Előfizetés

Kétszáz Lukasenka-ellenes tüntetőt vettek őrizetbe Fehéroroszország-szerte

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.27. 21:39
A fehérorosz rendőrök egyre brutálisabban lépnek fel a tüntetőkkel szemben
Fotó: AFP
A hatalom egyre brutálisabban reagál arra, hogy az immár ötven napja tiltakozók Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezetőt tekintik elnöküknek.
Összesen mintegy 200 embert vettek őrizetbe Minszkben és vidéken – közölte vasárnap kora este a fehérorosz belügyminisztérium, miután országszerte ismét százezre tüntettek, Aljakszandr Lukasenka elnök lemondását követelve.  Minszkben a rohamrendőrség embereket emelt ki a több tízezres tömegből és kisteherautókba tuszkolta őket - mondta el egy szemtanú a Reuters brit hírügynökségnek. A főváros központjába páncélosokat vezényeltek, több metróállomás zárva tartott. Lukasenka rezidenciája, a Függetlenségi Palota előtt sűrű torlaszt emeltek és számos rohamrendőr őrizte az épületet.   Homelben és Hrodnában csuklyás rohamrendőrök keményen lecsaptak a tiltakozókra.  A Vjaszna jogvédő szervezet szerint Homelben könnygázt, Mahiljauban pedig hanggránátot vetett be a rendőrség a tömegoszlatáshoz.
A fehérorosz tüntetők ötven napja követelik Lukasenka távozását
Fotó: AFP

„Szveta elnöknő beiktatása”

A vasárnapi tüntetéseket „Szveta elnöknő (a választásokon második helyen végzett Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető) beiktatása” jelszóval tartották. Lukasenkát ugyanis szerdán, a jogszabályok által előírt határidő előtt, előzetes bejelentés nélkül beiktatták a hatodik mandátumára, újabb tiltakozásokat, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia bírálatát kiváltva. Vasárnap a tüntető tömeg már azt skandálta:
„Szveta az elnökünk, Szveta elnök, Éljen Fehéroroszország!”

Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta tüntetnek, amióta Aljakszandr Lukasenkát a központi választási bizottság a szavazatok 80,1 százalékával hirdette ki győztesnek. Az ellenzék szerint a választást elcsalták. Lukasenka tagadja a választási csalást, és azt állítja, hogy a tiltakozásokat külföldről támogatják. A választások után Litvániába menekült Cihanouszkaja közleményében dicsérte a tiltakozók eltökéltségét és kitartásra buzdította őket.
„Ma van a tiltakozásunk ötvenedik napja, és a fehérorosz nép ismét az utcára ment. Meg kell állítanunk ezt a rezsimet, és ezt békésen kell tennünk”

– írta a 37 éves politikus.

Szvjatlana Cihanouszkaja szeptember közepén az Európai Parlament vendége volt
Fotó: Jonathan Raa / NurPhoto/AFP

Kitört az azeri-örmény háború Hegyi-Karabahért

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.27. 19:28

Fotó: HANDOUT / AFP
Statáriumot és teljes mobilizációt rendelt el Nikol Pasinján örmény miniszterelnök vasárnap, miután az azeri hadsereg támadásba lendült a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régió ellen.
Azerbajdzsán az állítja, hogy a civilek védelmében indította meg offenzíváját, válaszul az örmény ágyúzásokra. Az mindenesetre biztos, hogy a július közepi határvillongásnál jelentősebb konfliktus van kibontakozóban, amely a 200 áldozatot követelő 2016-os négynapos háborúnál is véresebb lehet. Az eddigi híradások alapján a harcok legkevesebb 23 áldozatot követeltek: 7 civil és 16 örmény katona halt meg. Hogy milyen hevesek az összecsapások arra csak következtetni lehet a hivatalos örmény jelentésekből, amelyek szerint a fegyveres erők 4 azeri helikoptert és 15 harci drónt lőttek le, valamint 10 tankot semmisítettek meg.  Azerbajdzsán a jelek szerint előre megtervezte a hadműveleteket, amelyek Hegyi-Karabah visszaszerzésére irányulnak. Ilham Alijev azeri elnök tévébeszédben azzal lelkesítette népét, hogy a régió az azerieké. “Igaz ügy a miénk, győzni fogunk” - idézte Sztálint az államfő, aki fasizmussal vádolta meg Örményországot. Külügyi tanácsadója, Hikmet Gadzsijev az Al-Dzsazírának arról beszélt, hogy minden “megszállás alatt lévő” azeri területet vissza akarnak foglalni, és az örmények kivonulásáig nem kívánják beszüntetni a hadműveleteket. A mindkét országgal jó viszonyt ápoló Oroszország azonnali tűzszünetre szólította fel az érintetteket, Vlagyimir Putyin orosz elnök a válság kapcsán telefonon beszélt az örmény kormányfővel. Az Európai Unió is harcok beszüntetését szorgalmazta. Recep Tayyip Erdogan török elnök viszont egyértelműen Azerbajdzsán mellett foglalt állást, és azt mondta, hogy Örményország a Kaukázus békéjének “legnagyobb akadálya”. Az örmény kormányfő a nyilatkozatra reagálva arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy gátolják meg az esetleges török beavatkozást. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a külföldi hatalmak határozott fellépése nélkül még jobban elfajulhat a konfliktus. 

