Előfizetés

Vízágyúval oszlattak és rengeteg embert őrizetbe vettek Minszkben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.04. 18:48

Fotó: STRINGER / AFP
Ismét tízezrek tüntettek a fehérorosz fővárosban az elnök lemondását követelve.
Ismét több tízezer ember vonult utcára vasárnap Minszkben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök lemondását, új, tiszta és szabad választások kiírását és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve. A közösségi médiában közzétett felvételek tanúsága szerint az 1995 előtti nemzeti lobogókat lengető tömeg dobszóra vonult azokhoz a börtönökhöz, ahol feltételezésük szerint a politikai okokból bebörtönzött embereket fogva tartják. 
A hatóságok vízágyút is bevetettek a tiltakozók ellen, és rengeteg embert őrizetbe vettek.

A Reuters hírügynökség tudósítása szerint Minszk bevárosában fegyveres, fekete sisakos rendőrök zártak le utcákat, és a fehérorosz fővárosban dél tájban leállt a mobilinternet-szolgáltatás. A tiltakozók Telegram-csatornáikon ezért arra kérték az embereket, hogy nyissák meg wifi-hálózataikat számukra.
Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta rendszeresek a kormányellenes tömegmegmozdulások. A hivatalos adatok szerint Lukasenka a voksok 80 százalékát kapta, s így ötödször is újraválasztották, az ellenzék szerint azonban csalás történt. A tiltakozásokra a rendőrség brutális erőszakkal válaszolt. Az elnökválasztás eredményét a feltételezett csalás miatt több ország sem hajlandó elismerni, a rendőri erőszak miatt pedig az Európai Unió úgy határozott, hogy szankciókkal sújtja azokat, akik felelősek a brutalitásért. Lukasenka azonban nem került fel a szankciós listára. A Vilniusba menekült ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja a héten bejelentette, hogy árnyékkormányt alakít, amelynek több tisztségviselőjét is megnevezte.

Biden tíz százalékponttal vezet az elnökválasztás véghajrájában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.04. 16:22

Fotó: JIM WATSON / AFP
A megkérdezettek 51 százaléka választaná amerikai elnöknek Joseph Bident
Az amerikai elnökválasztás előtt egy hónappal a Demokrata Párt jelöltjének, Joseph Bidennek tíz százalékponttal nagyobb a támogatottsága, mint a Republikánus Párt jelöltjének, Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnöknek – derült ki a Reuters hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató felméréséből, amelynek eredményét vasárnap tették közzé. Az egész Egyesült Államokra kiterjedő közvélemény-kutatást, amelynek hibahatára plusz-mínusz öt százalékpont, október 2-án és 3-án végezték, azután, hogy kiderült, az amerikai elnök megfertőződött a koronavírussal.
A felmérés szerint a megkérdezettek 51 százaléka választaná amerikai elnöknek Bident. A hivatalban lévő elnök támogatottsága 41 százalék.

A tíz százalékpontos előny a hibahatáron belüli értékkel és 1-2 százalékponttal magasabb, mint az elmúlt hetekben. Ugyanakkor az elnökválasztás kimenetelét eldöntő ingaállamokban az országosan mért tíz százalékpontnál kisebb Biden előnye. A felmérésben résztvevőket megkérdezték arról is, mit gondolnak Trump elnök megbetegedéséről
A válaszadók 65 százaléka – a regisztrált demokrata párti szavazók 90 százaléka és a regisztrált republikánus szavazók fele – úgy vélte, igaz az az állítás, hogy Trump „valószínűleg nem kapta volna el a fertőzést, ha komolyabban vette volna a koronavírust”.

Az elnök korábban többször bagatellizálta a járványos betegség súlyosságát. Egyelőre nem lehet tudni, Trump betegsége miatt elhalasztják-e az elnökjelöltek következő vitáját, amely október 15-re van kitűzve. Az alelnökjelöltek első televíziós vitáját csütörtökön rendezik Salt Lake Cityben. A két elnökjelölt egyébként háromszor vitázik egymással a nyilvánosság előtt, az elsőt kedd este tartották. A személyeskedéstől hemzsegő vitát ebben a cikkünkben elemeztük.

