Előfizetés

Válságos állapotban van a nizzai merénylő

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.10.30. 06:57

Fotó: Jean-Baptiste Premat / AFP / Hans Lucas
Vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy voltak-e a férfinak bűntársai.
Lampedusán keresztül érkezett Európába, majd az olasz Vöröskereszt papírjaival jutott el Franciaországba október elején a nizzai merénylő, akit jelenleg kórházban ápolnak, az állapota válságos – közölte csütörtök esti sajtótájékoztatóján francia terrorelhárítási ügyész. Jean-Francois Ricard az újságíróknak elmondta, hogy a 21 éves Brahim Ausszauinál a merényletben használt kés mellett két másik kést is találtak, valamint az iszlám szent könyvét, a Koránt, továbbá két telefont. Ricard hozzátette:
vizsgálat indult annak kiderítésére, voltak-e a férfinak bűntársai, és hozzátette, a merénylő nem volt a terrorelhárító szolgálatok látókörében.

Az AP hírügynökség magukat megnevezni nem kívánó rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, a férfi vélhetően egyedül hajtotta végre tettét. Ausszaui csütörtök reggel, vonattal érkezett a városba, és reggel kilenc óra tájban egy késsel felfegyverezve hatolt be a dél-franciaországi város központjában álló bazilikába, ahol hárman tartózkodtak. A támadó elvágta a sekrestyés torkát, lefejezett egy idős nőt, és súlyosan megsebesített egy másik nőt, aki a bazilikához közeli egyik bárba menekült be, és ott halt bele sebesülésébe. Az olasz sajtó nem sokkal korábban már beszámolt arról, hogy Ausszaui egy migránsokat szállító hajóval érkezett szeptember 20-án Lampedusára. Két hétig karanténban volt, majd a pugliai Bari egyik táborába helyezték át október 9-én. A helyi hatóságok azonosították, azonban nem regisztrálták veszélyes személyként. A bevált gyakorlat szerint ezt követően kiutasítási papírt kapott, amivel szabadon elhagyhatta a befogadóközpontot.

A legmagasabb szintű terrorkészültség

Emmanuel Macron francia elnök a merényletet követően bejelentette, hogy
az Őrszem (Sentinelle) művelet keretében 4000-ról 7000-re emelik a fontos létesítmények, imahelyek, iskolákat védő katonák létszámát a vasárnapi mindenszentek ünnepére tekintettel.

Újabb támadások

Ugyancsak Csütörtökön, nem sokkal a nizzai merénylet után a rendőrök
Avignon közelében agyonlőttek egy férfit, aki lőfegyverrel fenyegetett járókelőket az utcán, Lyonban pedig őrizetbe vettek egy késsel felfegyverzett afgán férfit, aki szemmel láthatólag támadásra készült.

Az incidensekre csaknem két héttel Samuel Paty francia történelemtanár meggyilkolását követően került sor. A tanárt egy moszkvai születésű csecsen fiatal lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A gyilkosság világszerte felzúdulást keltett, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között. Paty búcsúztatóján Macron kijelentette, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben. Franciaországban iszlamista szélsőségesek 2015 óta több terrortámadást is végrehajtottak, ezekben több mint 250-en vesztették életüket. A merényletek közül az egyik legsúlyosabb szintén Nizzában történt: 2016. július 14-én, a francia nemzeti ünnepen kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe egy ugyancsak tunéziai származású férfi. A támadásban 86-an vesztették életüket, az elkövetőt végül lelőtték.

