Előfizetés

Kedden fogadja Pintér az orvosi kamara elnökét

D. A.
Publikálás dátuma
2020.10.10. 08:43

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A szervezet vezetése másfél órán át tárgyalt a miniszterelnökkel.
Jövő héten kedden egyeztet Pintér Sándorral a Magyar Orvos Kamara elnöksége az új egészségügyi foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos törvényről. Mind erről a kamara belső hírlevelében tájékoztatta az orvosokat Kincses Gyula, a köztestület elnöke. 
„A Magyar Orvosi Kamara a miniszterelnökkel folytatott másfél órás megbeszélés során a bérről és a hálapénzt kivezetésről kötött szóbeli megállapodást. Minden, ami ezen túl van, a kormány önálló munkája, e tekintetben a hétfői törvényjavaslat számunkra is váratlan fordulat volt”

- hangsúlyozza a köztestület szerkesztett hírlevele.  Jelzik azt is, hogy az egyeztetésen az orvosok által leggyakrabban felvettet témákat érintené a kamara elnöke. Így a megbeszélésen kezdeményezi az új törvény a kirendeléssel, illetve az áthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseinek a módosítását. Ezzel kapcsolatban Kincses Gyula pénteken az ATV Start műsorában azt mondta, a tárgyaláson abból tudnak kiindulni, ami a Magyar Közlönyben megjelent törvényszövegben van, a kérdésben Orbán Viktor a HírTV-nek adott interjúja nem bír jogi kötőerővel. (A miniszterelnök szerda este egyebek mellett azzal igyekezett megnyugtatni az orvosokat, hogy a kirendelés a járványhelyzetre vonatkozik.) A kamara korrekciós listájára került a másodállások, magánegészségügyi tevékenység korlátozása is. Az orvosok a törvény e passzusa miatt bizonytalanok, és félnek, ha kategorikusan tilos lesz a magánszektorban munkát vállalniuk a béremelés jövedelemcsökkentést okoz nekik. A kamara arra is figyelmeztett, hogy a törvény egy lépcsős 2021. január 1-jei bevezetése ellátási zavarokat okoz. Az egyéb jogviszonyok felszámolása szakmákat, intézményeket dönt be. Továbbá tisztáznák azt is, hogy milyen szabályok mentén és ütemezéssel juthatnak az alapellátók is kamara bértáblájának megfelelő jövedelemhez.

Hegyi-Karabah: létrejött az örmény-azeri tűzszünet, majd tovább lőtték egymást

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.10. 08:31
Szétlőtt kávézó az azeri Barda városában
Fotó: Mikhail Voskresenskiy / Sputnik via AFP
Szombat déltől hallgattak volna el a fegyverek a vitatott területen, hogy a háborúzó felek „kicserélhessék” a foglyokat és a halottakat.
Tűzszünetben állapodott meg szombat déltől Örményország és Azerbajdzsán a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén – ismertette szombatra virradóra Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárgyaló felek közös nyilatkozatát Moszkvában. A humanitárius tűzszünet célja a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicserélése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) közreműködésével. A fegyvernyugvás részleteiről a későbbiekben fognak megállapodni – fűzte hozzá Lavrov. Hozzátette: Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről. A dokumentum kiemeli, hogy a közös nyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívására válaszul fogadták el összhangban az orosz, az azeri és az örmény vezetők közötti megállapodásokkal. A Kreml sajtószolgálata kedd éjjel közölte, hogy Vlagyimir Putyin a harcok beszüntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket. Az orosz fővárosban pénteken kezdődtek meg a tárgyalások Szergej Lavrov orosz, Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter között. A megbeszélések több mint tíz órán át tartottak.
Egy elpusztított ház a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban
Fotó: Celestino Arce / NurPhoto via AFP
Annak ellenére, hogy életbe lépett szombaton - helyi idő szerint délben - az Örményország és Azerbajdzsán között megkötött tűzszüneti megállapodás Hegyi-Karabahra vonatkozóan, mindkét fél előtte és utána is arról számolt be, hogy a másik lakott területeket lő. Vagyis nem tartják be a megállapodást.    A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.

