Előfizetés

Negyven „csúcskórház” vezetőjét keresi a kormány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.03. 06:00

Fotó: Népszava
Januárban nemcsak új törvény, de rendszerátalakítás is lesz az egészségügyben. Az új vezetőkhöz tartoznának a régiók kórházai, rendelőintézetei, alapellátói is.
Információink szerint az új egészségügyi rendszer mintegy 40 „csúcsvezetőjét” keresi Pintér Sándor belügyminiszter. Az ő személyük kiválasztását segíti majd az a minap bejelentett bizottság, amelybe meghívást kapott Kincses Gyula, az orvosi kamara elnöke mellett Oberfrank Ferenc, az Magyar Tudományos Akadémia Titkárság köztestületi igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott, az országos kórházfőparancsnok helyettese, Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, és Müller Cecília országos tiszti főorvos is. Az állami kórházak vezetőinek kiválasztására javaslatot tevő bizottságba való felkérést nem fogadta el Kincses Gyula. Az orvosi kamara honlapján is olvasható beszámoló szerint múlt hét „péntek délutánra az elnök meghívást kapott Pintér Sándor belügyminiszterhez. Az előzetes várakozásokkal ellentétben a találkozón nem kerültek szóba a kamara számára fontos, a jogviszony-törvénnyel és a járványhelyzettel kapcsolatos kérdések, hanem egy rövid beszámoló hangzott el a kórházirányítás új struktúrájáról.” Az új „csúcskórház-igazgatók” tervezett tömeges válogatása is kapcsolódik a jogállási törvényhez, mivel az annak életbelépése után kialakuló új struktúrában ők lennének az egyes területek egészségügyi ellátásáért felelős vezetők. Hozzájuk tartozna a régió többi kórháza, rendelőintézete, alapellátója is. Egyes források szerint ők kormánytisztviselői státuszban dolgoznának. Várhatóan már január előtt hivatalba lépnek, mivel a terv szerint ők kötnék meg a jogállási törvényben előírt új munkaszerződéseket az állami szolgálatban maradó dolgozókkal. Mint emlékezetes: e törvény szerint január elsejétől az állami, önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál csak úgynevezett „egészségügyi szolgálati jogviszonyban” dolgozhatnak az emberek. Ez pedig jóval kötöttebb, mint a ma legjellemzőbb közalkalmazotti státusz, illetve a kiegészítő jövedelmeket termelő vállalkozási formák. A jövőben mellékállás csakis a munkaadó előzetes engedélyével vállalható. Az új jogviszony másik markáns jellemzője, hogy a szakemberek békeidőben is átvezényelhetők bármely olyan szolgálati helyre, ahol a munkaadójuknak szüksége van rájuk. Egy nővért vagy egy orvost akár két évre is áthelyezhet az állam az egyik kórházából a másikba. Azt, hogy ennek lesznek-e területi korlátai, későbbi kormányrendeletek dönthetik el. Egyelőre az is tisztázatlan, hogy mi lesz a sorsuk a most is regnáló, határozott időre kinevezett főigazgatóknak az új struktúrában. Eddig a megüresedő vezetői posztokat meghirdették, a pályázatot bíráló bizottság értékelte, melynek tagjai közt ott ültek a szakmai érdekképviseleti szervezetek, így a Magyar Kórházszövetség, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a működtető Állami Egészségügyi Ellátóközpont, a szaktárca és az orvosi kamara képviselői. Jelenleg is vannak futó pályázatok, úgy tudni, hogy ezeket – eredmény hirdetés helyett – érvénytelenítik. „Most még azt sem lehet tudni, hogy pontosan mi az az új struktúra, amihez a hétvégén megnevezett bizottság castingolja a főigazgatókat” – mondta lapunknak az egyik nagy intézmény vezetője. Hozzátette: miközben a rendszer csúcsra jár, a benne dolgozók végletekig elcsigázottak, reményvesztettek, elejtett mondatokból kell találgatni, hogy januárban milyen új helyzetben kell/lehet majd dolgozni.”   

Novák Katalin: Minden tavaszi intézkedés lehetőségét mérlegeli a kabinet

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.11.02. 21:24

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Kedden és szerdán döntéseket hoznak, ezekhez akarja kikérni az idősek véleményét – jelentette ki.
A kormány minden olyan intézkedés ismételt bevezetésének a lehetőségét mérlegeli a koronavírus-járvány elleni védekezésben, amellyel tavasszal már élt – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn Budapesten, az Idősek Tanácsának ülésén. Novák Katalin azt mondta, hogy a helyzet nem könnyebb, mint egy hónapja, és várhatóan még sokkal nehezebb lesz.
Kedden és szerdán döntéseket hoz a kormány, ezekhez akarja kikérni az idősek véleményét, hogy jól határozzon

– hangoztatta a miniszter.