Szabad szemmel – Jogállami feltételek: Magyarország vezeti az utóvédharcot

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.30. 06:44

Nemzetközi sajtószemle, 2020. október 30.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Nem sikerült áttörést elérni a két pénzügyi csomag ügyében az Európai Parlament, illetve a Tanács újabb egyeztetésén, de már látszik a kompromisszum, mármint hogy amelyik tagállam megsérti a demokratikus normákat, az kevesebb támogatást fog kapni. Magyarország és Lengyelország jelezte, hogy ebbe nem hajlandó belemenni, de majd kiderül, hogy beváltja-e fenyegetését, és valóban megtorpedózza-e mind az új költségvetést, mind a gazdasági mentőprogramot. A jövő héten újabb tárgyalási forduló lesz, ám az biztos, hogy a jogállami mechanizmus szélesebb körű lesz, mint ahogyan azt a német elnökség eredetileg javasolta. Azaz nem csupán akkor lép életbe, ha már ténykérdés, hogy az adott kormány megszegte a közös játékszabályokat, hanem akkor is, ha megelőző jelleggel kell alkalmazni. Az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnöke, a CSU-s Monika Hohlmeier úgy nyilatkozott, hogy Strasbourg a 80 százalékát érte el annak, amit akart. Az új szabályozás hatékonyabbnak ígérkezik, mint a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás, amely idáig semmi eredményt nem hozott Budapest és Varsó meggyőzésére. A zöldek és a liberálisok azonban még többet akarnak, ezért most a frakcióvezetők próbálják meg átvágni a gordiuszi csomót. Strasbourg igyekszik egységet mutatni, de szorítja az idő. Hiszen amíg nem oldódik meg ez a kérdés, addig nem lehet előrelépni a nyáron elhatározott, két, összesen 1,8 milliárd eurós tervezet kapcsán. Ezzel együtt már kirajzolódik, hogy a jövőben le lehet állítani a kifizetéseket az agrár-, illetve felzárkóztatási alapból, ha valamely jogsértés minimum fenyegeti az EU anyagi érdekeit. Ily módon Berlin eleget tett a Parlament alapvető követelésének. Azon kívül tételesen felsorolják, hogy mi tartozik ebbe a kategóriába. Első helyen a bíróságok függetlenségének veszélyeztetése áll. Továbbá az államok kötelesek szavatolni a hatékony jogvédelmet és eleget tenni a bírósági ítéleteknek. Ez utóbbi Lengyelországnak szól, amely csak tessék-lássék módon szokta végrehajtani az Európai Bíróság döntéseit. Viszont egy pontban meg Strasbourg engedett: a Tanács elérte, hogy a szankciókat csak minősített többséggel lehessen kimondani. Az EP azt szerette volna, hogy a büntető intézkedések megakadályozásához kelljen kétharmad, mert azt nem lett volna könnyű összehozni magyar, illetve lengyel részről. Ez ügyben nagy vita volt tegnap, mert a környezetvédők és a liberálisok amellett kardoskodtak, hogy megtorló lépések automatikusan lépjenek hatályba, ha a Tanács nem szavaz a kérdésről bizonyos időn belül. Daniel Freund, a zöldek képviselője azzal érvelt, hogy máskülönben adott esetben az államokat nem lehet rávenni a határozathozatalra. A német elnökség ezt azzal hárította el, hogy bármelyik tagország, de a Bizottság is kezdeményezheti a voksolást. 
FT Magyarország vezeti az utóvédharcot, hogy az EU ne kapcsolja össze a jogállam tiszteletben tartását, illetve a szubvenciókat, de már körvonalazódik az egyetértés, ugyanakkor egyre valószínűbb, hogy a vita miatt a járvány miatt rászoruló országok nem kaphatják meg a segély első részletét jövő január 1-én, hanem csak később. Egy brüsszeli diplomata arra panaszkodott, hogy Parlament nem képes közös álláspontra helyezkedni, noha a fertőzés 2. hulláma katasztrofális következményekkel jár, vagyis nagyon kellene a pénz. Főleg, hogy újabb leállás közeleg. Így ha minden jól megy, talán a jövő hónap közepére tető alá tudják hozni a megállapodást, de várhatóan ezzel együtt csúszni fog a 750 milliárd eurós csomag első 10 százalékának folyósítása. Az egyik fő akadály éppen a jogállami mechanizmus. Vita van az ügyben is, hogy az EP bizonyos célokra – lásd Erasmus, egészségügy, kutatás – több forrást akar. Összesen 39 milliárdot célzott meg, a német ellenajánlat eredetileg 10 milliárdról szólt, de hírek szerint menetközben már feljebb ment.