Tandíjcsökkentéssel kárpótolják a karanténba szorulókat?

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.09.27. 17:29

Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP
Angliában még el sem kezdődött a felsőoktatási tanév, de ott már több száz, Skóciával együtt több ezer fertőzött hallgatót találtak.
Bár az angliai egyetemeken - szemben a skóciai intézményekkel - csak október első napjaiban kezdődik meg a tanítás, de a gólyahétre érkezett új hallgatók, valamint a glasgowi és dundee-i diákok között máris háromezer fertőzöttet találtak, akik azóta kéthetes vesztegzárban tengetik napjaikat. Az egyetemek ugyan megígérték, hogy gondoskodnak digitális oktatásukról, illetve segítenek étkezési és tisztálkodási-mosási igényeik kielégítésében is, ám így is aggódnak az érintettek mentális állapotáért és szellemi fejlődéséért. Az egyetemi válság mélyülésével párhuzamosan fokozódik a nyomás a brit kormányon és a felsőoktatást szabályozó testületeken, hogy avatkozzanak közbe. Robert Halfon, a parlament oktatási bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban felvetette, hogy az általában évi 9000 fontos (közel 3,6 millió forint) tandíjból visszatérítés járna az elszigetelésbe szorult, vagy a lokális karanténok által érintett diákoknak. A konzervatív politikus szerint, "ha valaki vásárol egy terméket és csak annak felét, vagy negyedét képes hasznosítani, joga van a pénze visszakövetelésére". Halfon egyben azt javasolta, hogy ki kellene dolgozni egy B tervet arra, hogyan lehet a továbbiakban folytatni az "oktatást és tanulást". Az egyetemi oktatókat tömörítő szakszervezet főtitkára, Jo Grady "cinikus kísérletnek" nevezte, hogy a hatóságok engedélyezték a hallgatók megérkezését az intézményekbe, miközben továbbra sem működik az egész Egyesült Királyságra kiterjedő kontaktkövető és tesztelő rendszer, ami "Covid-19 inkubátorrá és fertőzési gócpontokká" teheti az egyetemeket. Technológiai szakértők szerint a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) legújabb, csütörtökön bevezetett, eleve csak Angliára és Walesre kiterjedő, ellenőrző applikációja is teljes kudarcot vallott, pedig nagy szükség lenne rá, hiszen a teszttel igazolt megbetegedések száma már megközelíti a napi hétezret. Öt hónappal a Matt Hancock egészségügyi miniszter által nagy csinnadrattával bemutatott rendszer élesítését követően a hétvégén változatlanul több millió ember volt képtelen használni azt, mert éppen az NHS és az Angliai Közegészségügyi Hivatal által működtetett állomásokon rögzített adatokkal nem volt kompatibilis. A nagyjából 69 millióra becsült brit lakosságból vasárnapra már 18 millióan estek különböző mértékű korlátozások alá, ami tovább erősíti az elégedetlenséget a kormány válságmenedzselésével kapcsolatban. A Boris Johnsonnal szemben növekvő bizalmatlanságot bizonyítja, hogy az egyik legbefolyásosabb "mezei" konzervatív politikus, Steve Baker a Sky News-nak arról beszélt, hogy a parlamentnek nagyobb beleszólást kell kapnia a korlátozó intézkedések meghozatalára. A képviselők egyre "tehetetlenebbnek" érzik magukat, amiért csak a már meghozott döntésekről vitatkozhatnak. Ha "nem is akar lázadást", megüzente Johnsonnak, hogy az ellenzékkel együtt elég tory rebellis voks áll rendelkezésre a javaslat elfogadtatására. A The Sunday Times szerint Johnson "pattanásig feszült" helyzetbe került, mivel "egyensúlyoznia kell a koronavírus és a nem koronavírus okozta halálozások, a társadalmi és a gazdasági kármentés között".  Mindeközben "BoJo" hatalomra kerülése, 2019 júliusa óta először mutatott ki ellenzéki vezetést egy felmérésen. A The Observerben közzétett kutatás szerint a Munkáspártnak 42 százalékos a támogattsága, míg a kormányzó Konzervatív Párt csak 39 százalékon áll. A megkérdezettek 55 százaléka tartja alkalmasnak Sir Keir Starmert, az ellenzék vezérét a kormányzásra. 

Újra megmodzultak a vírustagadók

Szombaton egy héten belül másodszor tartottak tüntetést a járvány elleni intézkedések ellen. A Trafalgar téri demonstráción nagyjából 15 ezres tömeg vett részt. A tiltakozók hazugsággal vádolták és az "elvett" szabadságjogok visszaadására szólították fel a kormányt. Miután a demonstrálók jó része nem viselt arcmaszkot és egymáshoz való közelségük egy ponttól súlyos fertőzésveszélyt okozott, a Metropolitan Police igyekezett szétoszlatni a rendezvényt. A kialakult rendbontás, üveghajigálás során kilenc rendőr sérült meg, ketten fejsebekkel kórházi ápolásra szorultak.