Előfizetés

Bécs sokkos állapotban: már négy halálos áldozata van a merényletnek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.03. 09:46

Fotó: HANS PUNZ / AFP
A hatóságok szerint legfeljebb négy tettes lehetett. A lelőtt elkövető az Iszlám Állammal rokonszenvezett.
Továbbra is sok a bizonytalanság a hétfő este, Bécsben elkövetett terrortámadás kapcsán. Még mindig nem ismert, hány terrorista vett részt abban az összehangolt támadásban, amelyet az osztrák főváros egyszerre hat különböző részén hajtottak végre. Lapértesülések szerint összesen öten vesztették életüket, négy polgári személy, illetve egy merénylő. 17 személyt ápolnak kórházban, hét állapota súlyos, életveszélyes. Tíz embert könnyebb, vagy közepesen súlyos sérüléssel kezelnek. A sérülteket összesen hét bécsi kórházban ápolják. Korábban még három halálos áldozatról tettek említést a hivatalos szervek, ám a reggeli órákban belehalt sérüléseibe egy negyven és ötven év közötti nő. Mint az osztrák közszolgálati televízió, az ORF ismertette, egy nő is életét vesztette, aki pincérnőként dolgozott. A sérültek között egy 28 éves rendőr is volt, aki épp a belvárosban teljesített szolgálatot, amikor a tettes válogatás nélkül kezdett lövöldözni az emberekre. Ekkor érte őt is lövés.   A belügyminisztérium közlése szerint keddre virradóra házkutatásokat tartottak, a rendőrség által lelőtt merénylőnél és környezeténél, s több személyt tartóztattak le. Karl Nehammer belügyminiszter közölte, azonosították a lelőtt terroristát, nevét azonban nem hozták nyilvánosságra, és azt sem, melyik országból származik, egyelőre csak annyit tudni róla, hogy az Iszlám Állam terrorszervezettel szimpatizált. A belügyminiszter közölte, nagy erőkkel kutatnak esetleges tettestársak után. Jelenleg mintegy ezer rendőr dolgozik az ügyön és alsó-ausztriai és burgenlandi rendőröket is összevontak. Azt ígérte, hamar felgöngyölítik a támadás hátterét. A hadsereg 75 katonát is rendelkezésre bocsátott. Egyelőre nem világos, hogy az elkövetőnek voltak-e tettestársai. Kedd hajnalban Sebastian Kurz kancellár még azt közölte, több elkövető menekülésben van, s elővigyázatosságból Bécsben felfüggesztették a tanítást, illetve továbbra is érvényben van az a felhívás, amely szerint az emberek ne hagyják el lakóhelyüket. A belváros vörös zónának számít. Harald Sörös, a belügyminisztérium szóvivője annyit árult el, hogy legfeljebb négy elkövetőről lehet szó. A lelőtt terroristánál automata fegyvert, egy pisztolyt és egy kést találtak, az első információkkal szemben azonban robbanóövet valószínűleg nem viselt. Hivatalos közlések szerint a rendőrségi bevetés során hét rendőr használta lőfegyverét és az elkövetőt viszonylag gyorsan, 20 óra 9 perckor „semlegesítették”. Sebastian Kurz déli 12 órakor Werner Kogler alkancellárral, Karl Nehammer belügyminiszterrel, Michael Ludwig bécsi polgármesterrel, valamint a parlament frakcióvezetőivel tart egyeztetést. Franz Ruf, a közbiztonságért felelős hivatal főigazgatója számol be nekik az aktuális helyzetről. Bécsben a kancellári és az elnöki hivatalnál, valamint több állami intézménynél félárbocra eresztették a nemzeti lobogót. Az Izraelita Kulturális Közösség elrendelte az összes ausztriai zsinagóga bezárását. Bezártak továbbá kóser éttermeket, szupermarketeket is – közölte a válságstáb szóvivője, Erich Nuler. A biztonsági intézkedéseket egész Ausztriában megerősítették. Függetlenül attól, hogy az elkövető az Iszlám Állammal rokonszenvezett, továbbra sem egyértelmű, hogy a merénylő első számú célpontja a Seitenstettengasséban az ottani zsinagóga volt-e. Mindössze annyi bizonyos, hogy a helyszínen két embert lőtt le. Angela Merkel német kancellár kifejtette, az áldozatokra és hozzátartozóikra gondol. Mint a Twitteren fogalmazott, az iszlám terror Ausztria és Németország közös ellenségei. Hazája szolidáris Béccsel – tette hozzá. Megdöbbenését fejezte ki Markus Söder bajor miniszterelnök is. Valamint a történtek kapcsán az Ausztriai Iszlám Vallási Közösség (IGGÖ).

