Előfizetés

Hőmérés: túl a hibahatáron

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.04. 07:00

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Már a használati útmutatók alapján sem lehetnek pontosak gyors és tömeges ellenőrzéseknél az iskoláknak 600 millióért vett hőmérők. Tizenötezer darabot raktárban tartalékolnak.
„Ha a páciens homloka zsíros, a mérés pontatlan lehet, ezért győződjön meg róla, hogy a mért homlok tiszta. (…) A homlokhőmérsékletet külső tényezők is befolyásolhatják, különösen, ha az egyén (…) nagyon meleg vagy hideg hőmérsékleten tartózkodott (…) homloka be volt fedve. Ezekben az esetekben hagyni kell, hogy (…) mérés előtt töltsön 30 percet egy szobában.”
Ez olvasható a TH5001N típusú, érintés nélküli hőmérő használati útmutatójában: ilyen készülékből 4400 darabot juttatott el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) az ország iskoláiba és óvodáiba. Nem csak ez a típus ilyen kényes. Félórás várakozási időt ajánl használat előtt iHealth PT2L és iHealth PT3 hőmérő kézikönyve is, ezekből több tízezer darabot osztott ki a központ. Mindez önmagában kérdésessé teszi, hogy az eszközök alkalmasak-e a hideg utcáról, sapkában érkező diákok sokaságának gyors ellenőrzésére.
A készülékeknek nem is veszik mindig hasznát a Népszavának nyilatkozó pedagógusok. – Nekem például nincs testhőmérsékletem, legalábbis ezt írja ki a készülék, ha némi sétával, gyalog megyek be dolgozni – mondta lapunknak Nagy Erzsébet tanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője. Elmondása szerint nem csak nála mutatnak irreális értékeket a kormánytól kapott eszközök: a PDSZ-nek országszerte számos tanár, óvónő jelezte már, hogy a hőmérők csak 32-33 Celsius fokos testhőt mutatnak ki az utcáról érkező gyerekeknél és kollégáknál. Sok intézményben ugyanis a bejáratnál mérnek lázat, mert vagy nincs megfelelő méretű aula a diákok befogadására, vagy éppen a zárt térben történő átfertőzést szeretnék elkerülni. – Arról is kaptunk már beszámolót, hogy a hőmérők leállnak, ha egymás után többször mérnek velük, így időnként pihentetni kell azokat – tette hozzá Nagy Erzsébet.
Ennek megfelelően gyakran nem lehet megállapítani azt a kritikus határértéket – a Müller Cecília országos tiszti főorvos által említett 37,8 Celsius fokot – amely felett már hőemelkedés gyanújával haza lehet küldeni a gyerekeket. A PDSZ ügyvivője hozzátette, a hőmérőzés akkor sem lenne feltétlenül hatásos szűrő, ha pontos adatokat mutatna, mert nagyon sok gyerek tünetmentes fertőzőnek számít, a tanteremben pedig egyiküknek sem kell viselnie a folyosókon kötelezőnek számító maszkot. A vizsgálatot végző tanárok, portások vagy éppen iskolaőrök viszont fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve, hiszen naponta több száz tanulót kell közvetlen közelről ellenőrizniük.
Valamivel jobb véleménnyel van a hőmérőkről Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke. Igaz, munkahelyén sajátos technikát kellett kidolgozzanak: nem a homlokon, hanem a nyaki ütőér mellett mérik a gyerekek testhőmérsékletét, a készülékek ekkor reálisabb értéket mutatnak. Így sem egyszerű azonban megmondani, hogy egy ovis lázas, vagy csak kimelegedett útközben, van, hogy valakit háromszor is ellenőrizni kell – mondta Verba Magdolna. A vizsgálat jelentős pluszterhet jelent a dajkáknak és óvónőknek, és rájuk marad a gyerekek átöltöztetése is, mert a szülőket nem engedhetik be az épületbe. Azzal pedig a PSZ képviselője is egyetértett, hogy a hőmérőzéssel csak a látványosan beteg gyerekeket lehet kiszűrni: a tünetmentesek ugyanúgy bekerülhetnek az óvodai közösségbe, ahol a pedagógusok maszk nélkül foglalkoznak velük, mert az arc eltakarása a közvetlen érintkezést akadályozza.
Az állami ellátó központ mindenesetre azt állítja: a hőmérők jól dolgoznak, a tesztelés során a 65 ezer darabból szerintük csak 41 bizonyult hibásnak.
Mint az lapunk elsőként megírta, az ÁEEK egy mintegy 600 millió forintos, rohamléptekben végigvitt tender nyomán vásárolt fel több tízezer hőmérőt, hogy a kormány ígéretének megfelelően október elsejétől minden iskolában biztosítsa a belépés előtti hőmérőzést. Bár a kormány 41 ezer készülék kiosztásáról számolt be, az ellátóközpont kérdésünkre közölte, valójában több mint 56 ezer érintés nélküli hőmérőt vettek három beszállítótól, tizenötezer darabot pedig még az ÁEEK raktáraiban tartalékolnak, minden eshetőségre készen.

