Előfizetés

Bezzegválasszal védekezik az Orbán-kormány

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.10.22. 06:20

Fotó: JOHN THYS / AFP
A kabinet az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentésére adott válaszában kizárólag azokat a tagállamokat veszi célba, amelyek különböző fórumokon rendszeresen bírálják a magyar demokrácia állapotát.
Hibás nézőpont és módszertan, kiegyensúlyozatlan források, megalapozatlan állítások. Így jellemzi a kormány az Európai Bizottság szeptember végén közzétett jogállamisági jelentését, amely komoly bírálatokat tartalmazott a magyarországi korrupcióról, médiapluralizmusról, a fékek és ellensúlyok rendszeréről. A Fidesz EP-delegációja szerdán az Európai Parlament képviselőinek is megküldte a tagállami kormányoknak már eljuttatott három oldalas magyar panaszgyűjteményt. Az Orbán-kormány véleménye szerint a brüsszeli testület témaválasztása eleve önkényes és egyoldalú, mivel a jogállamnak nincs általánosan elfogadott meghatározása. Miközben a médiapluralizmus nem tartozik a jogállam kategóriájába, a nemzeti kisebbségek jogainak védelme vagy az antiszemitizmus elleni harc nem volt a vizsgálat tárgya — olvasható a dokumentumban. A kormány hiányolja azt is, hogy míg az Európai Bizottság górcső alá vette a korrupciót, addig kimaradt a látóköréből a pénzmosás, amely rendszerszintű problémát jelent például Dániában és Svédországban. Orbánék felróják a grémiumnak azt is, hogy a jelentés elkészítésekor figyelmen kívül hagyta a magyar kormány részletes elemzéseit, és elsődlegesen külső forrásokra hagyatkozott, amelyek megbízhatósága és elfogulatlansága megkérdőjelezhető. Ebben az összefüggésben előkerül a (Soros György által létrehozott) Nyílt Társadalom Alapítvány is, amely az értékeléshez véleményt benyújtó 13 civil szervezet közül 11-nek nemrégiben pénzügyi támogatást nyújtott. A jelentést valójában ezek a szervezetek írták — áll a kormányzati összefoglalóban. Bár az Európa Tanács antikorrupciós szervezete (GRECO) és az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) Hollandiával és Belgiummal kapcsolatban is megfogalmazott kritikát, azok nem szerepeltek a két országról szóló beszámolóban, ellentétben a magyarországi értékeléssel. Nem foglalkozott az Európai Bizottság azzal sem, hogy az általa támogatott szakértői intézet szerint Finnországban bajok vannak a médiapluralizmussal — szögezi le a dokumentum. A kormány ezúttal is kettős mércével vádolja Brüsszelt: az Európai Bizottság megkérdőjelezte az egyetlen szervnek vagy tisztségviselőnek sem alárendelt magyar főügyészség függetlenségét, de nem tette szóvá, hogy bizonyos tagállamokban az igazságügyi minisztérium utasíthatja a főügyészt, illetve leválthatja őt. Az Orbán-kormány a felek tisztességes meghallgatását, az egyenlő bánásmódot, az előreláthatóságot, az objektivitást és a pártatlanságot kéri számon a Bizottságon, mivel ezek minden, a jogállamiság elvén alapuló mechanizmus alapvető követelményei. “A jogállamisági felülvizsgálati ciklusa nyilvánvalóan nem felel meg ezeknek a kritériumoknak” — zárul a lesújtó kormányzati kritika a brüsszeli jelentésről. 

