Előfizetés

GKI: rosszabbnak értékelik pénzügyeiket a magyarok, nő a munkanélküliségtől való félelem

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 07:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Októberben tovább csökkent a fogyasztói bizalmi index.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe az áprilisi, csaknem 38 pontos zuhanást követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, majd három hónapja újból csökkenést mutat: az index értéke októberben a szeptemberi mínusz 31,1 pont után mínusz 34,2 pont lett, és ezzel az áprilisi visszaesésnek októberre csak mintegy 40 százalékát sikerült ledolgozni. Ráadásul a tendencia romló a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérése szerint. Az MTI-nek küldött elemzés kimutatja, hogy augusztusban, szeptemberben és októberben összesen több mint 7 ponttal csökkent a GKI fogyasztói bizalmi index értéke. A GKI közölte: a lakosság októberben saját pénzügyi helyzetének alakulását szeptemberhez képest rosszabbnak érzékelte. A munkanélküliségtől való félelem áprilishoz képest augusztusra jelentősen csökkent, azóta azonban gyorsulva emelkedik. A lakosság saját jövőbeli megtakarítási képességéről alkotott véleménye októberben enyhén javult. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése augusztusig az áprilisi esésének közel háromnegyedét ledolgozta. Ez az arány októberre 50 százalékra csökkent. Októberben erősödött a fogyasztók inflációs várakozása, ugyanakkor a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét javulónak érezték az emberek – olvasható a GKI elemzésében.

Évente 2,3 milliárd tojás fogy el Magyarországon

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.09. 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: FRANK MAY / AFP
Az előrejelzések szerint a belföldön regisztrált termelésből az idén is 1,1-1,2 milliárd darab tojásra lehet számítani.
Évente 2,3 milliárd darab tojást fogyasztanak el Magyarországon, ami egy személyre vetítve 240 darabot tesz ki – közölte a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) a pénteki tojás világnap alkalmából. A tojás világnapját 1996 óta ünneplik október második péntekén. Az IEC (International Egg Commission) bécsi kongresszusán határozták el a világnap létrehozását annak érdekében, hogy a tojás jótékony hatásairól széles körben terjesszék az ismereteket. Molnár Györgyi, a szövetség titkára kedden az MTI-vel közölte, hogy
az előrejelzések szerint a belföldön regisztrált termelésből az idén is 1,1-1,2 milliárd darab tojásra lehet számítani.

A nagyüzemi tojástermelés az első fél évben 540 millió darabra csökkent a tavalyi év első hat hónapjában regisztrált 580 millió darabról – tette hozzá.
A tojástermelésből származó árbevétel tavaly 23,12 milliárd forintra mérséklődött

– közölte a titkár.

A baromfiágazat tojástermelésből származó árbevétele már 2018-ban is csökkent, akkor 14 százalékkal, 24,8 milliárd forintra. Az elmúlt évek összfogyasztása, felhasználása nem nagyon változott, évi 2,3 milliárd darab körül alakul. A belföldi igény mintegy 50 százalékát az üzemi tojástermelés, 28 százalékát a háztáji teljesíti, 21-22 százalékát pedig az import elégíti ki. Becslések szerint a háztáji termelésből 600 millió darab tojás származik, az import 480-520 millió darab körül mozog évente – fűzte hozzá.

