Előfizetés

Szijjártó Varsóban gyúrt lengyel kollégájával a Brüsszel elleni harcra

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.22. 18:21
Magyar, lengyel két jó barát: Szijjártó Péter és Zbigniew Rau szemben Brüsszellel
Fotó: KKM/Király Márton / MTI/MTVA
Zsarolást, migrációt, letelepedési kvótával játszott nyelvtani kísérletet emlegetettek a jogállamiság szótól irtózó külügyminiszterek.
Lengyelország és Magyarország a végsőkig el fog menni annak érdekében, hogy egyiküket se zsarolhassák az uniós források felhasználása során – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Varsóban, miután tárgyalt Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel. A találkozón megerősítették azt az álláspontjukat, hogy az uniós források mindkét országnak járnak, mivel a lengyelek és a magyarok is hozzájárulnak az Európai Unió gazdasági teljesítményéhez, s ezáltal az uniós források közös forrásokat jelentenek – mondta Szijjártó Péter. Megismételte:
„elfogadhatatlan, hogy Varsót és Budapestet zsarolással megpróbálják rávenni arra, hogy akár migrációs politikájukat, akár más politikájukat megváltoztassák”.

Közölte, Rauval abban is megegyeztek, hogy a két ország elutasítja az Európai Bizottság új menekültügyi paktumát. 
„Ugyanúgy előírná az új letelepedési kvótát, csak egy erőltetett nyelvtani kísérletet hajt végre annak érdekében, hogy másnak nevezze”

– fogalmazott a külügyminiszter.

  Szijjártó Péter azonban átlátott a szitán, mert leszögezte: 
„Hiába hívják a kvótát szponzorált visszatérítésnek, az ugyanúgy kötelező letelepítési kvótát jelent”.

A Népszava írt arról a háromoldalas magyar „panaszgyűjteményről”, amely az Orbán-kormány véleményét foglalja össze az Európai Bizottság szeptember végén közzétett jogállamisági jelentéséről. Az a dokumentum komoly bírálatokat tartalmazott a magyarországi korrupcióról, médiapluralizmusról, a fékek és ellensúlyok rendszeréről.    A Fidesz EP-delegációja szerdán az Európai Parlament képviselőinek is megküldte a tagállami kormányoknak már eljuttatott véleményt, amely a brüsszeli jelentést így jellemzi: 
„Hibás nézőpont és módszertan, kiegyensúlyozatlan források, megalapozatlan állítások.”

Belarusz, Jordánia, varsói gyors

Szijjártó Péter és Zbigniew Rau a fehéroroszországi helyzettel kapcsolatban megállapodtak: Magyarország segítséget nyújt Lengyelországnak, miután Fehéroroszországból több lengyel diplomatának, köztük a nagykövetnek is távoznia kellett. Amíg a lengyelek nem tudják helyreállítani minszki képviseletüket, Magyarország látja el vízumképviseletüket, vízumokat ad ki Lengyelország nevében is. A két miniszter megállapodott arról is: az év végén a Jordániában működő keresztény kórházaknak egészségügyi felszerelést szállítanak annak érdekében, hogy a Szíriából származó betegeket el tudják látni. elhangzott: Szijjártó Péter Andrzej Adamczyk lengyel infrastrukturális miniszterrel aláírja a Budapest és Varsó között tervezett gyorsvasút „koncepcionális dokumentumát”. Eszerint egy 300 kilométeres óránkénti sebességű vasút építése megtérülő lenne a térség számára, biztosítaná egyrészt az észak-déli összeköttetést, valamint kapcsolódást a nyugat-európai gyorsvasúti rendszerhez is. A magyar külgazdasági és külügyminiszter csütörtök délelőtt megnyitotta Magyarország főkonzulátusát a balti-tengeri kikötővárosban, Gdanskban.

Mondjuk nem voltak kétségeink: eldőlt, Pécs is megkapja stadionját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.22. 17:27

Orbán Viktor már május óta ígéri, hogy Baranya megye székhelyén is lesz egy újabb sokmilliárdos sportberuházás.
Döntött a kormány: megépül a PMFC új stadionja és befejezik a Dárdai Labdarúgó Akadémia építését is – adta hírül a pécsieknek Facebook-oldalán Hoppál Péter kormánypárti országgyűlési képviselő.  Ugyan az erről szóló kormányhatározat egyelőre még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, és a beruházásra biztosított pénzösszeg is ismeretlen, a Baranya megyei fideszes politikus már látványterveket is mutatott.
Arról, hogy a 2010 óta tartó országos stadionépítési hullámból Pécs sem maradhat ki, még a Népszava számolt be májusban. Akkor Hargitai János szintén fideszes parlamenti képviselő állította, hogy „tárgyalt Orbán Viktorral egy új pécsi stadion építéséről, és a miniszterelnök támogatást ígért”. A PMFC akkor jutott fel az NB III-ból a másodosztályba. Később lapunk azt is megírta, hogy a kormány milyen „trükköket” vet be a stadionépítéseknél, így a pécsinél is, az uniós előírások kijátszására. Júliusban pedig 444.hu írt arról, hogy a kormányfő a stadionépítést levélben is megerősítette Hargitainak, aki vélhetően a Hoppál által közzétett PMFC-látványtervekkel „győzte meg” a miniszterelnököt. Azt is megemlítették, hogy Pécsen már épül egy másik egyesület, a PVSK új sporttelepe 4,5 milliárd forintból, valamint 3 milliárdból a Dárdai Pál Labdarúgó Akadémia is.