Makón is meghalt egy tanár, bezárt az iskola

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.04. 06:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
November 8-ig tantermen kívüli oktatást rendeltek el.
Koronavírusos megbetegedések miatt hétfőtől zárva tart a makói Kálvin Téri Református Általános Iskola, ahol november 8-ig tantermen kívüli oktatást rendelt el az Operatív Törzs. Úgy tudjuk, az intézmény egyik pedagógusa a hétvégén elhunyt, ám hivatalosan sem az iskola, sem pedig a fenntartó nem erősítette meg, hogy a halálának köze lenne a koronavírushoz. A Makó-Belvárosi Református Egyházközség elnöklelkésze, Kondrát Zoltán megkeresésünkre közölte: a halálok személyes adatnak minősül, amiről csak a közvetlen hozzátartozóknak nyilatkoznak az egészségügyi intézmények. A lelkész állítása szerint az iskolafenntartó semmilyen hivatalos adatot nem kapott kollégájuk halálával kapcsolatban. Hétfőn egy tiszafüredi gimnázium pedagógusának haláláról számolt be lapunk, ebben az esetben a tankerület megerősítette a koronavírus-fertőzés tényét. Az MTI pedig arról írt, hogy a nyíregyházi Eötvös József iskolában is elhunyt egy tanár, bár arra nem tértek ki, halálának köze volt-e a koronavírushoz. A 444.hu kedden viszont már azt közölte, az iskola igazgatója megerősítette, hogy elhunyt kollégája igazoltan koronavírus fertőzött volt. Hétfőn az Ercsiben található Eötvös Általános Iskola igazgatója, Orth László is arról számolt be az iskola közösségi oldalán, hogy az egyik tanárnő meghalt, szerdától tanítás nélküli munkanapok lesznek, jövő héttől pedig távoktatás.  Érdekvédelmi szervezetek hetek óta kérik a kormányt, sürgősen intézkedjen az idős, krónikus betegséggel küzdő pedagógusok védelme érdekében, ám eddig semmilyen érdemi lépés nem történt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közben egy felhívást is közzétett, amelyben arra kérik az iskolai dolgozókat, tájékoztassák a szakszervezetet az iskolák aktuális járványügyi helyzetéről. Az Operatív Törzs keddi tájékoztatója szerint 56 óvodában és 5 iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet, 32 osztályban és 15 iskolában digitális munkarendet. 

Újabb iskolákba érkeztek iskolaőrök

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.11.04. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Szeptember elseje és október 26-a között összesen 257 esetben volt szükség az intézkedésükre.
Jelenleg 443 oktatási intézményben teljesít szolgálatot iskolaőr – közölte megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Ez azt jelenti, hogy az utóbbi egy hónapban 21-el nőtt azoknak az intézményeknek a száma, ahol iskolaőrök felügyelik a rendet. Az ORFK korábbi tájékoztatása szerint október elején még 422 ilyen iskola volt az országban. A rendőrségtől kapott adatok szerint szeptember elseje és október 26-a között összesen 257 esetben volt szükség az iskolaőrök intézkedésére. Mint írták, ezek az intézkedések jelentős részben bűnmegelőzési célú figyelemfelhívások voltak. Kényszerítő eszközt ez idő alatt tizenkét alkalommal használtak. Arra a kérdésre, jelenleg folyik-e iskolaőri képzés, azt írták: most nincsenek ilyen képzések, de a jövőben várható újabb tanfolyamok indítása. A gumibottal, bilinccsel, gázspray-vel felszerelt egyenruhások elsődleges feladata az iskolai agresszió visszaszorítása, a tanárok és a diákok védelme. Az ORFK tájékoztatása arra nem tért ki, pontosan mi történt abban a tizenkét esetben, amikor kényszerítő eszközöket is alkalmazni kellett. Szeptemberben viszont előfordult, hogy testi kényszert kellett alkalmazni két dulakodó diák szétválasztásánál. Októberben is történt hasonló: a Hajdú-Bihar megyei Polgár általános iskolájának aulájában két tanuló, egy 13 és egy 14 éves fiú esett egymásnak ököllel, az iskolaőrnek kellett szétválasztani őket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa korábban azt nyilatkozta lapunknak, sok helyen pozitívan fogadták az iskolaőröket, segítenek a járványügyi szabályok betartásában, illetve van, ahol a portás feladatait is ellátják. A szakszervezet szerint ugyanakkor az intézményi erőszak visszaszorítására az iskolaőr önmagában nem alkalmas. A Závecz Research Intézet szeptemberi közvélemény-kutatásából is az derült ki, hogy a lakosság 73 százaléka nem tartja helyesnek az iskolaőrök jelenlétét.