Euractiv A portál úgy tudja, hogy csak a következő év 2. felében kaphat szabad utat az újjáépítési terv, mert egyelőre még függőben van a készülő jogállami feltételrendszer. Az EP a többi közt arra hivatkozik, hogy a legújabb felmérés szerint minden 4 európai közül jó három az uniós elvek betartásától tenné függővé a mechanizmust. Ám a Parlament és a Tanács változatlanul csörtézik az ügyben, hogy a szankciók elrendeléséhez vagy meggátlásához kelljen-e kétharmadot összehozni. A zöldek és a liberálisok keményebb kikötéseket akarnak, a magyarok és a lengyelek viszont ellenállnak. Ők azt is elutasítják, hogy preventív célokra is lehessen alkalmazni az új szabályozást. 
Economist A tekintélyes hetilap is Biden mellett teszi le a garast a keddi választás előtt, mert úgy ítéli meg, hogy Trump megszentségtelenített minden értéket, amitől Amerika világítótorony a világban. És az ország csak még szomorúbb és megosztottabb lett az utóbbi 4 esztendőben. A Covid-19-re eddig már csaknem negyedmillióan mentek rá, miközben zajlik a civakodás, a felelősség áthárítása, özönlenek a hazugságok. Ez nagyrészt az elnök bűne, és ha újjáválasztanák, az áldást jelentene mindarra, amit eddig művelt. A demokrata kihívó nem jelent csodaszert, ami megoldást nyújtana az USA bajára. De jó ember, aki révén a kiszámíthatóság és a jó modor ismét beköltözne a Fehér Házba. Megvan benne a képesség, hogy hozzákezdjen az ország egységének helyreállításához. Vetélytársa, akit az elemzés csak Donald királynak nevez, fájdalmasan megbukott az amerikai értékek védelmezőjeként, a nemzet lelkiismereteként és az Egyesült Államok világpolitikai hangjaként. De ha nincs a ragály, így is nyerhetett volna, mert jól alakult a gazdaság és a bevándorlás korlátozásával megadta a szavazóknak, amit azok akartak. Akadtak a külpolitikában is eredményei. Ám a mérlegében rengeteg a negatív tényező. De a legfőbb gond vele az, hogy átgázolt az amerikai értékeken. Ily módon hihetetlen módon ártott az ország demokratikus kultúrájának. Bevitte az Ovális irodába a pártos, törzsi politizálást. Meg sem próbálta, hogy képviselje a többséget, amely nem rá voksolt 2016-ban. Nem igyekezett orvosolni a faji ellentéteket. De még ennél is súlyosabb, hogy megveti az igazságot. Nem lehet semmit sem elhinni abból, amit mond. Márpedig az elfogultság és a hazugság aláássa a normákat és az intézményeket. Ez pedig megviselte a fékeket és ellensúlyokat, de a politikát is. Példa rá megint csak a koronavírus elpuskázott visszaszorítása. Ezzel szemben Biden alkalmas, hogy jóvátegye az elmúlt négy év pusztításainak legalább egy részét. Persze ez nem vonatkozik az évtizedek óta fokozódó belső ellenségességre, de az ország megkezdheti az útépítést a megbékélés felé. A politikus hallgat a szakértőkre, a nemzetközi együttműködés híve. De a nagy demokrata győzelem hasznára válna a republikánusoknak is, mert szoros eredmény esetén hajlanának az ország még nagyobb megosztására. Amerika sorsdöntő választás előtt áll. A tét az, milyen lesz a demokrácia. Az egyik ösvény a civakodó, személyi uralomhoz vezet, egy olyan elnökkel, aki gúnyt űz a tisztességből és az igazságból. A másik olyan értékek felé mutat, amik példaképpé tették az Egyesült Államokat a világ számára. Ha marad Trump, aki idáig csak rombolt, az felerősítené a legrosszabb ösztöneit. Biden viszont mindenben az ellenpontja. Nem biztos, hogy sikerül valóra váltania, amit ígér, de azzal lépne be a Fehér Házba, ami a legdrágább ajándék a demokráciák számára: a megújulással. 
