Előfizetés

Ha nem változik a törvény, az orvosok tömegesen elhagyhatják a közegészségügyet

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.28. 07:21

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet - derül ki a köztestület felméréséből.
A magyar orvosok túlnyomó többsége (77 százaléka) a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is - közli a Magyar Orvosi Kamara annak a kutatásnak az összegzését, amelyet szerda hajnalban tettek közzé. A kérdőívet három nap alatt a praktizáló orvosok ötöde (7739-en) töltötte ki. (Úgy tudjuk ekkora aktivitásra még nem volt példa az orvosok körében.) A közellátásban dolgozó orvosok csaknem harmada (5110-en) névvel is nyilatkozott arról, hogy ez év végével az új jogviszonyt nem fogja felvállalni. A válaszadók több mint fele kettő vagy több állásban dolgozik egyszerre, majdnem kétharmaduk pedig egyáltalán nem fogad el hálapénzt. A megkérdezettek 99 százaléka ragaszkodik az átlátható, de szabad munkavállalás lehetőségéhez. A köztestület szerint az eredményekből egyértelmű: szükség van az orvosok bérviszonyainak rendezésére, a hálapénz megszüntetésére. Az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát. A törvény elutasítottsága számottevő, de jelentős módosítások mellett az orvostársadalom diszkrét többsége (57 százalék) el tudná fogadni az új jogviszonyt. Az egyik sarkalatos pont a másodállások korlátozása, ahol az orvosok 54 százaléka látja indokoltnak az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte a teljes orvostársadalom (98.9%) törvényben garantált teret kíván hagyni (pl. az eddig szabályozás megtartása vagy a főálláson túl plusz egy jogviszony esetén csupán bejelentési kötelezettség, esetleg automatikus engedélyezés bizonyos kritériumok mentén) a szabad munkavállalásnak. Pontokba szedték azt is, hogy milyen változtatásokat kérnek a kormánytól a már elfogadott törvényben. Így: • a vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel. • a másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni • az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérik • a szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban • a hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése) • az érdekképviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozását vegyék ki a törvényből. Mint írják: a magyar orvostársadalom a valódi egyeztetéseket és tisztességes eljárást vár. A törvény beterjesztése, az azóta eltelt időszakban az egyeztetések hiánya ahhoz vezetett, hogy a járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet. Arra is figyelmeztetnek, hogy a járványügyi helyzet romlik, az orvostársadalomnak a hatalmas kihívásra kellene koncentrálnia.  

Iskolák a frontvonalban: zajlik a fertőtlenítés, nem állnak át digitális tanrendre