Brexit: van esély a megegyezésre

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.10.04. 15:35

Fotó: JEFF OVERS / AFP
Londonnak tudnia kell, számíthat-e a megegyezésre, különben az eddiginél intenzívebben kell készülni a szabadkereskedelmi egyezmény nélküli életre.
Az Egyesült Királyság második legnépesebb városa, Birmingham helyett egy még nagyobb közegben, a világhálón kerül sor ezekben a napokban a Konzervatív Párt éves konferenciájára. A hagyományosan felfokozott érdeklődéssel kísért programadó megbeszélés szombaton rosszul kezdődött, egy technikai fennakadás lehetetlenné tette Michael Gove miniszterelnöki hivatalvezető beszédének követését, de még inkább a virtuális standok működését és élvezhetőségét. Különös várakozás előzte meg Priti Patel belügyminiszter vasárnapi felszólalását, melynek középpontjában a bevándorlási szabályok lényeges megváltoztatása állt. Egy jövőre a parlament elé kerülő új törvény értelmében az illegálisan érkező menekültek csak a legindokoltabb esetben kapnak menedékjogot. A belügyminiszter "morálisan megvédhetetlennek" tekinti, hogy embercsempészeknek fizető bevándorlók "kiszorítsák" a tényleges üldöztetés elől menekülőket. A bíróságok vissza fogják küldeni az illegális bevándorlókat azon biztonságos országok egyikébe, melyeken útban az Egyesült Királyság felé áthaladtak. A büntetett előéletű, politikailag nem veszélyeztetett bevándorlókra gyors deportálás vár. Az október 15-ig hátralévő napokban feszített tempóban folytatódnak az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi tárgyalások. Erről Boris Johnson brit kormányfő és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen állapodott meg még a megbeszélések pénteken befejeződött kilencedik, brüsszeli rundója után megrendezett online csúcstalálkozón. A tory vezető világossá tette, a szigetország január 1-jén megegyezés nélkül teszi be maga után az EU ajtaját, ha október 15-ig, a következő Európa Tanács ülésig nem sikerül dűlőre jutni az átfogó kérdésekben. A The Sunday Times szerint Johnson hangsúlyozta, a hátralévő idő rövid. Így juttatta kifejezésre aggodalmát, hogy az EU addig húzza az időt, ameddig az Egyesült Királyság "könyörgőre fogja a dolgot". Londonnak tudnia kell, számíthat-e a megegyezésre, különben az eddiginél intenzívebben kell készülni a szabadkereskedelmi egyezmény nélküli életre. A következő tíz napban Johnson, von der Leyen, illetve Lord Frost brit és Michel Barnier EU-főtárgyaló szoros kapcsolatban maradva igyekszik úrrá lenni a főleg a halászati jogok területén megmaradt nézetkülönbségeken. Vasárnap délelőtt Boris Johnson átfogó interjút adott a BBC politikai magazinjának, az Andrew Marr Show-nak, amelyben megerősítette, az Egyesült Királyság szerinte "remekül tudna együttműködni" az ausztrál típusú együttműködés keretében, azaz formális deal nélkül is az EU-val. A britek jelentős része már csak azért is szeretné viszont szerződésben rögzített keretek között folytatni a kooperációt az EU megmaradt huszonhét tagjával, mert minél kevesebb figyelmet szeretne elvonni a Covid-19 elleni küzdelemtől. Egy statisztikai hiba miatt éppen szombaton, amikor az adatok megtévesztően kedvezőek szoktak lenni, a pandémia kitörése óta először emelkedett 10 ezer fölé, pontosan 12 872-re az új megbetegedések száma, továbbá 49 halálos áldozatot követelt a vírus. Boris Johnson védelmébe vette a szigetországban még általa is nehezen követett koronavírus-elhárító módszereket, elsősorban a helyi korlátozásokat, azok látszólagos hatástalansága ellenére. Jelenleg a 68 milliós szigetország legalább egynegyedét érintik a restrikciók. A kormányfő a "józan ész alkalmazását" kérte a lakosságtól, melynek "frusztráltságát teljesen átérzi". Korábbi megközelítésén módosítva fontosnak nevezte az emberéletek megmentése és a gazdaság védelme közötti egyensúly megőrzését. Johnson jóslata szerint a következő hetek hónapok, beleértve a karácsonyt "göröngyösek" lesznek, de tavaszra megváltozhat a helyzet, vagy az elérhetővé váló oltás, vagy a tömeges tesztelés és kontaktkövetés révén. Boris Johnson tagadta, hogy koronavírusos megbetegedése hosszútávú szövődményeket okozott volna. A tory vezető reményének adott hangot, hogy Donald Trump amerikai elnök az orvosok utasításait követve gyorsan és teljesen felgyógyul.