Előfizetés

Nincs közünk hozzá Palkovics tárcája szerint, hogy pontosan mennyibe kerültek a harci Hiúzok

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.29. 19:19
Lynx-KF41, vagyis a Magyarország által is megrendelt Hiúz harckocsi
Fotó: Wolpat / Wiikipedia
Vadai Ágnes érdeklődött a német-magyar hadiipari beruházásról. Az innovációs tárca úgy gondolja, hogy már így is pont eleget tud róla.
Mintegy kétmilliárd eurós keretösszegből vagyis hétszázmilliárd forintból vesz harci Hiúzokat a Honvédség –így számolt be Népszava arról, hogy a kormány 218 darav Lynx KF41 harckocsit vásárola Rheinmetall AG hadipari cégtől. A páncélosokból 46-ot Németországban állítanak össze, 172-t pedig itthon fog legyártani a Rheinmetall és a magyar kormány helyi vegyesvállalata.

Pontosan mit és mennyiért?

A kormány még augusztusban kötött szerződést a német céggel a hadiüzem felállításáról. Vadai Ágnesnek, a DK képviselőjének pedig az üzlet kapcsán eszébe jutott, hogy
  • az említett kétmilliárd euróból konkrétan mennyit szán a kormány a harckocsik megvásárlására, és mennyibe kerül a gyár felépítése?
  • Azt is szerette volna szerette volna megtudni, hogy a gyár építésébe mekkora összeget fektet be a német cég, és mennyit a magyar fél?
  • És az is érdekelte, külön fizetünk-e a 218 harckocsiért, vagy ezek ára beleértendő a beruházás Magyarországot terhelő költségeibe?
    Kérdéseit Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek küldte el. Levelére  – a kormánytagoktól már szinte megszokott módon – nem a címzett, hanem parlamenti államtitkára, Schanda Tamás válaszolt, így: 
    „A megosztható információkról a kormány széles körű tájékoztatást adott a közvélemény számára.”

    Magyarán, pont annyit tudunk, amennyit kell a témában, kérdezősködni felesleges. Schanda azt mintha elfelejtette volna, hogy levelet nem az utcáról fújta be irodájába a szél, hanem egy országgyűlési képviselő, a honvédelmi és rendészeti bizottság egyik tagja tett fel neki kérdéseket. A felvetés azonban úgy is jogos lett volna, ha egy újságíró vagy civil érdeklődik, hiszen a páncélosokat közpénzből, adófizetői forintokból vásárolta a kormány. 

    Nem beszéltek a Leopárdok áráról sem

    Az Orbán-kabinet hasonlóan szűkszavú volt akkor is, amikor egy 600 milliárdos megrendelést adott le a német hadiiparnak, melynek részeként 44 Leopard 2A7+ nehéz harckocsit és 24 Panzerhaubitze 2000 (Pzh 2000) önjáró löveget vásároltak. Hogy a 600 milliárd forintból mekkora összeget tett ki a harckocsik és lövegek megvásárlása, azt nem árultél el, ám a Defence24 lengyel katonai szakportál idén júliusban 1-1,5 milliárd euróra becsülte az összeget, a német gazdasági minisztériumtól kapott adatok alapján. Vagyis, a kormány akár több mint 500 milliárd forintot is szánhatott csak ezekre a páncélosokra.