Büntetett előéletű volt a merénylő

Bécsben született és nevelkedett a hétfő esti terrortámadás egyik elkövetője, akit a rendőrök lelőttek - írta a Falter című osztrák hetilap szerkesztője, Florian Klenk a Twitteren kedden. Az értesülést Karl Nehammer osztrák belügyminiszter is megerősítette, és hozzátette: a merénylő büntetett előéletű volt. A húszéves Kujtim Fejzulai albán gyökerekkel rendelkezett, de szülei eredetileg Észak-Macedóniából származnak. Nehammer szerint az elkövető az osztrákon kívül észak-macedóniai állampolgár is volt. A férfit az osztrák hírszerzés is ismerte, mert egyike volt annak a 90 osztrák iszlamistának, aki Szíriába akart utazni. A belügyminiszter elmondta: a támadó büntetett előéletű volt. 2019 áprilisában 22 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert megpróbált Szíriába utazni, hogy csatlakozzon az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezethez. Tavaly december 5-én feltételesen szabadlábra helyezték, mert fiatal felnőttként enyhébb törvények vonatkoztak rá. Az osztrák belügyi tárca vezetője szerint a férfi kétségkívül az Iszlám Állam híve volt. A miniszter hangsúlyozta: a támadó környezetében nagyszabású razziákra került sor, eddig 15 házkutatás zajlott, és többeket őrizetbe vettek.  

Nem érdeklődhetnek a nagykövetségek

A magyar nagykövetség egy kilométerre található a hétfő éjjeli merénylet színhelyétől, Bécs „diplomata negyedében”, ahol eleve erősebb a rendőri jelenlét. Mint megtudtuk, az osztrák hatóságok azt kérték a diplomáciai képviseletek tagjaitól, hogy ha lehet, ne menjenek be a munkahelyükre. Mivel a bécsi magyar nagykövetség épülete a kint dolgozók egy részének otthonául is szolgál, ez az intézkedés nem okoz nagy fennakadást a diplomáciai képviselet működésében. Ugyanakkor információink szerint a rendőrség külön kért minden nagykövetséget, hogy ne érdeklődjenek, van-e saját állampolgáruk a sérültek között, mert ezzel jelentősen túlterhelnék kapacitásaikat, több sebesült azonosítása még folyamatban van. - K.A. 

Darázsfészekbe nyúlt Kaczynski – „A felháborodás könnyen meg is buktathatja a PiS-kormányt”

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.11.03. 09:30

Fotó: Benjamin Furst / AFP / Hans Lucas
Tavaly felrobbant a világháló, amikor enyhítették a drákói észak-ír abortusztilalmat. Most viszonylag néma Európa, amikor végletekig szigorították a lengyel szabályozást.
A koronavírus járvány nyilván nem kedvez a nagy utcai szolidaritási akcióknak, de ezúttal a közösségi médiában is kisebb a tiltakozás a lengyel abortusztörvény drákói szigorítása miatt, mint tavaly októberben, amikor az 1861-től hatályban lévő észak-ír törvény előírásait enyhítették. Akkor #DarkestDay (legsötétebb nap) felirattal sötétedtek el profilképek a közösségi médiában. Keresztény csoportok kezdeményezésére tiltakoztak, amiért dekriminalizálták Észak-Írországban az abortuszt és lehetővé tették, hogy beteg magzat esetében a terhesség a 28. hétig megszakítható legyen.
Pedig ami most Lengyelországban történik az a XXI. század Európájában gyakorlatilag felfoghatatlan. A lengyel alkotmánybíróság döntése értelmében a művi terhességmegszakítás Lengyelországban ezentúl csak akkor engedélyezhető, ha az anya élete van veszélyben. Az új szabályozás a „szüld meg, hogy megkeresztelhesd és eltemethesd” elvére épül, a bizonyítottan életképtelen magzatot is ki kell hordania az anyának. Meg kell szülni azokat a gyerekeket is, akik olyan betegséggel rendelkeznek, amely képtelenné teszi őket az önálló életvitelre. Ez iszonyú helyzetbe hozza az anyát, ha csak nem a felső tízezer tagja, aki meg tudja fizetni az állandó szakfelügyeletet. Anyagilag legjobban a szegényeket sújtja, de lelkileg bármely családot tönkretesz. Nőjogi aktivisták szerint az új törvény nem csak a döntés jogától fosztja meg, de többszörösen sújtja a lengyel nőket. A szociális munkások tapasztalatai azt mutatják, hogy – világszerte, nem csak Lengyelországban – a beteg gyerek megszülése elsősorban az anyákat sújtja és taszítja nyomorba. Az esetek feltűnően nagy százalékában a házasság tönkremegy és a beteg gyerek miatt munkát vállalni nem tudó anya egyedül maradva kilátástalan helyzetbe kerül. Az ilyen házasságból kilépő férfira a törvény azonban semmiféle kötelezettséget nem ró, a gyerektartást is a csak gyermek nagykorúságáig kell fizetnie. A kérdés mélyen megosztja a lengyel társadalmat. A politikai opciókban is tükröződő hagyományos kelet-nyugat, vidék-nagyváros szakadékot azonban ezúttal – amint arról a Népszava korábban beszámolt – nemzedéki tényező is mélyíti, ami egyben generációs lázadás is.    „Kaczynski most nagyon elszámította magát” – mondta lapunknak egy vidéki városban élő fiatal. A gazdasági szférában dolgozó férfi szerint erre a legjobb bizonyíték az, hogy Andrzej Duda elnök lánya is az ellenzők között van. Talán ennek köszönhető, hogy Kaczynski bábelnöke a lényegen nem változtató, de kozmetikázó javaslatokat nyújtott be. A gazdasági szakember szerint a koronavírus járvány és annak gazdasági következményei meggyengítették a fő kormányerő, a Jog és Igazságosság párt (PiS) támogatottságát és ellehetetlenítették a tavalyi választási kampányban tett populista ígéreteinek megvalósítását. Ezért is volt fontos a kormányzat számára a katolikus egyház támogatásának bebetonozása az abortusztörvény szigorításával. „Kaczynski csak azzal nem számolt, hogy az egyház a fiatalabb és tanultabb rétegekre egyre kevésbé tud hatni, a kegyetlen abortuszszigorítás pedig a vallásos nők jó részét is elidegeníti pártjától. A világgazdasági konjunktúra eddig nekik kedvezett, a gazdaság növekedése lehetővé tett sok jóléti intézkedést, ami hozta a szavazatokat. Most viszont nem a jólét hónapjai, évei következnek, a nehézségek közepette az abortusztörvény szigorítása miatti felháborodás könnyen meg is buktathatja a PiS-kormányt” – állította interjúalanyunk.