A cél, hogy minél sikeresebb legyen a védekezés, minél több életet tudjanak megmenteni. A járvány komoly kihívások elé állítja az egészségügyi ellátórendszert – emelte ki Novák Katalin, hozzátéve, hogy ezért szigorított a kormány az előírásokon. A védekezés első hulláma nemzetközi összehasonlításban is sikeresnek volt nevezhető; azt akarják, hogy a második is így alakuljon – mondta. A miniszter közölte: ahogy tavasszal, most is folyamatosan figyelik Ausztriát. A hasonló adottságok miatt arra számítanak, hogy hasonlóan alakul a járványügyi helyzet a két országban. Néhány nap, hét múlva várhatóan „drámaibb lesz a helyzet” Magyarországon – jelentette ki.

Müller: Még korántsem érte el a csúcspontját a járvány

Müller Cecília országos tisztifőorvos úgy fogalmazott, hogy „gőzerővel” fejlesztik a magyar védőoltást, és jól állnak. Kiemelte, hogy a lakosság egyötöde 65 év feletti. Arra törekednek, hogy még inkább együttműködővé tegyék a társadalmat – fűzte hozzá. Sajnos azt tapasztalják, hogy szinte minden mérési ponton emelkedik a vírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben, ami azt jelzi előre, hogy még korántsem érte el a csúcspontját a járvány – mondta Müller Cecília. Biztatásképpen az országos tisztifőorvos arról beszélt, hogy tavasz óta ugyanakkor jelentős ismeretanyag halmozódott fel a koronavírusról, a fertőzés kezeléséről.

„Múlt héten is szigorítottunk”

Ugyancsak hétfőn Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Inforádió Aréna című műsorában arról beszélt, az európai uniós átlagnál a magyar halálozási adatok lényegesen jobbak, ugyanakkor ezek is sokat romlottak az elmúlt hetekben. „Szerintem nyilvánvaló, hogy mostanra kialakult egy olyan helyzet, amikor a kormánynak is szigorítani kell, múlt héten is szigorítottunk, és az eheti kormányülésen is várhatóak szigorítások” – jelentette ki. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy pontosan milyen intézkedések jönnek. Szerinte intézményekre és emberekre, vagy az emberek hétköznapjaira vonatkozó szabályokat is el kell fogadni.

„A közérdeket szolgálták” – Nemzetközi tiltakozás a magyar újságírók zaklatása ellen

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.02. 19:40

Fotó: Hadházy Ákos Facebook-oldala
A magyarországi hatóságok azonnal állítsák le a Magyar Hang és az Átlátszó újságíróival szemben „tiltott adatszerzés gyanúja” miatt indított vizsgálatot, és ismerjék el, hogy a riport a köz érdekében készült – áll a Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) közleményében.
A szerkesztők, vezető újságírók és sajtómunkások globális hálózata arra reagált, hogy a Magyar Hang című hetilap, majd az Átlátszó oknyomozó portál drónnal készített felvételeket publikált Mészáros Lőrinc bicskei birtokáról, ami miatt a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság büntető eljárást indított ismeretlen tettes ellen. A fotókon, illetve a videón az látható, hogy a külvilágtól elzárt területen páncélozott harci járművek állomásoznak. A szokatlan vagyontárgyakról cikket író két újságírót – Gulyás Balázst a Magyar Hangtól és Horn Gabriellát az Átlátszótól – kihallgatta a rendőrség, amely többek között arra volt kíváncsi, hogy kik voltak a hírforrásaik, ki készítette a felvételeket és ki engedélyezte az írások megjelenését. „A felvételek leközlését több hónappal követő büntető eljárást egy nagy hatalmú személy kezdeményezte azért, hogy zaklassa és nyomás alá helyezze a független médiát” – írja a közleményben Scott Griffen, az IPI igazgató-helyettese. Szerinte teljesen világos, hogy a drónnal készült videóval az újságírók nem magántitkokra akartak fényt deríteni: „Törvényes riporteri munkájukat végezve a közérdeket szolgálták, mert bemutatták, hogy egy kormányfőhöz közel álló oligarcha birtokán harci járművek láthatók”. A Nemzetközi Sajtó Intézet hírt adott arról is, hogy a múlt héten több más nemzetközi szervezet képviselőinek társaságában tárgyaltak Margrethe Vestagerrel, az Európai Bizottság versenyjogért is felelős ügyvezető alelnökével a magyar kormánypárti média közpénzekből történő kistafírozását kifogásoló beadványokról. Scott Griffen a megbeszélés bizalmas jellege miatt nem kívánt részleteket elárulni a találkozóról, amelyen az is szóba került, hogy miért tart immár négy éve a közmédia állami támogatását kifogásoló egyik panasz kivizsgálása.