    Nem teljesül Orbán követelése

    Halmai Katalin (Brüsszel)
    Publikálás dátuma
    2020.09.29. 19:06

    Fotó: FRANCOIS LENOIR / AFP
    Szerdán új német javaslat kerülhet az asztalra a jogállami mulasztásokat pénzügyi szankciókkal sújtó rendelettervezetről.
    “Vera Jourová alelnök élvezi Ursula von der Leyen elnök töretlen bizalmát, Orbán Viktor levelére pedig időben válaszolni fog” - így reagáltak az Európai Bizottság szóvivői a magyar miniszterelnök legfrissebb brüsszeli megmozdulására a testület keddi sajtótájékoztatóján. A kormányfő hétfő este levelet írt a bizottsági elnöknek, amelyben Jourová lemondását követelte a német Der Spiegel múlt szombati kiadásában megjelent, a magyar kormányt bíráló interjúja miatt. Azt is közölte, hogy Magyarország felfüggeszt minden politikai érintkezést az értékekért és átláthatóságért felelős alelnökkel. Orbán Viktor felháborodását az váltotta ki, hogy Vera Jourová a német lapnak azt állította, a magyar miniszterelnök “beteg demokráciát épít”, és a magyarok nagy része nem tud szabad véleményt formálni a sajtóban tapasztalható kormányzati túlsúly miatt. Kérdésünkre, hogy vajon a bizottsági elnök egyetért-e az alelnök kritikájával, a szóvivők annyit jegyeztek meg: “Ismertek az aggodalmaink a magyarországi jogállam állapotával kapcsolatban, ezeket legfeljebb eltérő stílusban fogalmazzuk meg”. A válaszokból az is nyilvánvalóvá vált, hogy Jourovának esze ágában sincs lemondani, sőt: szerdán ő fogja bemutatni a jogállam helyzetéről készült országjelentéseket Didier Reynders igazságügyi biztos társaságában. A Magyarországról várhatóan borús képet festő dokumentum az igazságszolgáltatás függetlenségéről, a korrupcióról, a média sokszínűségéről, valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének működéséről ad értékelést. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor közvetlenül a jelentés közzététele előtt vette célba a liberális pártcsaládhoz tartozó bizottsági alelnököt. A kormányfő - mindamellett, hogy Vera Jourová is igen erős szavakat használt - szorongatva érzi magát azért is, mert formálódik a jogállami mulasztásokat pénzügyi szankciókkal büntető rendelettervezet, amely még felvizezett formájában is elfogadhatatlan a számára. Diplomáciai források lapunkat arról tájékoztatták, hogy a német soros EU-elnökség szerdán “szükség esetén” új javaslatot fog letenni az asztalra, válaszul a tagállamok ellenvetéseire.  Brüsszelben meglepetést keltett, hogy a magyar kormány úgy döntött, felfüggeszti a politikai kapcsolatait Vera Jourovával, forrásaink nem emlékeztek hasonló lépésre az EU történetében. A szóvivők nem kívántak belemenni annak taglalásába, hogy a lépésnek milyen jogi következményei lehetnek.  "Az Európai Bizottság ajtaja nyitva áll a magyar kormány képviselői előtt, és a feleknek kommunikálniuk kell” — hangsúlyozták.  Az általunk megkérdezett jogi szakértő, Laurent Pech, a Middlessex Egyetem professzora azonban úgy vélte, hogy a magyar kormányfő magatartás sértheti az uniós szerződést, amelynek 4. cikkelye kimondja: Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. A tagállamok tartózkodnak minden olyan intézkedés­től, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását”. Az előírásokat különösen tiszteletben kell tartania egy olyan országnak, amely ellen 7. cikkelyes eljárás folyik a jogállam megsértésének kockázatai miatt — mutatott rá az egyetemi tanár.

