Előfizetés

"Vadnyugati hétvégével" készülnek a britek

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.10.10. 09:00

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
Az aggasztó számok fényében Boris Johnson hétfőn készül bejelenteni legújabb szigorításait. Az első számú célpont a vendéglátóipar, különösen a kocsmák lesznek.
A csütörtökön és pénteken a reggeli hírműsorokba delegált kormánytagok, Robert Jenrick, önkormányzati miniszter, majd Nadhim Zahawi, az üzleti életért felelős államtitkár szavaiból minden brit számára egyértelművé vált, hogy elsősorban Észak-Angliában már a legközelebbi napokban újabb komoly korlátozások bevezetésére kell számítani. Bár a kormányzati fegyelmet tartva konkrétumok megszellőztetésére egyikük sem vállalkozott, bizonyos, hogy Anglia követi Skóciát, melynek középső részén, többek között Glasgowban és környékén már péntek délutántól 16 napra teljesen bezártak a kocsmák és éttermek, az alkoholt nem árusító kávézók pedig délután 6 óráig várják csak a vendégeket. Anglia északi fertályán különösen Manchesterben, Liverpoolban és Newcastle-ben az elmúlt napokban gyorsan emelkedett az új megbetegedések száma. A szabadságjogokat sújtó újabb csapás előtt sokan úgynevezett „vadnyugati hétvégére”, jó ideig az utolsó kicsapongásra készülnek. A Downing Street önmérsékletre szólította fel a lakosságot, hiszen látható, kivált az egyetemi hallgatók partizása milyen következményekhez vezetett. A newcastle-i egyetemen például több mint 1600 „covidost" regisztráltak. A kocsmák sorsa egy időre megpecsételődött azután, hogy Chris Whitty professzor, angol tisztifőorvos 130 közép- és észak-angliai képviselőt tájékoztatott és közölte, a koronavírusos esetek több mint 32 százaléka vezethető vissza pubokba, bárokba, kávézókba és éttermekbe. A kormány fokozatosan fordul az országos helyett a lokális restrikciók foganatosítása felé. Pénteki sajtóhírek szerint arról már megszületett a döntés, milyen intézkedéseket vezetnek be az 1-es és 2-es fokozatú, a Covid-19 által alacsony és közepes mértékben érintett régiókban, a hétfői parlamenti vita előtti utolsó konzultációk arról folynak, mit tegyenek azokkal a legfertőzöttebb területekkel, ahol 100 ezer lakosra 500-nál is jóval több megbetegedés esik. Itt visszatérhetnek a márciusi 23-án bejelentett teljes vesztegzárhoz hasonló körülmények, családok, barátok elkülönítésével, a vendéglátó- és szállodaipar lezárásával, azzal a különbséggel, hogy az iskolákat és egyetemeket mindenképpen nyitva akarják tartani. Európa leginkább érintett 22 gócpontja között öt észak-angliai körzet található, Madridot és az észtországi Ida-Viru vidéket Merseyside, Liverpool környéke követi. Itt 100 ezer lakosból 685 betegedett meg. Az elmúlt két hétben az idősebb korosztály egyre több képviselője esett ágynak. Egészségügyi vezetők máris az ingyenes ellátás, az NHS "felrobbanásától" tartanak. Számításaik szerint a kórházak tíz nap múlva ismét kritikus helyzetbe kerülnek. Egy nap alatt 20 százalékkal, 609-re emelkedett a kórházi ellátásra szorulók száma, míg összesen 17 540 új esetet erősítettek meg. Intenzív szakmai viták tárgya, milyen lépéseket hozzon a kormány a társadalom legveszélyeztetettebb, legsérülékenyebb tagjainak védelmében. Miután bebizonyosodott: három hónapig tartó tavaszi szobafogságuk maradandó mentális problémákat okozott, az őszi-téli terv személyre szabottabbnak ígérkezik. Az újabb megszorításokról szóló hétfői parlamenti vita végén Boris Johnson nem számíthat biztos szavazati többségre. Korábban lojális konzervatív képviselők is elégedetlenek a kormány válságmenedzselésével. Leginkább az észak-angliai honatyák fenyegetőznek, meggyőződésük, hogy a volt fővárosi főpolgármester változatlanul London-centrikus érdekeket képvisel. Sir Keir Starmer, az ellenzék vezére „zavarosnak, kaotikusnak és igazságtalannak" nevezte, hogy az embereknek hétfőig kell várniuk az új karantén-szabályok megismerésére. A megroggyant, sőt bezárásra kényszerülő vállalkozások, üzletek legalább a pénzügyminisztertől segítséget kapnak. Rishi Sunak új munkahelymegőrző-támogató intézkedései között kiemelt súlyt kap az Észak-Angliában kényszerszabadságra küldött dolgozók kiesett fizetésének részleges kompenzálása.  