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.10.28. 07:00
Fertőtlenítés lesz az iskolákban, de digitális tanrendre nem állnak át
Fotó: KÁLMÁNFI GÁBOR / HONVEDELEM.HU
Jelenleg minden köznevelési intézményben fertőtlenítő takarítás zajlik, azt a takarítószemélyzet végzi és nem a pedagógusok – szögezte le megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárcánál arról érdeklődtünk, az iskolák fertőtlenítésében – ahogy arra a nyári szünet végén számos példa volt – az őszi szünet idején is részt vehetnek-e tanárok. „Fertőtlenítőszerből valóban van elegendő, de takarítószemélyzetből már nincs” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Néhány helyen – 59 intézményben – a honvédség is besegít: a katonák „speciális fertőtlenítést” ott, ahol a koronavírus leginkább jelen volt. Arra a kérdésre, pontosan milyen speciális feladatok vannak, amelyek a honvédség bevonását igénylik, az Emmi nem válaszolt. Az MTI-nek ugyanakkor Kállai Ernő, a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred parancsnoka elmondta: a fertőtlenítést magas alkoholtartalmú szerrel végzik, melynek hatása a következő igazolt fertőzésig tart.  Érdeklődtünk arról is, hogy miután egyre több országban (legutóbb például Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában) az iskolák teljes vagy részleges bezárása mellett döntöttek a járványhelyzet fokozódása miatt, Magyarországon is sor kerülhet-e hasonló intézkedésekre. Az Emmi azt közölte: nálunk nem cél a digitális tanrendre való átállás. Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy a szülőknek fontos, hogy tudjanak munkába járni, másrészt a 0-18 korosztály aránya a fertőzöttek körében alacsony. Ennek némileg ellentmondott az országos tiszti főorvos az operatív törzs tegnapi tájékoztatóján. Müller Cecília arról beszélt, a korcsoportok között változás figyelhető meg, az elmúlt héten 641 16 évesnél fiatalabbnál találtak pozitív mintákat. A PSZ kedden közölte: már négy pedagógusról tudnak, akik koronavírus-fertőzést követően haltak meg, igaz, később egyikük családja cáfolta, hogy az elhunyt 52 éves pedagógus vírusos lett volna. Totyik Tamás PSZ-alelnök szerint a koronavírus okozta halálesetek megelőzhetők lettek volna, ha a krónikus betegségben szenvedő tanároknak már szeptemberben engedélyezték volna az otthoni munkavégzést. Hozzátette: míg a versenyszférában a munkáltatók minden dolgozónak biztosítanak maszkokat, az állami fenntartású iskolákban a tanárok nem kapnak. Holott az alelnök szerint az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók mellett a tanárok is nagy veszélyben vannak. A PSZ tud olyan Vas megyei iskoláról, ahol az őszi szünet előtt 17-18 pedagógus kapta el a koronavírust. A biztonságos munkakörülmények a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint sem biztosítottak. A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta: adatkéréssel fordulnak az Emmihez a védőfelszerelésekkel és az intézményi fertőzési adatokkal kapcsolatban. 

