Ennek köszönhető, hogy bár egyáltalán nem szokványos, sőt egyenesen „unortodox” Volodimir Zelenszkij elnök azon javaslata, hogy a kijevi törvényhozás oszlassa fel az alkotmánybíróságot – amelynek több tagja ellen is azért folyik eljárás, mert maguk is „pontatlan” vagyon nyilatkozatot tettek, elnöke ellen pedig hazaárulás miatt nyomoz a hatóság -, Ukrajna nemzetközi partnerei is inkább az alkotmánybírósági döntés, mintsem a testület sorsa miatt aggodnak. Igaz, figyelmeztető visszajelzések is voltak az elnöki javaslatra, miszerint az alkotmánybíróság az alkotmány szerint ily módon nem váltható le.
Kedden, miközben a testület sorsa került a parlament napirendjére, a talárosok előhúzták azt a 2019 júniusi kérést, amelyben 51 parlamenti képviselő a nyelvtörvény alkotmányos felülvizsgálatát kéri arra hivatkozva, hogy elfogadása törvénytelen módon történt, 22 igennel szavazó képviselő nem is volt jelen, helyettük mások voksoltak és a törvény különben is súlyosan sérti a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait. Az 51 honatya azonban az "oroszpárti, Moszkva –barát" ellenzék tagjai, a nyelvtörvényt, mint ahogy az ugyancsak kisebbségellenes oktatási törvényt is a "demokratikus" pártok egyöntetűen támogatják.
Az alkotmánybíróság figyelemelterelő manővere nem is volt eredménytelen -  kedden már nem a testület felszámolásáért tüntettek a székház előtt, hanem a "tökéletes" törvény megőrzéséért. Egyidőben az alkotmánybíróság ülésével a kijevi parlamentben épp a taláros testület sorsa került napirendre. A törvényhozás elutasította ugyan az alkotmánybíróság feloszlatását célzó elnöki javaslatot, de jobb megoldást sem talált. Egyetlen frakció, maga az elnöki párt, a Nép Szolgája sem szavazta meg Zelenszkij javaslatát. A kormánypárti képviselők azért nem támogatják az elnök demokratikus jogállamban elképzelhetetlen javaslatát, mert álláspontjuk szerint az lenne az ideális, ha a "szégyenteljes" döntést megszavazó 11 alkotmánybíró önként lemondana posztjáról. Akiknek viszont ez eszük ágában sincs, noha már 150, különböző frakcióhoz tartozó képviselő sürgeti önkéntes távozásukat.

Szabad szemmel: reflektorfényben Amerika

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.05. 07:09

Nemzetközi sajtószemle, 2020. november 5.
FT Fennáll a veszély, hogy Joe Biden béna kacsa lesz elnökként, mert látszik a választás után, hogy Amerika kormányozhatatlan – írja a Financial Times. Az ország reménytelenül megosztott, csak kérdés, hogy a demokrata politikus mit kezd majd vele. A republikánusok továbbra is kézben tartják a Szenátust, ezzel pedig megakadályozhatnak minden komoly reformot. Azaz romokban a haladó amerikai körök reménye, hogy most aztán korszakos nagy változások jönnek. Talán ha gazdaságösztönző csomag átmegy. Ugyanakkor Bidennek folyamatosan meg kell vívnia majd Donald Trumppal. Hiszen az aligha ismeri el a vereségét, ezért ragaszkodhat az újraszámláláshoz és bíróságokhoz fordulhat mindenhol, ahol szoros küzdelemben kap ki. Az új elnök pedig beszorulhat két kibékíthetetlen erő, a vaskalapos trumpi jobboldal, illetve az elkeseredett demokrata baloldal közé. Ráadásul a republikánus újoncok trumpabbak még Trumpnál is. Az ellenzéki párt törvényhozási vezére ily módon nyerő pozícióba kerül. Bidennek csupán a külpolitikában lesz mozgástere, noha az amerikai demokrácia tekintélye súlyos csapást szenvedett a világban. A külföld pontosan tudja, hogy Amerikában állóháború zajlik, és a két fél csak hatalmas erőfeszítések árát érheti el még a legcsekélyebb nyereséget is. Ezzel együtt az Egyesült Államok várhatóan újracsatlakozik a párizsi Klímaegyezményhez, visszatér a WHO-ba és felújítja iráni atom megállapodást is. Odahaza azonban Trump szelleme kísérti majd az utód Amerikáját.