Hegyi-Karabah: létrejött az örmény-azeri tűzszünet, majd tovább lőtték egymást

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.10. 08:31
Szétlőtt kávézó az azeri Barda városában
Fotó: Mikhail Voskresenskiy / Sputnik via AFP
Szombat déltől hallgattak volna el a fegyverek a vitatott területen, hogy a háborúzó felek „kicserélhessék” a foglyokat és a halottakat.
Tűzszünetben állapodott meg szombat déltől Örményország és Azerbajdzsán a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területén – ismertette szombatra virradóra Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tárgyaló felek közös nyilatkozatát Moszkvában. A humanitárius tűzszünet célja a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicserélése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) közreműködésével. A fegyvernyugvás részleteiről a későbbiekben fognak megállapodni – fűzte hozzá Lavrov. Hozzátette: Jereván és Baku megállapodott arról, hogy érdemi tárgyalásokat kezd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről. A dokumentum kiemeli, hogy a közös nyilatkozatot Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívására válaszul fogadták el összhangban az orosz, az azeri és az örmény vezetők közötti megállapodásokkal. A Kreml sajtószolgálata kedd éjjel közölte, hogy Vlagyimir Putyin a harcok beszüntetésére szólította fel a Hegyi-Karabah birtoklásért háborúzó feleket. Az orosz fővárosban pénteken kezdődtek meg a tárgyalások Szergej Lavrov orosz, Zograb Mnacakanjan örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminiszter között. A megbeszélések több mint tíz órán át tartottak.
Egy elpusztított ház a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahban
Fotó: Celestino Arce / NurPhoto via AFP
Annak ellenére, hogy életbe lépett szombaton - helyi idő szerint délben - az Örményország és Azerbajdzsán között megkötött tűzszüneti megállapodás Hegyi-Karabahra vonatkozóan, mindkét fél előtte és utána is arról számolt be, hogy a másik lakott területeket lő. Vagyis nem tartják be a megállapodást.    A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.

Rálőttek a volt kirgiz elnök gépkocsijára

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.09. 22:41
Illusztráció: Shutterstock
Kezd erőszakba torkollni a belpolitikai válság.
Ismeretlenek rálőttek pénteken Biskekben Almazbek Atambajev volt kirgiz elnök gépkocsijára

- jelentette az Inferfax orosz hírügynökség az ellenzéki politikus tanácsadójára, Farid Nyijazovra hivatkozva. A hírügynökségi jelentés szerint két másik ellenzéki politikus, Omurbek Babanov és Szapar Iszakov is a gépkocsiban ült. A merényletkísérletet a biskeki Ala Too téren követték el, ahol - mint arról a Népszava is beszámolt -pénteken napközben összecsaptak a Szadir Zsaparov ellenzéki vezető és a volt elnök mellett tüntetők. A két politikust kimenekítették a térről. 
A volt elnököt a néhány napja szabadították ki a börtönből ellenzéki tüntetők. Nyijazov azt állította, hogy értesülést kaptak arról, hogy a titkosszolgálatok merényletre készülnek Atambajev ellen.

Biskekben és Oséban péntek este is tüntettek a jelenlegi hatalom és az ellenzék hívei. Szooronbaj Dzsejenbekov elnök rendkívüli állapotot vezetett be Biskekben október 21-ig.
Almazbek Atambajev volt kirgiz elnök is beszédet tartott.
Fotó: VYACHESLAV OSELEDKO / AFP or licensors
A közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban a múlt vasárnap választásokat tartottak, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba, de az eredményeket végül érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy nem ismeri el őket. Tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több vidéki nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát, az elnöki hivatalt, a parlament és a biskeki polgármesteri hivatal épületét, és kiszabadítottak a börtönből több elítélt politikust. Azóta kiismerhetetlen a helyzet az országban, teljes a politikai zűrzavar.