Politico Ha Biden bizonyul jobbnak négy nap múlva a választáson, akkor az egyik első teendőjeként véget kell vetnie egyes külföldi vezetők kisded játékainak az amerikai politikában. Így foglal állást a pártokon felülálló new yorki agytröszt, a The Century két vezető munkatársa. Tehát a demokrata jelöltnek vissza kell tuszkolnia a szellemet a palackba, mert egyes körök az utóbbi években megpróbálták egymás ellen kijátszani az amerikai pártokat, illetve igyekeztek egymás ellen fordítani magas rangú személyiségeket. Márpedig a diplomácia a kormányok dolga, nem múlhat a hatalmasságok személyes megállapodásán. Az izraeli kormányfő és más közel-keleti politikusok igencsak meglovagolták a személyes kapcsolataikat az USA-ban és ebben elsősorban az elnökre, illetve annak családjára építettek. Ami persze nem meglepetés egy sor arcátlanul tekintélyelvű vezető részéről, ám ez rövidtávon busásan megtérült a baráti autokraták számára. De ugyanezt a módszert alkalmazta az elnök veje is a Közel-Keleten. Mások, mint Orbán, Bolsonaro és a Fülöp-szigetek elnöke figyelték a dolgokat és Trump csodálóiként szintén a tengerentúli erősembert cserkészték be, hogy előnyökhöz jussanak. A kormányzat nem volt olyan fontos számukra. Úgyhogy ha most Biden lesz a befutó, akkor egy sor olyan partnerrel találja szembe magát, akinek gyorsan és határozottan le kell törnie a szarvát, mert azok hozzászoktak Washingtonban a személyes-pártos stílushoz. Sok eszköze persze nincs hozzá, de az amerikai Külügy nyíltan megnevezheti azokat az országokat, amelyek megszegik a diplomáciai normákat. Mindazonáltal a legproblémásabb vezetők most joggal félnek attól, hogy búcsút inthetnek a kivételezett kapcsolatnak. Ideértve, hogy Orbán Viktor, a legdiktatórikusabb európai államférfi elveszti az USA támogatását az „ütődött libernyákok” elleni kampányban. Az új elnöknek természetesen rendet kell tennie saját országa háza táján is, hiszen nagyon sok amerikai politikus és érdekcsoport ténykedik más hatalmak kijárójaként, függetlenül az Egyesült Államok nemzeti érdekeitől. És a tengerentúlon már 2016 előtt is sok mindenben a pártok törekvéseit tükröző döntések születtek. Amit azután csak tetézett, hogy Trump mindebbe belevitte a személyes-üzleti indítékait. Amerika azonban csak biztonságosabb lesz, ha az USA visszatér ahhoz az elvhez, hogy a külpolitika nem függhet attól, hogy éppen ki az elnök.
FT Orbán Viktor professzionális autokrata, aki megmutatta Trumpnak, miként kell elfoglalni a médiát, a bíróságokat, az államapparátust, valamint a gazdaság döntő pozícióit. De hát ő nem lebzselt dologidőben, nem golfozott, twitterezett, vagy éppen tévézgetett. Persze az is tény, hogy Magyarországon sokkal egyszerűbb megszállni az államgépezetet, mint az USA-ban. Az elnök ugyanakkor csupán néhány bíró kinevezéséig jutott az illiberalizmus útján. Ezzel együtt kétségtelen, hogy alkalmatlannak bizonyult a kormányzásra, amit alátámaszt, hogy a lakosság számát alapul véve Magyarországon négyszer kevesebb áldozata van a koronavírusnak, mint az Egyesült Államokban. Ily módon az elnök alighanem kénytelen venni a kalapját, de a trumpizmus marad. A nacionalisták két okból tanulhatnak sorsából: egyrészt, hogy miként lehet választási hadjáratot nyerni a szórakoztatóipar elemeivel, elitellenes és áthallásos jelszavakkal. Másrészt viszont megérthetik, miként lehet elveszteni négy év után a hatalmat, noha a Fehér Ház gazdája folyamatosan mosta hallgatósága agyát. Ilyen előzmények után magától értetődik, hogy az amerikaiak egy szürke vezetőre vágynak, aki azonban képtelen megoldani a válságot. Hiszen keresztbe fekszik neki mind a törvényhozás felsőháza, mind a Legfelsőbb Bíróság. Trump alighanem elkerüli a szabadságvesztést, mert a korábbi elnökök a tengerentúlon nem szoktak börtönbe menni, mint ahogy a gazdagok sem. A trumpizmussal azonban már nem lehet győzni a választáson és a fehér nacionalizmus is beleütközik a demográfiai változásokba. Továbbá a Köztársasági Pártnak már nincs érdemi ajánlata a társadalom fő rétegei számára. Ily módon az elnök elsőszámú örökösei azok a szélsőséges félkatonai szervezetek lesznek, amelyeket egyfolytában ösztökél. Elég néhány ilyen csoport és onnantól kezdve nem lehet kormányozni az Egyesült Államokat.