Deutschlandfunk A magyar és a lengyel változások arra utalnak, hogy az EU nem lehet naiv és nem hiheti, hogy az értékek egyszer s mindenkorra adottak. Ezt támasztják alá a fejlemények más országokban is. Így nyilatkozott az Európai Néppárt strasbourgi képviselőcsoportjának vezetője. Manfred Weber közölte, pont ebből a megfontolásból küzd az EP a kötelező jogállami mechanizmusért, vagyis, hogy a tagok csak akkor kaphassanak pénzt Brüsszeltől, ha eleget tesznek a demokratikus normáknak. Mint mondta, ebbe azonban belejátszanak a globális viszonyok is, mert itt erős Amerikára volna szükség, már csak azért is, hogy Európa hatékonyabb tudjon lenni Kínával szemben a két rendszer küzdelmében. Hiszen itt is az alapértékekről van szó. A politikus aggodalommal fogadta, hogy Trump megtámadta a választás törvényességét, de szerinte amit a világ megélt Amerikában az utóbbi négy évben, annak óvatosságra kell intenie Európát. Mármint hogy ne a megosztottságot, hanem a kiegyezést keresse. A földrésznek öntudatra kell ébrednie, önállóan kell cselekednie. Az értékeket pedig az EU közösen kívánja kifelé képviselni, mármint hogy a demokráciánál jobb modell nincs a társadalom megszervezésére. Ám az nagyon nem jó, ha ezt Trump kétségbe vonja, bár Amerika nem az elnököt jelenti, és a tengerentúlon továbbra is működik a jogállam.
ARD A német szabaddemokraták egyik EP-képviselője úgy véli, hogy iskolát teremthet Európában, ahogyan Trump viszonyul a joghoz, és ahogyan kirohant a demokratikus választási rend ellen. Ily módon pedig példát nyújt minden tekintélyelvű erő számára, ideértve Orbán Viktort. Moritz Körner szerint ha a demokrácia őshazájában lábban tapodnak a választói jogon, akkor Magyarország mellett más államok is úgy érezhetik: hátszélben haladnak. Olyan kormányok, amelyek már jelenleg is figyelmen kívül hagyják az alapértékeket. Így Lengyelország Bulgária és Csehország. De még Szlovénia is. Az EU-ban nagy felháborodást keltett, hogy Janez Jansa szlovén kormányfő gyorsan odaállt az amerikai elnök mellé. Bennfentes források öv alatti ütésként értékelték a lépést Orbán szoros szövetségese részéről. Ugyanakkor Bütikofer, az Európai Parlament egyik német zöld tagja, az amerikai demokrácia elleni példátlan támadásnak nevezte, hogy Trump ilyen gyorsan kihirdette saját győzelmét. De a CDU egyik politikusa is soha nem látott szabályszegést emlegetett.
Euractiv A krimivel felérő amerikai választási fejlemények láttán Európa vezetői lakatot tette a szájukra, kivéve a szlovén államfőt, a first lady szülőhazájának vezetőjét, aki már akkor gratulált Trump „egyértelmű győzelméhez”, amikor még javában tartott a szavazatok összesítése. „Az Európa kis Trumpjai” című írás emékeztet arra, hogy Brüsszel joggal óvatos, hiszen az EU tisztában van azzal, hogy ha az elnök marad, akkor megoszthatja az uniót, hiszen egyes kormányok megpróbálnak pitizni neki a kétoldalú előnyök reményében. Hogy Jansa ilyen mértékben az események elé rohant, annak az az oka, hogy ő és a hasonszőrű politikusok a példaképüket és a létalapjukat vesztenék el, ha Biden költözne be a Fehér Házba. Azaz Trump veresége kudarc volna az elnök magyar és lengyel csodálói számára, akik – az amerikai politikushoz hasonlóan – nem hagynak ki egyetlen lehetőséget sem, hogy derékba lőjék az egyeztetett európai fellépést. Jansa és Orbán az EPP tagjai, de a pártcsalád egészséges része, azaz a nagy többség, az integráció hajtóerejének számít. A cikk egyébként a Fideszt az EU legnagyobb zavarkeltőjének nevezi.
