Előfizetés

Afrikai oroszlánok születettek a Nyíregyházi Állatparkban

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 15:55
Illusztráció
Fotó: Mint Images / AFP
Az egyelőre vak és foltos bundájú négyes ikrekkel együtt immár tizennégy nagymacska él a sóstógyógyfürdői intézményben.
Két hím és két nőstény afrikai oroszlán (Panthera leo) született a Nyíregyházi Állatparkban, a négyes ikreket pénteken mutatták be a sóstógyógyfürdői látványosságban. 
A jelenleg hathetes kölykök vakon, foltos bundával és egyenként körülbelül másfél kilogrammos testsúllyal látták meg a napvilágot, az eddig szépen gyarapodó kicsiket pénteken vizsgálták meg a park állatorvosai. A kölykök oltást kaptak és megmérték súlyukat is: a két hím egyaránt 7,3, a nőstények egyike 5,8, a másik 6,1 kilogrammos.
A tápláló anyatejnek köszönhetően szépen gyarapodnak, három-négy hónaposan elkezdik majd kóstolgatni a húst is, ám féléves korukig még az anyatej lesz a fő táplálékuk – mondta Révészné Petró Zsuzsa oktatási osztályvezető. A fajra jellemző ivari dimorfizmus miatt az egyelőre egyformán kinéző kölykök közül a hímek pár hónap múlva lesznek megkülönböztethetők lánytestvéreiktől.
Mivel az oroszlán az egyetlen társas életmódú macskaféle, a nemrég született utódok együtt élnek az anyjukkal, az apjukkal és nagynénjükkel a kifutóban. A hétéves, ivarérett nőstény állatok már itt születtek és unokái a park leghíresebb oroszlánjának, Eleknek, aki alapító tagja volt a SóstóZoo-nak. A kölykök apja, egy tízéves hím Hollandiából érkezett Nyíregyházára 2016-ban.
A most született kicsikkel már tizennégy oroszlán él Nyíregyházán, amelyekből hat a ritka fehér színváltozathoz tartozik – jegyezte meg a szakember.
Az afrikai oroszlánok fennmaradása a legtöbb helyen biztosítottnak látszik, bár hosszabb távon - élőhelyeik elvesztése miatt - egyedszámuk valószínűleg csak a természetvédelmi területeken tartható fenn.

Vöröspanda-ikrek költöztek a Pécsi Állatkertbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 15:55

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Az egyéves nőstények, Tara és Jázmin, Franciaországban születtek.
A pandaikerpár tavaly nyáron született két nőstény tagja, Tara és Jázmin Franciaországból érkezett Pécsre, míg a veszélyeztetett faj vadon élő példányai a Himalája, elsősorban Nepál, Kína, India területén fordulnak elő 1500 méteres tengerszint feletti magasság felett. Fennmaradásukért az állatkertek közös erővel küzdenek. 
A veszélyeztetett faj példányainak kifutóját közösségi finanszírozás segítségével, adományokból tudta megépíteni a fennállásának idén hatvanadik évfordulóját ünneplő pécsi intézmény. Több neves vállalat és csaknem hatvan magánszemély ajánlott fel kisebb-nagyobb összeget. Az előre tervezett kétmillió forinton felül további csaknem félmillió forint gyűlt össze. Mint Pap Zsuzsanna, a pécsi belváros felett magasodó Mecsekoldalban található állatkert gyűjtemény- és nevelési vezetője a pénteki átadáson elmondta, intézményük évek óta csatlakozni akart a vörös macskamedvének is nevezett vörös panda (Ailurus fulgens) fajmegmentő- és tenyészprogramjához, erre pedig idén nyílt először lehetőség. 
Andricz Bertold, a zoo szakmai igazgatóhelyettese közölte: vörös pandákat csak az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének tagjainak számító állatkertek tarthatnak. Magyarországon a budapesti, a szegedi és a veszprémi létesítményben találhatók a faj képviselői. Bognár Szilva, Pécs alpolgármestere azt emelte ki, hogy a mecseki létesítmény eddigi történetében folyamatosan jelen van a közösségi összefogás eredménye. Felidézte, hogy hatvan esztendeje a pécsi közösség építette fel az állatkertet, rendszeresek az örökbefogadások, de a járvány első hullámának korlátozásaikor is a támogatók segítették túl a nehéz időszakon a létesítményt. 
Siptár Dávid, a zoo ügyvezetője elmondta: a koronavírus-járvány hatása komoly gazdasági kihívások elé állította az intézményt. A helyi közösség összefogása és az állatkert iránt tanúsított szeretetének köszönhetően a zárvatartás csaknem két hónapos időszaka alatt ugyanakkor számottevő pénz- és takarmányadományt kapott az állatkert, emellett az újranyitást követően jelentős számban érkeztek a látogatók a parkba. Kiemelte: a tavalyinál átlagosan több mint öt százalékkal többen látogattak el a parkba idén azokban a hónapokban, amikor nem kellett kényszerűségből zárva tartania az állatkertnek. 
A hatvan esztendeje, még társadalmi munkában létrejött Pécsi Állatkertet 2016-ra csaknem kétmilliárd forintból, javarészt fejlesztési forrásból teljes egészében átépítették, ennek következtében az utóbbi években egyre több látogatót fogadott az intézmény. A 4,5 hektáron elterülő, több mint háromszáz faj csaknem másfélezer egyedét bemutató pécsi állatkert tavaly óta tagja a világ egyik legrangosabb szakmai szervezetének, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének, így az intézmény egyre több fajmegmentő- és tenyészprogramhoz is csatlakozhat.

Közösségi projekt indult a Nagy-korallzátony felmérésére

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 09:31

Fotó: Jean-Michel Mille / Biosphoto / AFP
A következő tíz hétben 100 fő zátonyról gyűjtenek vízalatti felvételeket több mint 30 hajóról, a fotózásba bárki beszállhat.
Közösségi tudományos projekt vette kezdetét csütörtökön a Nagy-korallzátony felmérésére, amelynek során a következő tíz hétben 100 fő zátonyról gyűjtenek vízalatti felvételeket több mint 30 hajóról. A projektben ezen kívül bármilyen fényképezőgéppel rendelkező búvár részt vehet, turisták is. A képek a következő hónapban elérhetővé válnak online, hogy a hobbikutatók világszerte segíthessenek az adatelemzésben.
A 2300 kilométer hosszan elterülő, több mint háromezer önálló zátonyból álló Nagy-korallzátony a világ egyik legkülönlegesebb természeti képződménye, de csupán 5-10 százalékát vizsgálják rendszeresen.
Peter Mumby, a Queenslandi Egyetem professzora, a projekt tudományos vezetője elmondta, a tudósoknak és szakértőknek a lehető legtöbb információra van szükségük erről a hatalmas és távoli ökoszisztémáról ahhoz, hogy erőforrásaikat a lehető legjobban használják és összpontosítsák a korallzátony védelme érdekében.
„Az egészséges zátonyok az éves tömeges ívás idején sok korall-lárvát vagy bébikorallt bocsátanak ki, és fontos szerepet játszanak szomszédjaik állapotának javulásában olyan zavaró események után, mint amilyen a korallfehéredés” – mondta Mumby.
A Nagy-korallzátony számlálás projekt célja, hogy információt gyűjtsenek arról, hol vannak ezek a kulcsfontosságú forrást jelentő zátonyok.
A projektet a Nagy-Korallzátony Tengeri Park Hatóság, a Queenslandi Egyetem és az Ausztrál Tengerkutató Intézet közreműködésével valósítják meg.