Előfizetés

Így lehet elkerülni a fertőzést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.06. 15:47

Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
„Nem olyan bonyolult” csökkenteni a kockázatokat a WHO magyar közösségi oldala szerint.
„Igenis van lehetőségünk tenni a Covid-19 járvány ellen” – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának legújabb Facebook-posztjában. A szakemberek szerint ehhez figyelnünk kell az egészségünkre és csökkenteni a kockázatokat, ami, mint írják, nem olyan bonyolult. A tanácsaik szerint 
  • egészséges ételek fogyasztásával,
  • mozgással, ami lehet séta, kocogás, biciklizés, stb. maradhatunk egészségesek, és
  • itt az ideje abbahagyni a dohányzást, valamint
  • itt az ideje alaposan lecsökkenteni az alkoholfogyasztást.
A fertőzés kockázatának elkerüléséhez azt is ajánlják, mossunk gyakran kezet alkoholos fertőtlenítővel, vagy egyszerűen csak szappannal és vízzel. Köhögéskor és tüsszentéskor takarjuk el a szánkat, kezünk helyett a könyökhajlatunkkal vagy inkább eldobható zsebkendővel, ami után azonnal kezet mosunk. Kerüljük el a lázas és köhögő betegekkel való kontaktust – írták.
Néhány napja ábrás útmutatót is készítettek a helyes maszkviselésről. Mint írták: „ameddig egyetlen megbetegedés van, addig ismételjük mindenhol és mindig, hogy a maszk és a fertőtlenítés, a tiszta kéz – egyelőre az egyetlen »gyógyszer« a Covid-19 fertőzés ellen.” 
Mielőtt feltesszük a maszkot, mossunk kezet. A maszk fedje a szájat és az orrot, „ne legyen egy cseppnyi rés sem” az arc és a maszk között. Lehetőleg ne nyúljunk a maszkhoz, ha mégis hozzányúltunk, mossunk kezet. Felhívták a figyelmet arra is: az egyszer használatos maszkokat valóban csak egyszer használjuk, majd dobjuk zárható szemetesbe.
Mint megírtuk, az országos tisztifőorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján a koronavírus okozta betegség „házi megelőzésére” C- és D-vitamin szedését ajánlotta, valamint fokozott folyadékbevitelt. Müller Cecília több médium azon kérdésére, mit tegyenek azok, akiknek a tesztje pozitív lett, de nem mutatnak tüneteket, azt válaszolta: „Fizikai kíméletet, pihenést javaslok. Az illető nem mozogjon, ha tünete van. (...) Gyulladáscsökkentőt, fájdalomcsillapítót szedhet, de erről egyeztessen a háziorvossal.” 

Fekete lyukak kutatásáért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 14:32