FAZ A kínai diktatúra, valamint a kleptokrata-tekintélyuralmi orosz rezsim, továbbá hasonló potentátok egyre nagyobb kihívást jelentenek, ezért Európának még akkor is az eddiginél sokkal határozottabban fel kellene lépnie érdekeiért, ha az Egyesült Államok megbízható partner volna. De hát már nem az. Ugyanakkor az európaiak a saját dolgukat nehezítik meg. Nemcsak azzal, hogy nem hajlandóak a saját védelmük érdekében fejlesztésekbe kezdeni, hanem azzal is, hogy a földrészen is pusztít az az erő, amely Amerikában a demokráciát fenyegeti. Magyarországon és Lengyelországban már kormányra is jutott.   
FAZ Trump már csak nem változik, és ez a narcisztikus politikus éppen akkor marad hű saját magához, amikor példátlan megaláztatás vár rá, ám nem tud kibújni a bőréből. Így most azzal tetézte eddigi ámokfutását, hogy kétségbe vonta ország legfontosabb választásának tisztességét. Pedig itt nem egy banánköztársaság diktátora állítja, hogy masszív manipulációk történtek. Ily módon azonban aláássa a jogállamba vetett hitet. Ám egyúttal kételyt ébreszt saját győzelme iránt is. Még nyugtalanítóbb azonban, hogy az amerikaiaknak a fele még mindig azt hiszi: egy ilyen embernek elnöknek kell lennie. Hiszen már teljesen egyértelmű, milyen politikusról van szó. Igaz, sosem akart minden amerikai elnöke lenni. Neki elég volt a társadalom fele. A másik rész szerinte baloldali radikálisokból, csalókból és tolvajokból áll, akik ráadásul el akarják lopni a tisztséget az USA eddigi legnagyobb elnökétől. És ez lecsapódik a világban, hiszen az Egyesült Államok első embere már majdnem úgy beszél, mint Lukasenko. Ennélfogvan nehéz idők várnak a demokráciákra. Most majd meglátjuk, mennyire működnek az amerikai alkotmányban rögzített fékek és ellensúlyok. Továbbá hogy mit csinálnak állig felfegyverzett hívek, ha a politikus továbbra is felelőtlenül visszaélést emleget. Viszont ha mégis ő lesz a befutó, akkor nem csupán egy republikánus utasít maga mögé egy demokratát, hanem a jellemtelenség, a megosztás és a hazugság ül tort a tisztesség, a megbékélés és az igazság fölött.
Washington Post Az előzmények alapján lehetett volna sokkal rosszabb is, de a végén simán lezajlott a választás – mutat rá a Washington Post vezércikke. Hiszen a félelmek alapján sok minden történhetett volna. De még rosszindulatú külföldi erők sem avatkoztak be, mert vagy visszarettentek, vagy meghiúsították az akciójukat. Trump ugyanakkor beindult, hogy nyilvánítsák törvénytelennek a szavazatok összeszámlálását az olyan államokban, ahol az elején vezetést szerzett. De ezt még több vezető republikánus politikus sem támogatta. A közösségi média, Facebook, Twitter pedig tette, amit ígért: megakadályozta, hogy az elnök rajtuk keresztül terjesszen tévinformációkat. De most fáradságos újraszámlálásra, jogi hercehurcára kell készülni, bár azért a nemzet valamelyest fellélegezhet, hiszen a szavazás többnyire rendezetten lement – egy ilyen túlfűtött, megosztó választási hadjárat után.