Nem lesz einstand Siklóson

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.10.10. 08:20

Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI
A város szeptember 30-ával felmondta a szerződést a fürdőt üzemeltető társasággal.
Hónapokon át tárgyalt a siklósi önkormányzat és a helyi termálfürdőt működtető cég, de nem született megegyezés, ezért a kormánypárti többségű képviselőtestület úgy döntött, hogy szeptember 30-ával a kontraktust felmondja az egyébként fideszes kötődésűnek tartott társasággal. Mint arról már írtunk, a tíz éve átadott fürdő a baranyai város tulajdona, a létesítmény üzemeltetésére viszont az Aquaplus Kft.-vel kötött 25 éves szerződést az önkormányzat. A városvezetés viszont már egy ideje fel akarja bontani a 2035-ben lejáró szerződést, ám ebbe a kft. nem ment bele. Az ügyben – megkeresésünkre – a siklósi városháza nyilatkozatot adott ki, s abban leírták, hogy a fürdő műszaki állapota az elmúlt tíz évben elhasználódott, mivel szerintük az Aquaplus az állagmegóvási kötelezettségeit nem teljesítette. Emellett a kft. a szerződésben vállalta, hogy 100 milliós üzemeltetési bankgaranciát mutat be, ennek azonban nem tett eleget. Ez a két indok vezetett a közlemény szerint a szerződés rendkívüli felmondásához. György Zoltán, az Aquaplus tulajdonosa szerint cége az elvárt karbantartásokat elvégezte, ha ez nem így lenne, akkor a szakhatóságok bezárták volna a fürdőt. A 100 milliós biztosítékot oly módon kívánták teljesíteni, hogy felajánlották egy tehermentes ingatlanjuk zálogjogát – a 2010-ben kötött szerződés ugyanis erre megadta a lehetőséget. A város azonban utóbb ezt nem fogadta el. György Zoltán bíróságon támadta meg a szerződés felmondását. A vállalkozó egyébként úgy véli: a szerződésbontás valódi oka az, hogy a város tartozik a kft.-nek, de nem akar törleszteni. Tudni kell, hogy a fürdőt ellátó, önkormányzati tulajdonban lévő kutat is az Aquaplus üzemelteti, s a város 2010-ben vállalta, hogy ebből a vízből évente 30 millió forintnyit átvesz és kifizet. A vízre azonban sosem találtak vevőt, így a város fizetni sem tudott. Az immár 300 milliósra hízott adósságot akarta volna György Zoltán – akár részletekben is – behajtani, és erre volt az a válasz, hogy akkor inkább a város felmondja a szerződést. Mivel a kft. továbbra is üzemelteti a fürdőt, az önkormányzat nem tudja más cégre bízni ezt a munkát. György Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy a siklósi városvezetés hasonlót lép, mint Pécs 2009-ben, amikor a fideszes irányítású baranyai megyeszékhely önkormányzata meg akart szabadulni a város vízművét üzemeltető francia társtulajdonostól, ám nem várták meg a bírósági döntést, inkább testőrökkel foglalták el a céget. Siklós a kiadott nyilatkozat szerint nem készül erre, hanem megvárja, hogy a bíróság jogszerűnek látja-e a felmondást. A békés megoldásban a törvénytisztelet mellett az is szerepet játszhat, hogy Pécs végül 3 milliárdot kellett fizessen a kiebrudalt társtulajdonosnak, megegyezéssel ugyanez megúszható lett volna fele annyi pénzből. Az is a békés rendezésre ösztönzi a várost, hogy a fürdő évente 200 ezer vendéget fogad (bár a járvány miatt most kétharmadára esett forgalom), s ez Siklós leginkább pénzt fialó idegenforgalmi attrakciója. A fürdő bezárása vagy működési bizonytalansága súlyos veszteséget okozhat a városnak és azoknak a vállalkozásoknak, akik a termál vendégeire építik a saját tevékenységüket. Az is tény, hogy a termál legnagyobb nyertese az Aquaplus, hiszen a cég fürdő mellett felépített egy 44 szobás négycsillagos szállodát, ami nagyon jól megy. A kft.-nek a szállóból és a fürdőből évente 8-900 millió árbevétele és 80-100 millió nyeresége van. Ezért a siklósiak közül sokan arra gyanakodnak, hogy egy befolyásos gazdasági érdekkör akarja megszerezni a siklósi fürdőt és szállodát, s ennek első lépése a szerződés felmondása. György Zoltán – aki korábban a fideszes politikusokkal jó nextust ápolt, Bánki Erikkel közös vállalkozása is volt - hallott az említett hipotézisről, de a jelenleg Csurgón 70 szobás szállodát építő vállalkozó nem látja jelét, hogy valaki meg akarná szerezni siklósi birodalmát.