Fotó: FREDRIK SANDBERG / AFP
Az elismeréssel járó 10 millió svéd korona felét Roger Penrose brit tudós kapja, a másik felén a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez osztozik.
A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
Az illetékes bizottság indoklása szerint Penrose annak igazolásáért részesül az elismerésben, hogy az általános relativitáselmélet erőteljesen megjósolja a fekete lyukak kialakulását, Genzel és Ghez pedig annak felfedezéséért, hogy egy szupermasszív kompakt objektum van a Tejútrendszer központjában. Ez képződmény, amely a galaxis szívében meghatározza a csillagok pályáját, a jelenlegi elméletek szerint nem lehet más, mint egy nagytömegű fekete lyuk. 
Penrose leleményes matematikai módszereket használt annak bizonyítására, hogy a fekete lyukak egyenesen következnek Albert Einstein általános relativitáselméletéből. Einstein maga nem hitt abban, hogy "ezek a mindent, még a fényt is elnyelő szupernehéz szörnyetegek", a fekete lyukak valóban léteznek – írta közleményében az akadémia.
Tíz évvel Einstein halála után, 1965 januárjában azonban Roger Penrose bizonyította, hogy fekete lyukak valóban létrejöhetnek, és részletesen le is írta őket: középpontjukban szingularitás rejlik, ahol megszűnik a természet összes ismert törvénye. Az erről szóló úttörő tanulmányát a mai napig a legfontosabb hozzájárulásként tartják számon az általános relativitáselmélethez Albert Einstein munkássága óta.
Reinhard Genzel és Andrea Ghez kutatásai egyaránt a Tejútrendszer középpontjában lévő Sagittarius A* régióra összpontosultak. A Tejútrendszer szívéhez legközelebb lévő, legragyogóbb csillagok mozgását egyre nagyobb pontossággal sikerült feltérképezni, és az általuk vezetett csoportok egybehangzó méréseik alapján arra jutottak, hogy egy szupernehéz, láthatatlan objektum kuszálja össze a csillagokat, és ez okozza szédületes sebességű mozgásukat. A Nap tömegének hozzávetőleg négymilliószorosa koncentrálódik egy Naprendszernél nem nagyobb régióban – írta a szupermasszív objektumról a Nobel-bizottság.
A világ legnagyobb távcsöveit használva Genzel és Ghez olyan módszereket fejlesztett ki, amelyekkel átláttak a csillagközi gáz és por hatalmas felhőin, a Tejútrendszer szívébe. A technológia határait kiterjesztve új technikákat alkalmaztak a Föld légköre által okozott torzulások ellensúlyozására, egyedülálló eszközöket építettek - olvasható a méltatásban. Úttörő munkásságuk az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot szolgáltatta arra, hogy egy szupermasszív fekete lyuk van a Tejútrendszer közepén.
"Az idei kitüntetettek új utakat nyitottak a kompakt és szupernehéz objektumok tanulmányozásában. De ezek az egzotikus képződmények még mindig nagyon sok kérdést vetnek fel, amelyek válaszokért kiáltanak és okot adnak a jövőbeni kutatásra. Nemcsak felépítésükről szóló kérdéseket, hanem arról szólókat is, hogy miként lehet vizsgálni a gravitáció elméletét a fekete lyukak közvetlen szomszédságában uralkodó szélsőséges körülmények között" – fogalmazott David Haviland, az illetékes bizottság vezetője.
A 89 éves Roger Penrose a University College London és a St John's College hallgatója volt, majd a Cambridge-i Egyetemen szerzett doktori fokozatot algebrai geometriából. Angol és amerikai egyetemeken is dolgozott. 1973-ban lett az Oxfordi Egyetem Rouse Ball matematikai tanszékének a professzora, jelenleg professzor emeritusa és a Wadham College emeritus tagja. Tudományos eredményeinek elismeréseként kapott számtalan kitüntetései között van az Albert Einstein-érem és a fizikai Wolf-díj, utóbbit a Stephen Hawkinggal közösen folytatott kutatásaikkal érdemelték ki. 1994-ben II. Erzsébet lovaggá ütötte. Több tudományos ismeretterjesztő könyve megjelent magyarul is, köztük Az idő ciklusai - Az univerzum radikálisan új szemlélete.
A 68 éves Reinhard Genzel a német Max Planck Földönkívüli Fizika Intézet igazgatója, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i campusának professzora. A Bonni Egyetemen szerzett doktori fokozatot fizikából és csillagászatból. Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején az amerikai Harvard Egyetem Smithsonian Asztrofizikai Központjának és a Kaliforniai Egyetemnek volt a kutatója. 1985-ben lett az utóbbi intézmény professzora. Számos kitüntetése között van az Albert Einstein-érem, a Karl Schwarzschild-érem és a Herschel-érem. Az Európai Tudományos Akadémia, a német, a francia, a spanyol, a brit és az amerikai tudományos akadémia tagja.
Az 55 éves Andrea M. Ghez - a negyedik nő, akinek odaítélték a fizikai Nobel-díjat - a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) hallgatója volt, doktori fokozatát a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) szerezte. Jelenleg a Kaliforniai Egyetem kutatója, az Oxfordi Egyetem tiszteletbeli doktora. Kitüntették egyebek között a Newton Lacy-díjjal és a Sackler-díjjal. 
A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak, az összeg felét Penrose kapja, a másik felén Genzel és Ghez osztozik. 
Szerdán a kémiai, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Pénteken jelentik be a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd hétfőn azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
A díjakat hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át. A koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban elmarad a nagyszabású díjátadó ceremónia Stockholmban, helyette a városházáról televízión lesz nyomon követhető az esemény, amelyen a kitüntetettek videokapcsolat révén, hazájukból vesznek részt. A Nobel-békedíjat is a szokásosnál jóval szerényebb körülmények között adják át Oslóban.

4,8 milliárd forintnyi összegért árvereztek el egy 102 karátos fehér gyémántot

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 10:15

Fotó: DANIEL SUEN / AFP
A tökéletesen tiszta drágakövet, amelyet a neve elhallgatását kérő, japán gyűjtő a Sotheby's online árverésén vett meg, a kisebbik lányáról nevezte el.
Ritka, 102 karátos, tökéletesen tiszta fehér gyémántot árvereztek el 121 millió hongkongi dollárért (4,8 milliárd forint) egy online aukción. A drágakövet egy neve elhallgatását kérő licitáló vette meg, az árverést a Sotheby's a világjárvány miatt tartotta az interneten. A gyémántot egy 271 karátos kőből vágták ki, amelyet 2018-ban fedeztek fel Kanadában – számolt be róla a BBC hírportálja.
Eddig mindössze hét olyan gyémántot árvereztek el, amely hasonló minőségű volt és meghaladta a 100 karátot. Ez volt az első olyan gyémánt, amelyet online aukción adtak el.
A japán gyűjtő, aki megnyerte a licitharcot, kisebbik lánya után Maiko Starnak nevezte el a drágakövet – írta közleményében a Sotheby's kedden. A név hátterében családi hagyomány áll: tavaly ugyanez a japán gyűjtő egy másik Sotheby's-árverésen vásárolt értékes gyémántját nagyobbik lányáról Manami Starnak nevezte el.
Az eladó nem határozta meg a minimális árat, amennyiért már eladná a drágakövet. A Sotheby's leírása szerint 
"semmi sem túlzás, ami a gyémánt tisztaságát és szépségét írja le".

Tobias Kormind online ékszerkereskedő szerint "alkalmi vétel" volt, az eladó "bátor döntése", hogy nem szab meg minimális árat, "végül visszaütött rá".
2017-ben egy 163 karátos gyémánttal díszített nyaklánc 33,7 millió dollárért kelt el a Christie's genfi aukcióján. Ugyanebben az évben egy alig 19 karátos, ritka rózsaszín gyémánt 50,3 millió svájci frankért (16,8 milliárd forint) talált vevőre, ez a karátonkénti legmagasabb árverési ár a világon.