Politico Tulajdonképpen édes mindegy, hogy ki győzi le a másikat: Trump vagy Biden, Európa már vesztett. A szoros választási eredmény miatt ugyanis a demokrata jelölt aligha lesz túlzottan sikeres, hiába imádkozott az ő sikeréért az EU – írja a Politico. Nem tud mit tenni, mert a gyenge mandátum birtokában hiába próbálkozik az euro-atlanti kapcsolatok fellendítésével, bár a külpolitikában várhatóan sokkal nagyobb játéklehetőséghez jut, mint odahaza. Nagy átütőerejű reformokról szó sem lehet, hiszen ahhoz a demokrata jelöltnek nagy győzelmet kellett volna aratnia. Úgy hogy Európa szemszögéből még az sem kizárt: jobb lett volna ha Trump marad az elnök, mert tőle az unió már úgysem vár semmit. De Bidentől sem lehet remélni előrelépést olyan kulcsterületeken, mint klímavédelem, a nemzetközi kereskedelem vagy a védelempolitika. A Szenátust ugyanis változatlanul a Republikánus Párt ellenőrzi, úgy hogy holtpont áll be. Miközben Európa nagyon is igényelné az amerikai biztonsági garanciákat, hiszen Oroszország egyre harciasabb. Ugyanakkor az új washingtoni vezetés számára is Kína jelenti majd a prioritást a diplomáciában. Ennél fogva lehet, hogy Európa hamarosan megint ott tart, mint idáig: bízik a legjobban, ám a legrosszabbtól fél.
Le Monde Trump odáig még nem mert elmenni, hogy kétségbe vonja az általános választójogot, de most már ezen is túl van, ezért példátlan helyzetbe került a világ egyik legrégebbi demokráciája a Le Monde cikke szerint. Hiszen a hivatalban lévő elnök torpedózza meg – szántszándékkal – a választási folyamatot. De hát ő már eddig is megszegett minden szabályt a politikában, semmibe vette a tényeket és az igazságot, sértegette a hazai és külföldi partnereket, szembefordította egymással az amerikaiakat. De a legújabb húzása folytán nagy veszélybe került a demokrácia, ami mögött a zűrzavar stratégiája húzódik meg. A tűzzel játszik, noha a helyzet már így is robbanásveszélyes. Amit csinál, az az autokráciákra jellemző, ám nem méltó az Egyesült Államokhoz.
Die Zeit Amerika kudarcot vallott, de ezt csak önmagának tulajdoníthatja, mert már nem létezik a közös ország fogalma, ennélfogva mindegy is, melyik jelölt nyer. Az Egyesült Államok veszedelmes köztes világ foglya lett, a kérdés, hogy miként szabadul meg a sok feszültségtől, dühtől, elégedetlenségtől. De az biztos, hogy az 1861-es polgárháború óta nem rajzolódtak ki ennyire élesen a társadalmi törésvonalak és sérülések. Trump az az ember, aki mindenkinél többet ártott saját tisztségének, a demokráciának és az egész USÁ-nak. De ő csupán a legradikálisabb és legszembetűnőbb eredménye annak a megosztottságnak, ami már jóval ő előtte belülről rágta szét az országot. Elég itt csak a rasszizmusra, az egyenlőtlenségre, az ököljogra és az olyan ideológiákra gondolni, amiket minden kompromisszumkészség nélkül hajszoltak keresztül. Rengeteg lyuk tátong a választási rendszeren, a végeredményt azonban nem a bíróságoknak, hanem a polgároknak kell kimondaniuk. Ha más országban állnak elő ilyen állapotok, Washington, amely sokáig példaszerű demokráciának számított, már előadást tartana az érintett államnak. Az egész ország vesztett az eltelt négy év után. Ha Trump marad, az csak ráerősít a kudarcra. Biden legfeljebb csak csillapítani tudja a fájdalmat, hogy mi lett Amerikából.