Célkeresztben Franciaország

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.30. 06:40

Fotó: ERIC GAILLARD / AFP
A legmagasabbra emelte a terrorkészültség szintjét a párizsi kormány. Félő, hogy folytatódik a terrorhullám.
Nizzában csütörtökön reggel, a Notre Dame templomban egy iszlamista férfi három embert megölt, hatot pedig megsebesített, mindössze két héttel az országot megrázó merénylet után, amikor Samuel Paty francia tanárt fejezték le, mivel diákjainak bemutatott két Mohamed-karikatúrát. Ezúttal sem volt kérdéses, hogy a terrorakciónak iszlamista háttere volt, az elkövető a terrorcselekmény közben ezt kiabálta: „Allah akbar”. Két nő vesztette életét, továbbá a templomnál álló őr. Ugyanúgy, mint a tanárral szembeni gyilkosság során, az egyik áldozatot ezúttal is brutális kegyetlenséggel lefejezte az elkövető. Christian Estrosi, a város polgármestere is azt emelte ki, hogy a két terrortámadás elkövetési módja nagyon hasonlít egymáshoz. Egyúttal elrendelte a város templomainak ideiglenes bezárását. Emmanuel Macron elnök a délutáni órákban a helyszínre érkezett Gérald Darmanin miniszterelnökkel. Nizza 2016-ban volt súlyos terrorcselekmény színhelye, amikor egy iszlamista az üdülőváros promenádján száguldott végig egy kamionnal, a járókelők között. Akkor 86-an haltak meg. A terrorakciót nem csak Franciaországban ítélték el egységesen a pártok, hanem a világ egy sor állam- és kormányfője. Angela Merkel megdöbbenését fejezte ki, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke felszólította az európai polgárokat, fogjanak össze a gyűlöletkeltők ellen. Boris Johnson brit kormányfő kifejtette, sokkolta a barbár bűncselekmény. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte, „egész Európa önökkel van”. Orbán Viktor Emmanuel Macronnak írt levelében fejezte ki együttérzését a francia nemzettel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a mostani támadások a hagyományos európai életformát akarják megsemmisíteni. „Kezdenek elszabadulni a szélsőséges, keresztényellenes, a hagyományos európai értékeket és a hagyományos európai életformát megsemmisíteni akaró ideológiák, csoportok és személyek" – írta Facebook-oldalán. Elítélték az akciót a franciaországi egyházak is, a muzulmán vallási tanács szolidaritását fejezte ki az áldozatok hozzátartozóival. André Marceau nizzai érsek pedig az egyházak közötti párbeszéd fontosságát hangoztatta. 