Viharfelhők gyűlnek a gazdaság felett

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.09. 06:00

Fotó: AUDI HUNGARIA
A Covid-19 második hulláma újabb mélyütést visz be a magyar gazdaságnak, és a kilábalás előtt újabb visszaesés jön.
Az a problémánk, hogy a második hullám a gazdaságban is elindított egy második hullámot, lassabb lehet a kilábalás világszerte, mint korábban gondoltuk – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Portfolio.hu gazdasági konferenciáján. Ezzel a kijelentésével a pénzügyminiszter a kormányból elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság kilábalása lassabb lesz a korábban felételezettnél. A PM illetve Varga Mihály már az első hullám idején is jóval reálisabban ítélte meg a Covid-járvány gazdasági hatásait, még akkor is amikor az MNB hurráoptimista előrejelzésekkel traktálta a közvéleményt. A külgazdasági miniszter, a minden nap újabb és újabb beruházásokat bejelentő Szijjártó Péter, de még maga Orbán Viktor miniszterelnök is minden egyes megszólalásában azt sugallja, hogy a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb túl legyen a járvány utáni gazdasági válságon. Ezzel szemben most a pénzügyminiszter most arról beszélt, hogy nem V-alakú lesz a magyar gazdaság kilábalása a válságból, hanem W-alakú. Vagyis a nyáron megindult felpattanást, a vártnál hamarabb jött és úgy tűnik minden korábbi várakozásnál is súlyosabb második járványhullám lefojtja. Amennyiben igaza lesz a pénzügyminiszternek, az azt jelenti, hogy a következő hónapokban újra lassul a gazdaság. Az igazi fordulópont 2021 május-júniusban következhet be, addigra talán rendelkezésre állhat vakcina, így a gazdaság kilábalása is gyorsulhat - mondta Varga Mihály. A miniszter azt is elmondta, hogy a magyar gazdaság 2022 első felében – az országgyűlési választások idején – érheti el a válság előtti 2019-es gazdasági teljesítményét. A miniszter most nem adott prognózist a magyar gazdaságra, ám korábban egy konferencián elmondta, hogy a tárca idén 5-6 százalékos éves gazdasági visszaesésre számít, amit jövőre 4 százalékos növekedés követhet.  Osztja a pénzügyminiszter előrejelzését a második hullám gazdasági hatásaival kapcsolatban a Kopint-Tárki Zrt. kutatócsapata is. A kutatócég az idénre 5,8 százalékos visszaesést vár – mondta Palócz Éva vezérigazgató a jelentésük tegnapi bemutatásán. A gyors kilábalást a külgazdasági környezet sem segíti, de a határokon belül is számos probléma súlyosbítja a helyzete: a Kopint cégek körében készült felmérése szerint a magyar vállalatok 70-75 százaléka nem kapott semmilyen gazdaságvédelmi támogatást a magyar kormánytól. Eközben a bizonytalan környezet miatt egyre többen azzal számolnak, hogy a korábban vártnál lassabb lesz a kilábalás: a válaszadó cégvezetők csupán 30 százaléka mondta azt, hogy szeptemberre a cégük termelése elérte az év eleji – a válság előtti szintet –, ugyanakkor 63 százalékuk azzal kalkulál, hogy erre csak 2021-ben vagy csak 2022-ben kerül sor. A romló várakozások jól jelzik, hogy a júliusi felmérésben még csak a válaszadó cégek 38 százaléka számított erre a lehetőségre. A Kopint szerint emellett az infláció, a romló munkaerőpiaci és az államháztartási helyzet érdemel külön figyelmet. A munkaerőpiacról még a hivatalos statisztikák szerint is egymásnak ellentmondó adatok érkeznek: a foglalkoztatási helyzet látszólag helyreállt a nyár folyamán, ám valójában az alkalmazottak száma még mindig öt százalékkal alacsonyabb, mint a válság előtt volt. A koronavírus-járvány szétzilálta a munkaerőpiacot sokan csak rövidített munkaidőben, fizetés nélküli szabadságon vagy a szürkezónába szorulva találtak pénzkereseti lehetőséget – mondta Palócz Éva. A keresetek látszólag jelentősen emelkednek – aminek viszont az az oka, hogy a bérstatisztika nem veszi figyelembe részmunkaidőbe szorultak csökkentett fizetését. A hivatalos adatok szerint a reálkereset az első hét hónapban 6,3 százalékkal emelkedek, ám a nettó reálkereset-tömeg csak 1,2 százalékkal nőtt, vagyis végső soron mégiscsak jelentkezik a válság hatása, csak épp nem a teljes munkaidősök kereseteiben. A kutatók azzal számolnak, hogy a foglalkoztatásban maradóknál a bruttó bérek 9 százalékkal emelkednek, ami az idei  3,7 százalékos infláción felül 4,9 százalékos reálkeresetemelkedést jelent. Ám ha figyelembe vesszük a részmunkaidőben foglalkoztatottak bérét is, akkor nemzetgazdasági szinten a reálkereset-bértömeg az idén stagnál - olvasható a jelentésben. A kutatók szerint 2021-ben a magyar gazdaság 3,5 százalékkal, a foglalkoztatás az idei 1,2 százalékos csökkenés után egy százalékkal nőhet, míg az árak idén és jövőre is éves átlagban 3,7 százalékkal emelkednek.  

Nem nőtt tovább a gigahiány

Szeptemberben alig kilenc milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya – közölte a Pénzügyminisztérium (PM). Így az első háromnegyed évben a deficit 2270 milliárd forintra emelkedett, a PM legutóbbi előrejelzése szerint ez az év végére akár 3600 milliárd forintra (a GDP 7-9 százalékára) is nőhet a költségvetési törvényben engedélyezett 367 milliárd forinttal szemben. Szeptember végéig 581 milliárd forintot tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, míg a versenyképesség-növelő támogatásokra 151 milliárd forintot fizettek ki. Jelentősen növelte a hiányt a gazdaságvédelemhez csak lazán kapcsolódó 128 milliárd forintos turisztikai támogatás. A Kopint-Tárki számításai szerint a költségvetésből kifizetett gazdaságvédelmi intézkedéseket „tokkal-vonóval” együtt 450 milliárd forintra rúgnak, ami az idei GDP egy százaléka.  A hiányt növelték a kieső adóbevételek is, ezek mértékét 700-800 milliárd forintra becsülték a kutatók. Kopint-Tárki szerint az eddig bejelentett intézkedések alapján 6 százalékos GDP-arányos hiányt várnak, ám mert az utolsó negyedévben további kormányzati programok születnek, ezek 7 százalékra emelik a költségvetési deficitet. Jövőre a hiány a GDP öt százalékára csökkenhet.