"Most nem állunk túl jól, az emelkedés drámai, ez a tendencia messze más, mint tavasszal"

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.10.22. 17:13

Fotó: Árvai Károly / MTI/kormany.hu
A győri megyei kórház esete mutatja mennyivel súlyosabb a járvány második hulláma: míg márciustól augusztusig ide kerülő 44 covidos betegből négy halt meg, addig a második periódusban szeptembertől október közepéig a 296 páciensükből 59-et elveszítettek.
Jobb nem behúzni ezt a betegséget – fogalmazott az IME egészségügyi szakkonferencián Lakatos Botond főorvos, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet munkatársa. S hogy mennyire komolyan beszél azt a leglátványosabban néhány előadással később Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa igazolta. Ő arról beszélt, hogy az elmúlt tíz hónapban az egyre szaporodó súlyos esetek hogyan alakították át intézményét járványkórházzá, amelyben mostanra az ellátás „fullra jár. ” Intézménye öt megye ellátóközpontja lett, a legsúlyosabb esetek kerülnek ide. Az ellátást igénylők száma a tavaszi legrosszabb napokhoz képest megsokszorozódott. Míg az első hullámban (augusztus 31-ig) napi 17 fertőzött volt a napi átlag, mostanra ez 81 beteget jelent és van olyan nap is, amikor 152 covidos érkezik a járványügyi szakambulanciájukra. Egy teljes járványügyi ellátórendszert kellett megszervezniük, mostanra 212 ágyon, a kórház kapacitásának húsz százalékán kezelnek ilyen beteget. Ellátásukhoz az intézményen belül 441 embert irányítottak át, és további 45 orvost, ápolót kaptak más intézményekből. A főigazgató szerint még ezzel együtt sem úszhatták meg, hogy a covidos ellátásban dolgozó munkatársaik ne vegyenek részt az egyéb osztályok feladataiban is. Mind súlyosabb esetek kerülnek hozzájuk. A fertőzöttek között egyre több az ötven feletti, s az elmúlt hat hétben lélegeztető gépre került 65 betegből 36-ot sikerült levenni. A főorvos szerint mindent elkövetnek azért, hogy a vírus intézményen belüli terjedését fékezzék. Kontrollált beléptetési rendszer építettek ki, amelyben egy beléptető kapu méri a beteg hőmérsékletét, figyelmezteti a kézfertőtlenítésre. A napi mintavételeken belül 20-30 százalék a pozitív tesztek aránya. A főigazgató szerint ez azt is jelenti, hogy már hetekkel ezelőtt elvesztették azt a lehetőséget, hogy megtalálják tünetmentes fertőzőket. Arra a kérdésre, hogy most mi okozza a kiugró halálozási adatokat, azt felelte: most sokkal több a súlyos eset, mint tavasszal. Az ilyen állapotban lévőknek pedig kicsi az esélyük a gyógyulásra. A főigazgató beszélt arról is, hogy 124 dolgozójuk került karanténba, ebből 86-nak volt a tesztje pozitív, a többiek, mint kontakt személyek kerültek járványügyi megfigyelés alá. Adataik szerint az érintettek mindössze tíz százaléka kapta meg a fertőzést a kórházi munkájával összefüggésben, a többiek máshol fertőződtek meg. 
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa
Fotó: Béres Márton / Népszava
„Most nem állunk túl jól, az emelkedés drámai, ez a tendencia messze más, mint tavasszal. A jó hír, hogy a gyerekek között nincsenek halottak”

- vont gyors mérleget Szlávik János infektológus főorvos is a rendezvényen.

Adatai szerint a fertőzöttek húsz százaléka felelős az esetek 80 százalékáért. A betegek 60 százaléka senkit nem fertőz meg és az esetek 10-20 százaléka kerül intenzív osztályra. Az ott ápoltak harmada, fele hal meg. Az országos tisztifőorvos korábbi nyilatkozatát megerősítve Szlávik János azt mondta: ha valaki 3 napig láztalan, és eltelt 10 nap a fertőzés kimutatásától, illetve a megbetegedés kezdetétől, ő akkor is gyógyultnak számít, ha a tesztek mást mutatnak. Szerinte nem szabad csak azért hosszú időre munkaképtelennek nyilvánítani valakit, mert akár még hetekig pozitív eredményt produkál. Felidézte, hogy volt olyan magyar páciens, akinek 62 napon át pozitív volt minden tesztje, de ez nem jelenti azt, hogy az illető végig fertőzőképes volt. A tünetek megjelenése előtt már 1-2 nappal, valamint a tünetek jelentkezésétől 4-5 napig fertőz a koronavírus.