    Rövid határidőt adott Brüsszel

    A magyar kormánynak szerdáig kell válaszolnia az Európai Bizottságnak, hogy milyen lépéseket tett a civiltörvényt jogellenesnek minősítő európai bírósági döntés végrehajtására — mondta a Népszavának Christian Wigand szóvivő, hozzátéve: a kötelező erejű bírósági ítéleteket a tagállamoknak késlekedés nélkül, azonnal át kell ültetniük a gyakorlatba. A felvilágosítást kérő levelet még szeptember 7-ikén adták postára Brüsszelben. A 444.hu cikke szerint a pécsi székhelyű Emberség Erejével Alapítvány idén augusztusban azért nem jutott az oktatási tevékenységét segítő, 72 ezer eurós uniós támogatáshoz, mert nem volt hajlandó igazolni, hogy külföldről kap támogatást. Az EU-s források szétosztását koordináló magyar közalapítvány ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy az “átláthatósági törvény” értelmében a nem-kormányzati szervezet nyilatkozzon a külföldi szponzorairól. Csakhogy a LexNGO néven elhíresült jogszabályt az Európai Unió Bírósága még júniusban elkaszálta, vagyis augusztusban már nem lehetett volna arra hivatkozva adatszolgáltatást és nyilvántartásba vételt követelni. Magyarországnak azonnal végre kellett volna hajtania az ítéletet, amely kimondta: az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő nem-kormányzati szervezetek regisztrációjának követelménye több ponton sérti az uniós jogot. Ha Magyarország nem hajlandó végrehajtani az Európai Bíróságnak a civiltörvényről hozott ítéletét, akkor újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene a törvényszegés miatt járó pénzbüntetés mértékének a megállapítására. H. K.

    Katonabakancs a színpadon: egykori lövész tiszt lesz az SZFE új kancellárja

    nepszava.hu
    Publikálás dátuma
    2020.09.29. 17:43

    Fotó: Bruzák Noémi / MTI
    A korábbi vezető kedd reggel tudhatta meg, hogy közös megegyezéssel távozik.
    A Színház- és Filmművészeti Egyetem fölé kinevezett kuratórium kezdeményezésére távozik az egyetem kancellárja, helyére pedig Szarka Gábor ezredes, a honvédelmi miniszter korábbi kabinetfőnöke kerül - értesült több forrásból a 444.hu.

    Vonderviszt partneri viszonyt alakított ki az egyetemmel

    A 2015-ben bevezetett új rendszerben a miniszterelnök által kinevezett kancellárok vették át az egyetemek gazdasági irányítását. Orbán Viktor akkor először Vidnyánszky egyik alkalmazottjának feleségét, a korábban a Fidesznek dolgozó Papp Csillát jelölte az SZFE kancellárjának, de végül az egyetem heves ellenállásának köszönhetően egy másik pályázó, Vonderviszt Lajos került pozícióba. Őt ugyan szintén a kormány küldte és neki sem volt színházi kötődése, de legalább politikai sem; korábban a veszprémi egyetemen tanított, majd az ELTE és az OSZK informatikai vezetője volt. Egyetemi források szerint az elmúlt öt évben Vonderviszt partneri viszonyt alakított ki az intézmény vezetőivel, és a munkaköri kötelességein túl is érdeklődött az oktatás iránt, rendszeresen látogatta például a vizsgaelőadásokat. A kormány is elégedett lehetett vele, megbízatását ugyanis 2017-ben újabb három évre meghosszabbították.
    Vonderviszt együttműködése a Vidnyánszky vezette kuratóriummal azonban a jelek szerint nem bizonyult elégségesnek. Hiába írta alá a kuratórium elnöke a december 31-ig szóló szerződését, a hírportál úgy tudja, 
    kedd reggel Vidnyánszky Attila behívatta, és közölte vele, hogy közös megegyezéssel távozik, egyben bemutatta neki az utódját, Szarkát.

    Lövész tiszt, katonai attasé, majd a Színművészeti kancellárja

    Szarka Gábor életrajza szerint gépesített lövész tisztként végzett a katonai főiskolán, majd biztonságpolitikai és jogi diplomát is szerzett. 2010-ben léptették elő ezredessé, és ekkor lett Hende Csaba honvédelmi miniszter kabinetfőnöke, majd miniszteri biztosa. 2013-tól katonai attaséként képviselte a kormányt Párizsban, majd egy nagy állami cég, a NIPÜF stratégiai igazgatója lett. A kancellári székbe a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről érkezik, ahol az egyetemi campusért felelős főigazgató volt 2019 óta.  Hogy Vidnyánszkyék miért őt tartják megfelelő embernek az SZFE kancellári posztjára, arról a 444.hu sem számol be - egy volt katonatiszt színrelépése azonban üzenetértékű is lehet az egyetemfoglaló színis hallgatók felé.