15 órakor megszólaltak a franciaországi templomok harangjai. Jean Castex kormányfő közölte, hogy a kabinet kemény választ ad. A dél-franciaországi Avignonban is feltételezhetően iszlamista támadást hajtottak végre, egy férfi pisztollyal fenyegette a járókelőket, a rendőrség lelőtte az illetőt. A szaúd-arábiai Dzsiddában egy késes támadás során megsebesítették a francia konzulátus előtt álló őrt. A csütörtöki merénylet az előző két hetek eseményeinek egyenes következménye volt. Emmanuel Macron elnök október elején jelentette be, felveszi a harcot az iszlám szeparatizmussal szemben. Ezért várhatóan még decemberben törvénycsomagot nyújtanak be a parlamentben, amely keményebb fellépést biztosít a fundamentalistákkal szemben. Október 16-án aztán egy csecsen terrorista brutális módon gyilkolta meg a tanár Samuel Patyt csak azért, mert diákjait rá akarta vezetni arra, mit is jelent a véleménynyilvánítás szabadsága. Macron elnök a tanár temetésén kijelentette, ragaszkodnak a francia köztársaság értékeihez, ezért kiáll azok mellett, akik közlik a Mohamed-karikatúrákat. Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt hétvégén, erre megjegyezte, Macront „pszichiátriai kezelésre” kellene utalni. Több muzulmán országban tartottak franciaellenes tüntetéseket, Erdogan bojkottot hirdetett a francia termékekkel szemben. A helyzet még jobban elmérgesedett azután, hogy a Charlie Hebdo című szatirikus lap legutóbbi címlapján Erdoganon ironizált. Franciaország az iszlám világ célkeresztjébe került, miközben az országnak épp elég gondja van a „belföldi” iszlamistákkal. Az országban 4-8 millióra becsülik a muzulmán gyökerűek számát. Félő, hogy újabb és újabb merényleteket hajthatnak végre fanatikusok. Ugyanakkor a fenyegetés nem újkeletű. A Belbiztonsági Főigazgatóság (DGSI) már augusztus végén úgy vélte, megnőtt egy terrortámadás esélye és erre figyelmeztetett már akkor Gérald Darmanin belügyminiszter is. A hatóságok számára nem kis terhet ró a szélsőségesek megfigyelése. Összesen több mint 8100 személy mozgását kell folyamatosan nyomon követni. Ám a csütörtöki merénylet megmutatta, nincs teljes biztonság, mindenkit nem lehet kiszűrni. 2013 óta összesen 61 terrortámadást sikerült megakadályozni, 2017 óta 32-t. Idén egy jelentősebb terrorakciót füleltek le. Szintén 2017 óta tucatnyi támadás történt az ország területén, ezekben 24 személy vesztette életét. Komoly fenyegetést jelentenek azok az iszlamisták, akik letöltötték börtönbüntetésüket. Sokan ugyanis épp a börtönben radikalizálódnak. Jelenleg 505 olyan szélsőséges van rács mögött, aki kapcsolatban állt terrorszervezetekkel. 702 bebörtönzött pedig feltehetően radikálissá vált. 2020-ban 45 potenciális radikális nyeri vissza szabadságát, 2021-ben pedig 63. Ez szintén jelentős kutatómunkát, megfigyelést igényel. 