Mentik a menthetőket: gyalogáldozatok a bástyákért

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.10.22. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Több ismert politikusát sem indítja egyéniben 2022-ben a Fidesz. Utánajártunk, hogyan sakkozik a jelöltekkel Orbán Viktor.
Két okra vezethető vissza, hogy az elmúlt napokban – két évvel az országgyűlési választások előtt – a Fidesz közölte, több ismert politikusát sem indítja Budapesten. Előbb Gulyás Gergely kancelláriaminiszterről derült ki, hogy 2022-ben nem méretteti meg magát a Hegyvidéken, majd Kocsis Máté frakcióvezető jelezte, nem indul egyéniben Józsefvárosban, de Varga Mihály pénzügyminiszter és Hollik István, a KDNP szóvivő sem lesz jelölt a II., illetve az V. kerületben.  Az utóbbi már 2018-ban veszített az LMP-s Csárdi Antallal szemben, Gulyásra, Kocsisra és Vargára nézve pedig komoly kihívást jelent, hogy 2018-ban jóval kevesebben szavaztak rájuk, mint az ellenzéki nomináltakra összesen. Márpedig a DK, a Momentum, az MSZP-P, a Jobbik és az LMP már eldöntötte, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő: 2022-ben nem indítanak egymással szemben jelölteket. A Népszava augusztusi mandátumbecslése szerint, ha az ellenzék két év múlva is képes lesz produkálni a két évvel ezelőtti számokat, akkor a főváros mind a 18 egyéni választókerületét (evk) be fogja húzni, a 12 Pest megyei evk-ból pedig minimum 7-et. Kormányzati források ugyanakkor a Népszavának azt mondták, nemcsak arról van szó, hogy Orbán Viktor igyekszik megvédeni embereit az arcvesztéstől. Úgy tudjuk, Varga Mihály kérte a miniszterelnök-pártelnöktől, hadd induljon Budapest helyett Karcagon – ami 2014 előtt a politikus hátországa volt –, de nem kapott rá engedélyt. S ennek az az oka, hogy forrásaink szerint Orbán levonta az október 11-i borsodi időközi tanulságait.        A tiszaújvárosi evk-ban másfél hete fideszes Koncz Zsófia 5 százalékpontos különbséggel győzött egy billegő kerületben, úgy, hogy a kampányban több miniszter, fideszes vezető is – többek között Varga, Gulyás és Kocsis – mellette korteskedett. Azaz Orbán úgy okoskodik, ha az ismert politikusoknak egy-egy evk-t kell megdolgozniuk, akkor nem jutna idejük besegíteni azoknak, akik a billegő körzetekben rászorulnak a támogatásukra.  
Ugyanakkor azzal, hogy Vargát és Gulyást is kivonja a megmérettetés alól, Orbán tovább csökkenti azon miniszterei számát, akiknek érdemi hátországuk van. Pedig 2014-ben az akkor tizenkét taggal megalakult harmadik Orbán-kabinetből heten is elmondhatták magukról, hogy önálló jogon kerültek a parlamentbe (Rogán Antal, Lázár János, Navracsics Tibor, Varga Mihály, Seszták Miklós, Fazekas Sándor, Hende Csaba). Ha 2022 után is maradnak a jelenlegi miniszterek, akkor Nagy István agrárminiszter és Süli János paksi bővítési miniszter rendelkezik majd hátországgal, a többiek országgyűlési széke attól függ majd, hogy a pártelnök által véglegesített listán előkelő helyre kerülnek-e. Nagy a jobboldali bástyának számító Mosonmagyaróváron gond nélkül győzhet – legutóbb 54 százalékot szerzett –, a pártonkívüli Süli pedig úgy lett 77 százalékkal polgármester 2014-ben Pakson, hogy a Fidesszel szemben indult. Őket hiba lenne nem indítani, hiszen játszva nyerhetik a körzetüket. Úgy fest, nemcsak a fajsúlyos miniszterek számát csökkenti ciklusról ciklusra Orbán, hanem az államtitkárok szintjén is egyre kevesebb az „erős ember”. Kásler Miklós kilenc államtitkára közül például csak ketten (Szabó Tünde és Rétvári Bence), az Információs és Technológiai Minisztérium tíz államtitkárából szintén ketten (Bodó Sándor, Cseresnyés Péter), a Miniszterelnökség tizenegy államtitkárából hárman (Potápi Árpád, Soltész Miklós, Zsigó Róbert), a Külgazdasági- és Külügyminisztérium hat államtitkárából egyedül Vargha Tamás jutott parlamenti mandátumhoz egyéni választókörzetből. Ugyanakkor nemcsak a Fidesz 2018-as fővárosi jelöltjei bukhatnak két év múlva az ellenzéki összefogás miatt. 52 olyan evk van országosan, ahol 2018-ban a kormánypárti jelölt egyedül kevesebbet kapott, mint az ellenzéki indulók összesen. S több olyan kerület is van, amelyben jó pár település azóta – a tavalyi helyhatósági voksoláson – váltott pártot. Márpedig két éve ilyen választókerületekben indult a Fidesz több húzóneve: Rétvári Bence, Vargha Tamás, Völner Pál vagy éppen Cseresnyés Péter. De billeghet Kósa Lajos (Debrecen), Hoppál Péter (Pécs), Völner Pál (Esztergom) vagy éppen a frissen kinevezett állatvédelmi kormánybiztos Ovádi Péter (Veszprém) parlamenti széke is. Budapesten a fent említett politikusokon felül pedig Dunai Mónika, Simicskó István vagy Szatmáry Kristóf jövője is bizonytalan. Az ellenzéki összefogástól függetlenül is inog Simonka György és Boldog István pozíciója – mindketten korrupciógyanúba keveredtek. Információink szerint nemcsak a győzelmükben nem bíznak a Fideszben, de indítani sem szeretnék őket.