Vonzza a populistákat az abortusz kérdése

Igor Matovic szlovák miniszterelnök populista pártja, az Ol'aNo is megpróbált a hatályos abortusztörvényhez nyúlni. Bár a tervezett szigorítások nem  hasonlíthatók a lengyelhez, a kezdeményezés nemrég elbukott a pozsonyi parlamentben, mert azt a koalíciós partnerek és az  Ol’aNO soraiban ülők egy része is elutasította. Szlovákiában nem az egyház, hanem a szélsőjobb nyomására próbáltak hozzányúlni az érzékeny kérdéshez. Marián Kotleba neonáci vezér már 2018 tavaszán sürgette a liberális szlovák abortusztörvény megváltoztatását, javaslata gyakorlatilag megegyezett az akkori lengyel jogszabállyal. Az Egyesült Államokat hosszú ideje megosztja az abortusz szabályozása – amely ott államonként változik. Donald Trump elnökségéhez köthető az USA eddigi legszigorúbb abortusztörvénye. 2019. május 16-án az alabamai szenátus döntő többséggel megszavazta, hogy művi úton csak az anya egészségének védelmében szakítható meg a terhesség. Bármely más esetben tilos, beleértve az erőszakot vagy vérfertőzést is. Az abortuszt elvégző orvos pedig 99 évig terjedő börtönnel büntethető, miközben a nemi erőszakot elkövetők ennek töredékével megússzák. A törvényt 25 republikánus férfi szavazta meg és egy 74 éves női kormányzó írta alá. Mississippi, Ohio, Kentucky és Georgia államokban is szigorítottak az abortusztörvényen. A kérdés a várakozások szerint hamarosan a legfelsőbb bíróság elé kerül.

46,8 millió fölött van a regisztrált koronavírusos esetek száma a világon

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.03. 09:16

Fotó: OSCAR DEL POZO / AFP
Egy nap alatt 362 ezerrel nőtt az azonosított fertőzöttek száma.
A világon 46 871 264 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 206 187, a gyógyultaké pedig 31 359 254 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk közlésekor érvényes számokat közöljük. Egy nappal korábban 46 509 232 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 200 361 volt, a gyógyultaké 31 078 769. A fertőzés 190 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 9 291 064 fertőzött volt eddig a napig, 231 552-en haltak meg, és 3 674 981-en meggyógyultak. Indiában 8 267 623 fertőzöttet, 123 097 halálos áldozatot és 7 603 121 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 5 554 206 fertőzöttről, 160 253 halálos áldozatról és 5 039 438 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 642 665-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 28 264-re, a gyógyultaké pedig 1 228 921-re emelkedett. Franciaországban 1 460 745 fertőzöttről, 37 485 halálos áldozatról és 123 664 gyógyultról tudni. Spanyolországban 1 240 697 fertőzöttet és 36 257 halálos áldozatot regisztráltak. Argentínában 1 183 131 a fertőzöttek és 31 623 a halottak száma. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 1 057 021, és 46 943-an haltak meg a betegségben. Kolumbiában 1 004 308 fertőzöttet és 31 653 halálos áldozatot tartanak nyilván. Mexikóban 933 155 az igazolt vírusbetegek és 92 100 a halottak száma. Olaszországban a fertőzöttek száma 731 588, a halálos áldozatoké 39 059, és 296 017-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. A Dél-afrikai Köztársaságban 727 595 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 19 465-en meghaltak, 657 500-an pedig felgyógyultak. Iránban 628 780 fertőzöttet, 35 738 halálesetet és 491 247 gyógyultat tartanak számon. Németországban 569 598 a fertőzöttek száma, 10 669 a halottaké, 372 499-en meggyógyultak. Ukrajnában 414 567 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 7584, a gyógyultaké 170 880. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 91 452 fertőzéses esetet tartottak nyilván hétfőn reggel, valamint 4739 halálos áldozatot és 86 189 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.