Előfizetés

Grönlandi "gleccservízért" járt idén a környezetvédelmi szégyendíj

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.30. 10:22

Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
A legabszurdabb terméknek járó Ördög Köve-díjra esélyes volt még a több mint 18 ezer kilométert utazó savanyúuborka és a Peruból Svájcba szállított gránátalma is.
A legabszurdabb terméknek járó környezetvédelmi szégyendíjat idén egy luxus ivóvízmárka grönlandi olvadt jégből készült palackozott vize nyerte – közölték Svájcban a szervezők.
"Az olvadt grönlandi gleccserjeget több mint 9600 kilométerre szállítják. A sarki jégsapka olvadását tekintve ez különösen cinikusnak tűnik"

– hangsúlyozta a svájci Alpok Kezdeményezés elnevezésű környezetvédelmi aktivistacsoport, amely évente ítéli oda az Ördög Köve-díjat.
A kanadai Berg ivóvízmárka a grönlandi úszó jégtáblákból termel ki jeget és azt szállítja el palackozásra. A palackozott vizet aztán a kanadai Halifaxból Antwerpenbe hajóztatják át az Atlanti-óceánon, ahol kamionokra rakodják és Európán át Svájcba viszik.
A svájci Manor bolthálózat, amely a grönlandi gleccservizet forgalmazza az alpesi országban, már bejelentette, hogy idén úgy döntöttek, többé nem árulják a Berg és más külföldi vízmárkák termékeit. Mint magyarázták, nagyon komolyan veszik a vásárlóiktól és a közönségtől érkező véleményeket.
Az Alpok Kezdeményezés idei szavazásán csaknem hatezren vettek részt. Az Ördög Köve-díjra még esélyes volt egy üveges savanyúuborka, amelyet több mint 18 ezer kilométerről, Vietnamból szállítottak Svájcba és Peruból származó gránátalma is, amelyet Egyiptomban dolgoztak fel, mielőtt Svájcba érkezett volna repülővel.

A kormány lecsavarná az égőt

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.30. 07:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az innovációs tárca újabb energiahatékonysági tervvel állt elő és a közlekedés növekvő légszennyezésével is kezdenének valamit. Felmerülhet a jelenlegi paksi blokkok további üzemidő-hosszabbítása.
Hajszálnyival, 0,3 százalékkal tavaly is csökkent az ország szén-dioxid-kibocsátása - közölte a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Tiszta, okos, megfizethető energia! elnevezésű online konferenciájának tegnapi első napján Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Ez a 4,9 százalékos GDP-emelkedés tükrében ugyan kedvező, ám figyelmeztető jelnek tartja, hogy a - légszennyezésből körülbelül ötödnyi részt képviselő - közlekedés kibocsátása viszont 7 százalékkal nőtt. Így ennek javítására még inkább összpontosítanak. Az államtitkár beszéde legelején leszögezte, hogy az év elején bemutatott Nemzeti Energiastratégiából idézett tervek azon a megállapodáson alapulnak, hogy Magyarország 2030-ra 1990-hez képest 40 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Megfogalmazása szerint most és a jövőben is éles uniós vita várható eme érték megemeléséről 50, 55 vagy akár 60 százalékra. (Ez igen finom megfogalmazás ahhoz képest, hogy míg az Európai Bizottság egyértelműen vállalásuk 55 százalékra emelésére kéri a tagállamokat, addig Orbán Viktor az elképzelést abszurditásnak nevezte.) Kaderják Péter bejelentette egy új energiahatékonyságipiac-rendszer tervét. Ennek közvetlen szereplői az energiacégek, de alkalmazásától az ország uniós kötelezettségének mintegy ötödére, körülbelül 90 petajoule-ra rúgó megtakarítást várnak. Ábrája szerint az elképzelés 270 milliárd forintnyi fogyasztói rezsicsökkentést, 520 milliárd forintnyi hozzáadott értéket, 222 milliárd forint adóbevételt hozna, illetve általa a hazai gázigények mintegy negyedükkel, 2,7 milliárd köbméterrel, a szén-dioxid-kibocsátás pedig évi közel 5 millió tonnával csökkenne. Adatai szerint jelenleg, míg 2018-ban körülbelül 600 megawattnyi (MW) napelem üzemelt az országban, összméretük ma már eléri az 1500 MW-t. Az ITM szerint a fejlesztésekre az elkövetkező tíz év során 2 ezermilliárd forint uniós támogatás nyerhető. Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója az állami energiacsoport jövőbeni tervei között (nyilvánosan itt elsőként) ismertette a tavasszal megvásárolt, lignitalapú Mátrai Erőmű megújítási tervét. Egyszersmind megpendítette a Paksi Atomerőmű újabb üzemidőhosszabbításának lehetőségét is. Az MVM rövid távon a főképp napelem-alapú hazai megújulós termelésből körülbelül 600 MW-ot képviselne, aminek jelenleg a harmadát birtokolják. Gelencsér Lajos MEE-elnök felvetésére az előadók - az említetteken túl Tóth Tamás, a közműhivatal elnökhelyettese, Biczók András, a központi áramhálózatot üzemeltető, MVM-tulajdonú Mavir vezérigazgatója, Kiss Attila, az E.ON Hungária elnök-vezérigazgatója, valamint Alkér Zoltán, az MVM vezérigazgató-helyettese - alaposan körbejárták a megújulók miatti hálózati fejlesztések témáját is.

Betiltják a vadállatok cirkuszi szerepeltetését Franciaországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.29. 17:39

Fotó: PHILIPPE DESMAZES / AFP
A nyérc- és a delfinek fogságban való tenyésztését is korlátozzák.
Franciaország "fokozatosan" betiltja a vadállatok szerepeltetését az utazó cirkuszokban, a nyérctenyésztést, valamint a delfinek és gyilkos bálnák fogságban való tenyésztését – jelentette be kedden a francia környezetügyi miniszter. Barbara Pompili szerint az embereknek mára "megváltozott a hozzáállása a vadállatokhoz". Mint fogalmazott: "itt az ideje, hogy a vadon élő teremtmények iránti ősi vonzalmunk többé ne azt jelentse, hogy ezek az állatok fogságba kerülnek". A miniszter azt ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a tervezett korlátozások mikortól lépnek életbe, csupán annyit mondott, a "következő években".
A vadállatok utazó cirkuszokban való szerepeltetésének betiltása mellett az intézkedések között szerepel, hogy az ország három delfináriuma többé nem tenyészthet vagy szerezhet be újabb delfineket és gyilkos bálnákat. Pompili szerint a kormány 8 millió eurós segélycsomagot biztosít a cirkuszok és delfináriumok számára, hogy segítse a korlátozásokhoz való alkalmazkodásukat. "Arra kérjük a cirkuszokat, hogy újítsák meg magukat" – jegyezte meg a miniszter.
A nyérctenyésztés betiltása biztosan heves ellenállást fog kiváltani a francia szőrmeipar részéről, amelynek az utóbbi években szembe kellett néznie a luxusdivatházak egy részének szőrmementessé válásával.
Franciaországban csaknem 400 helyi önkormányzat rendelt már el ilyen korlátozásokat. Országos szintű tiltás hiányában azonban még most is több tucatnyi cirkuszban tartanak fogságban állatokat, amelyek számát 500 és 1000 közé becsülik a különböző szervezetek.
Mostanra már több mint 20 európai ország döntött az állatok szórakoztatóiparban való használatának teljes betiltásáról vagy szigorú korlátozásáról.
Az állatvédő szervezetek, köztük a PETA és a 30 Million Friends is örömmel üdvözölték a francia környezetügyi minisztérium bejelentését.