A fióknak írják az ellenzéki feljelentéseket

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.28. 06:40

Fotó: Népszava
Lepattannak Polt Péter hivataláról azok a feljelentések, amelyeket ellenzéki képviselők generálnak: csaknem százhúsz esetből egy sem jutott el a vádemelésig – derült ki lapunk összesítéséből.
„Képviselő (..) kérdését feljelentésként értékeltem, és azt az Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz/ Országos Rendőr-főkapitánysághoz /Nemzeti Adó- és vámhivatalhoz továbbítottam” – visszatérő fordulattá vált ez a mondat Polt Péter legfőbb ügyész ellenzéki politikusoknak küldött válaszleveleiben. Ennek alapján úgy tűnhet, felpörgött az igazságszolgáltatás, ám kíváncsiak voltunk, hogy milyen eredmények állnak a készséges válasz mögött. A Népszava az összes parlamenti pártot, valamint a független képviselőket is megkereste, hogy kiderüljön, hány írásbeli kérdésük került feljelentésként valamelyik hatóság elé, hány feljelentést tettek ők maguk a közelmúlt meghatározó ügyeiben, és ezek milyen eredménnyel zárultak. A Fidesz nem is válaszolt, a KDNP viszont jelezte: nem tartják nyilván, hogy a képviselők milyen témákban tesznek feljelentést. Az ellenzéki válaszok hol a 2020-as évre, hol a még 2014-ben elindított, máig lezáratlan ügyekre vonatkoztak, az összkép azonban egységesen lehangoló: a nyomozóhatóságok szinte mindig elutasítják vagy évekig nyújtják a politikusi feljelentésből induló eljárásokat. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésünkre ilyen végtelen történetként jellemezte az Öveges-program ügyét is, ami miatt hat éve (akkor még LMP-s képviselőként) tett feljelentést. Ebben egy EU pályázat keretében 14 milliárd forintot költöttek el iskolai laborokra, és később a kormány sem tagadta, hogy eszement költekezések történtek. A nyomozás tavaly áprilisban még a NAV-nál volt, az adóhivatal saját igazgatóságai között tologatta az ügyet. Hadházy Ákos elmondta, 2014 óta 60 ügyben tett feljelentést, ezekből 20-ban indult nyomozás, ám egyetlen eset sem jutott el a vádemelésig. A rendőrség szerinte teljesen egyértelmű esetekben is ellenállást mutatott: a Türr István Kutatóintézet gyanús pályázatával kapcsolatban indított vizsgálatot például azzal zárták le, hogy az intézet főigazgatójának „tudatállapota nem tudta átfogni”: 25 millió forint kifizetése túl nagy ár egy focipályányi terület pár hónapos jégtelenítéséért. Szél Bernadett az idei eseteket mutatta be válaszában: február és szeptember között négy feljelentést tett, közöttük a Mátrai erőmű állami eladása és a Belgrád-Budapest vasútvonal kínai gigahitellel támogatott, soha meg nem térülő beruházása miatt. Mindkét esetben hűtlen kezelést gyanított, a nyomozóhatóságok pedig példás gyorsasággal – a vasúti projekt esetében egy hónap alatt – megállapították, hogy szó sincs itt bűncselekményről. Szél a Viresol mátrai környezetszennyezése és egy biatorbágyi műfüves pálya építése miatt is a hatóságokhoz fordult, ezekben az ügyekben még tart az eljárás. Nem jártak nagyobb sikerrel a pártok sem: a Párbeszéd képviselői hét feljelentést tettek idén, ám a hatóságok vagy visszautasították a beadványokat, vagy bűncselekmény hiányában megszüntették az elindított eljárást. Tordai Bence egyebek mellett Simonka-ügyben a kormány ellen tett feljelentést, amiért késve követelték vissza a Simonka György cégének juttatott egymilliárd forintot, Szíjj László és a Tiborcz István cégeinek visegrádi szállodabiznisze miatt pedig hűtlen kezelés gyanújával fordult a rendőrséghez,– minden eredmény nélkül. Az LMP nyolc idei ügyről számolt be, ezekből kettőben indult meg eljárás: Keresztes László Lóránt feljelentésére előbb a rendőrség, majd a NAV nyomozott a Tamásiban félmillió forintért megrendezett önkéntes szemétszedés és egy majdnem félmillió forintba kerülő, szelektív hulladékkal díszített fa ügyében, amelyekre az önkormányzat biztosított uniós támogatást. Schmuck Erzsébet pedig egy gyanúsan olcsón bérbe adott gárdonyi önkormányzati strand ügyében tett feljelentést – itt a gárdonyi kapitányság rendelt el nyomozást, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanújával. A DK kérdésünkre közölte, 2018 és 2020. október 8. között összesen 86 írásbeli kérdéssel fordultak képviselőik Polt Péterhez – közöttük Vadai Ágnes volt a csúcstartó, 75 levéllel – a legfőbb ügyész pedig 21 esetben értékelte feljelentésként érdeklődésüket. Ez nem is lenne rossz arány, ám a párttól tudjuk, hogy a hatóságok elmúlt két évben valamennyi ügyben elutasították az érdemi vizsgálatot, a többnyire azzal, hogy a vázolt ügy nem bűncselekmény. A DK mindenesetre nem adja fel, idén négy ügyben is próbálkozott; Varju László például a 300 milliárdos lélegeztetőgép-biznisz miatt, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Az MSZP 11 feljelentést említett az elmúlt hat évből – ezek közül ötben elutasították vagy sem indították a nyomozást. Hiába fordult a rendőrséghez például 2014-ben Tóth Bertalan a magyar állam által olcsón behozott gázon tízmilliárdokat szakító svájci cég, a Met Holding magyar leányának biznisze miatt, a rendőrség és az ügyészség nem látott bűncselekményre utaló nyomot. A Jobbik összesen négy idei feljelentésről számolt be. Ezekből kettő szintén a Viresol Kft-hez kapcsolódott – Dudás Róbert, a párt alelnöke és Nunkovics Tibor frakcióvezető-helyettes fordult a rendőrséghez, környezetkárosítás miatt – a nyomozás pedig elindult, de aztán le is állították. A másik két ügyben az sem egyértelmű, hogy a rendőrség hajlandó-e lépéseket tenni. A lapunknak elküldött válaszok alapján a pártok és politikusaik tehát az elmúlt hat évben 119 feljelentést tettek: harminc esetben indult nyomozás, ezekből tíz jelenleg is tart, vádemelési javaslatig viszont egyik ügy sem jutott el.