Zárul az olló

Ráadásul a kormánypárti politikusok "visszavonása" mögötti kalkulációk a 2018-as eredményeken alapulnak, amikor 49 százalékos listás eredményt ért el a Fidesz. Komránypárti forrásaink jelezték, számolnak azzal, hogy a koronavírus második hulláma és a gazdasági válság még komoly változásokat hozhat. A Závecz Research szeptemberi közvélemény-kutatása szerint már most hibahatáron belüli a különbség a Fidesz és az ellenzék egyesített támogatottsága között, a teljes népesség körében 34-32 százalékos az érték. 

A Transparency International nagyítója alatt a Lánchíd-felújítás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.21. 20:54
Megbízás a felújítás átláthatóságáért
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A BKK megbízásából a közbeszerzési eljárást monitorozzák a civilek. A négy ajánlattevő is csatlakozhat az átláthatósági megállapodáshoz.
A Lánchíd felújításáról szóló közbeszerzési eljárás lebonyolításának átláthatósága és a minél nyíltabb verseny érdekében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megbízta a Transparency International Magyarországot az eljárás monitorozásával – közölte a beruházásért felelős fővárosi társaság
„A Transparency International (TI) bevonása hozzájárul ahhoz, hogy a Lánchíd felújításáról zajló közbeszerzési eljárás és az ajánlatot tevők közötti verseny minél nyíltabb, átláthatóbb és tisztességesebb legyen”

– hangsúlyozta a BKK.

Kiemelték, hogy a megállapodáshoz az ajánlattevők önként csatlakozhatnak, ezzel vállalva a tiszta versenyt, amely a tapasztalatok szerint jótékony hatással van a beadott árajánlatokra is. Hozzátették: 
„A fővárosi önkormányzat és a BKK minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik elkerülni, hogy túlárazott ajánlatokkal jelentkezzenek a felújítási munkára”

A TI közbeszerzéssel kapcsolatos jelentései nyilvánosan elérhetőek lesznek a TI honlapján és a Lánchíd felújításával kapcsolatos tudnivalókat összefoglaló www.bkk.hu/lanchid oldalon. A BKK október elején tette közzé, hogy a Lánchíd felújításáról szóló közbeszerzés részvételi szakasza lezárult. A kiválasztott gazdasági szereplők: 
  • az A-Híd Építő Zrt.,
  • a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.,
  • az SDD Konzorcium (DÖMPER Kft., Subterra – Raab Kft., Pannon-Doprastay Kft.),
  • a STRABAG Általános Építő Kft.
– Jelenleg a tender ajánlattételi szakasza zajlik, a gazdasági szereplőknek 2020. október 28-áig kell benyújtaniuk első ajánlatukat. Kedvező ajánlatok esetén a BKK 2021 februárban köthet szerződést a leendő kivitelezővel. Magyarország szimbólumának felújítása egy hónappal később, márciusban kezdődhet el, amennyiben Magyarország kormánya is biztosítja az ígért támogatást. A megújult Lánchidat – az előzetes ütemezés alapján – 2023-ban vehetik újra birtokba a közlekedők – szögezte le a fővárosi társaság.