Előfizetés

Romániában 73 koronavírusos beteg halt meg egyetlen nap alatt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.06. 14:30

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Hétfő óta százzal nőtt a kórházi kezelésre szorulók száma.
Romániában minden korábbinál több, 73 koronavírusos beteg halt meg az utóbbi napon, és kedden 600 fölé emelkedett az intenzív terápián ápolt súlyos esetek száma. Eddig szeptember elseje volt a járvány legtragikusabb napja 60 halálesettel. 
Az újabb rekord 74 százalékkal magasabb az utóbbi két hét átlagánál és – az egyre több súlyos esettel együtt – egyenes következménye annak, hogy három hete ismét gyorsuló ütemben nő a fertőzések száma.

A járvány immár 5121 áldozatot követelt Romániában. A stratégiai kommunikációs törzs keddi jelentése szerint 2121-gyel nőtt, és így megközelítette a 140 ezret a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma. 
A 24 600 ismert, jelenleg is aktív fertőzött közül – az előző napinál százzal többet – csaknem 8100-at kezelnek kórházban.

Kedden már 608 koronavírusos beteg szorult intenzív terápiára. Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár szerint jelentős nyomás nehezedik az egészségügyi rendszerre, egyetlen nap alatt csaknem száz esetben igényelték a koronavírusos páciensek áthelyezését az ország déli részének telített kórházaiból Maros, Bihar vagy éppenséggel a moldvai Botosani megyébe. A G4Media.ro hírportál hétfői összesítése szerint 
Bukarestben és az ország 41 megyéje közül 13-ban nincs már szabad hely a Covid-kórházak intenzív terápiás részlegein.

Romániában jelenleg 1050 intenzív terápiás ágy áll rendelkezésre a Covid-19-ben szenvedő betegeknek fenntartott kórházakban. A járvány kezdete óta több mint 139 ezer koronavírusos esetet regisztráltak az országban. A coronavirus.app adatai szerint Románia jelenleg a 29. legfertőzöttebb terület azon 188 állam közül, ahol megjelent a koronavírus.

Lemondott a kuvaiti kormány

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.06. 13:26

Fotó: YASSER AL-ZAYYAT / AFP
Lemondott hivataláról kedden a Szabáh al-Hálid al-Hamad Ál Szabáh vezette kuvaiti kormány, a kabinet a november év végén esedékes választásokig ügyvivői feladatokat lát el - jelentette a KUNA kuvaiti hírügynökség.
A bejelentés értelmében a miniszterelnök az ország alkotmányával összhangban adta át lemondását Navaf el-Ahmad el-Dzsábir Ál Szabáh emírnek, biztosítandó, hogy a szeptember végén beiktatott uralkodó új kabinetet állíthasson fel. Az emír teljes támogatásáról biztosította a kormányt, és reményét fejezte ki, hogy sikeresen folytatja munkáját a november 28-ra kitűzött általános választásokig. A szeptember végén trónra lépett, 83 éves Navaf sejk korábban több kormányzati tisztséget is ellátott. Egyebek közt ő vezette a védelmi tárcát 1990-ben, Szaddám Huszein iraki diktátor Kuvait elleni agressziója idején. Elemzők rámutatnak arra, hogy az új emír egyik legfontosabb feladata a trónörökös mihamarabbi kijelölése, akinek a személyét ezután a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Kuvait gazdaságát mind a koronavírus-járvány, mind pedig az olajárak esése is megviselte, továbbá a két regionális hatalom, Irán és Szaúd-Arábia rivalizálása komoly diplomáciai kihívások elé állítja a Perzsa(Arab)-öböl menti országot.

Trump mindenáron újabb történelmi megbékélést akar

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.10.06. 09:00
Abdalla Hamdok kormányfő Pompeo külügyminiszterrel
Fotó: OFFICE OF SUDAN'S PRIME MINISTER / AFP
Ennek érdekében még a demokratikus átmenetet is hajlandó kockára tenni Szudánban.
Washington veszélybe sodorja a harmadik legnagyobb arab ország demokratikus átmenetét annak érdekében, hogy Donald Trump még a novemberi elnökválasztások előtt újabb történelminek beállítható sikert mutathasson fel. Az amerikai kormányzat az Egyesült Arab Emírségeket és Bahreint követően további arab államokat szeretne rávenni, hogy heteken belül rendezzék a viszonyukat Izraellel. Az egyik lehetséges jelölt, Szudán kiszolgáltatott helyzetben van: a gazdasági recesszió, a koronavírus-járvány, és a pusztító áradások miatt hitelre és segélyekre lenne szüksége, de ezeket csak akkor kaphatja meg, ha az Egyesült Államok törli a terrorizmust támogató államok listájáról. Az Omar el-Basír diktátor tavalyi megbuktatását követően létrejött ideiglenes kormány a nyáron már majdnem megállapodott ennek kritériumairól az Egyesült Államokkal, de Washington az utolsó pillanatban kihasználta a lehetőséget és az Izraellel való kiegyezést is feltételül szabta. A megbékélés azonban kockázatos lépés lenne a szudáni vezetés számára, mivel a társadalom jelentős része még ellenségként tekint a zsidó államra. Az Amerikai Békeintézet (USIP) által nemrég közzétett kommentár szerint kifejezetten rosszat tenne a demokratikus átmenet ügyének, ha az emberek feje felett döntenének egy ilyen fontos kérdésben. A szerzők szerint éppen az Izrael-ellenes iszlamistákat hozná helyzetbe, ha a közvélemény azt látná, hogy az ország kilátástalan helyzetét kihasználva rákényszerítik Szudánra az alkut. A cikk arra a következtetésre jut, hogy az Egyesült Államoknak elsődlegesen a demokratikus átmenet sikerét kéne biztosítani és később, arra alapozva tető alá hozni a szudáni-izraeli békemegállapodást. A washingtoni kormányzat esetében azonban úgy tűnik, hogy a politikai megfontolások felülírják a nemzeti érdeket. A felmérések szerint vesztésre álló Trump még a novemberi elnökválasztás előtt szeretne egy újabb megbékélést levezényelni, mivel számára az Izrael iránt elkötelezett evangéliumi keresztények minden szavazata számít. Az amerikai nyomásgyakorlás azonban mindeddig csak annyit ért el Szudánban, hogy törést okozott a demokratikus átmenetet felügyelő törékeny koalícióban. A katonai vezetők hajlandók lennének megalkudni, míg a civilek inkább megvárnák az amerikai elnökválasztás eredményét. Ha Washington nem vigyáz, akkor a szudániakat nemsokára nem Izraellel, hanem egymással kell megbékíteniük.