Emmanuel Macron többfrontos küzdelmei

Több szempontból sincs könnyű helyzetben Emmanuel Macron. A járvány egyre nagyobb méreteket ölt, a napi fertőzések száma megközelíti az 50 ezret. Mindeközben fagypontra került Franciaország és Törökország viszonya a Mohamed karikatúrák miatt. Bár a török bojkott gazdasági vonatkozásai nem jelentősek, a Párizs elleni hangulatkeltés nagyon is veszélyes következményekkel jár, amint ezt a tegnapi terrortámadás is mutatja. Ezek az akciók azonban csak még egységesebbé teszik a társadalmat. Míg a járvánnyal kapcsolatos intézkedések tekintetében a közvélemény meglehetősen szkeptikus a Macron által fémjelzett adminisztráció ténykedését illetően, ami az iszlámmal szeparatizmussal kapcsolatos fellépést illeti, nincs olyan politikai erő Franciaországban, amely ne támogatná őt, illetve a véleménynyilvánítás szabadságát védő intézkedéseit. Ami a kabinet járvánnyal szembeni fellépését illeti, szerda újabb intézkedéseket jelentett be a francia elnök. Péntektől országos korlátozásokat vezetnek be, legalább egy hónapra. Az emberek csak indokolt esetben mehetnek el otthonról, bezárnak az éttermek, bárok, szórakozóhelyek, de az iskolákat nyitva hagyják. Egy a hónap elején közzétett felmérés szerint a franciák 65 százaléka vélekedett úgy, hogy sem az elnök, sem a kormányzat, de az egészségügyi hatóságok sem vonták le a járvány első hullámából a megfelelő következtetéseket. A megkérdezettek 55 százaléka pedig úgy látta, hogy a járvány kitörése óta az elnök nem tett megfelelő, az egészségügyet érintő lépéseket. Ugyanakkor sokkal jobb a gazdaságélénkítő, illetve a szociális intézkedéseinek megítélése. Minden második megkérdezett annak a véleményének adott hangot, hogy e tekintetben jó döntéseket hozott Emmanuel Macron. Macron népszerűségi mutatója hullámzik, de nagy különbség szocialista elődjével, Francois Hollande-dal szemben, hogy mindig, amikor mélypontra került, vissza tudott kapaszkodni. Az egyes irodák mérései között jelentős különbségek lehetnek. A YouGov iroda október elején közölt felmérése például 27 százalékon mérte Macront. Az akkori felmérés szerint míg az elnök jelentősen, nyolc százalékkal javított megítélésén a centristák körében, a jobboldali szavazóknál 15 százalékot rontott. Ez az ügynökség rendre gyengébb értékeket mér Macronnak más irodáknál. A YouGov-nál Macron június és július között, az első hullám lecsengésekor került a csúcsra. Míg májusban még 31 százalékon mérték, júniusban már 42, júliusban pedig 44 százalékon. Ezután kezdődött a visszaesés. Egészen más adatokat közölt hétfőn az Odoxa ügynökség. Az iroda felmérése azért is érdekes, mert ha az általa mért 41 százalékot vesszük alapul, meglepő eredményt kapunk: ha a 2017 májusi elnökválasztása óta eltelt időt, azaz 41 hónapot vesszük alapul, akkor Macron a második legnépszerűbb francia köztársasági elnök. Ennél jobban ugyanis kizárólag Jacques Chirac állt ennyi idő után: 1998 októberében 62 százalékon mérték a közvélemény-kutatók. Érdekes módon Francois Mitterrand is rosszabbul állt Macronnál 1984 októberében, akkor a szocialista politikus ténykedésével a megkérdezettek 37 százaléka volt elégedett. Nicolas Sarkozyt mindössze 30 százalék támogatta 2010 októberében, de Francois Hollande megítélése volt a legrosszabb az elnökök közül: 2015 októberében a megkérdezettek mindössze 22 százaléka támogatta politikáját. Egyes vélekedések szerint idén nyáron azért is váltotta le a miniszterelnöki tisztségből Édouard Philippe-t a köztársasági elnök, a kormányfő népszerűbb volt nála. Az utódának kinevezett Jean Castex esetében ettől mindenesetre nem kell tartania: a megkérdezettek 37 százaléka elégedett a kormányfő munkájával és 60 százalék elégedetlen. Mindez azt is jelenti, hogy Macron várhatóan megnyeri a 2022 tavaszán esedékes elnökválasztást. A néhány hónappal ezelőtti felmérések szerint a második fordulóban 58 százalék körüli eredményt érne el, ha Marine Le Pen, a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés elnöke lenne a kihívója. Az iszlamista merényletek pedig a járvánnyal kapcsolatos megszorítások ellenére tovább emelik Macron népszerűségét.