Előfizetés

A 22-es csapdájában a Klubrádió

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.09.24. 07:40

Fotó: Népszava
– Az nem tisztességes eljárás, ha az ellopott telefonját csak pályáztatás útján, másokkal versenyezve szerezheti vissza – írta le lapunknak a Klubrádió helyzetét Arató András, a csatorna elnöke.
Az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa ugyanis pályáztatás útján tervezi kiadni hét évre a Klubrádió eddig használt frekvenciáját. A testület szeptember eleji döntése szerint nem hosszabbítható meg a február 14-én lejáró engedély, mert a rádió többször is megsértette a médiatörvényt.
– Téves – ha akarom hazug – a Médiatanács érvelése - fogalmazott az elnök. Arató András szerint ugyanis az NMHH a jogszabályok szerint csak arra hivatkozva tagadhatná meg a frekvenciaengedély meghosszabbítását, ha a műsorfolyamot tartalmi okokból marasztalják el, például ha az előírtnál kevesebb volt a magyar zene aránya. A Klubrádió viszont ilyen hibát nem követett el, és az elmúlt években - a csaknem 400 alkalomból - mindössze kétszer késett el annak a listának a leadásával, amellyel arról szolgáltattak adatot, hogy milyen zenéket sugároztak.
A médiahatóság szerint az “adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása” miatt mérlegelés nélkül el kellett utasítani a frekvenciaengedély meghosszabbítását, a csatorna szerint viszont a törvény ezt nem teszi lehetővé.
Az NMHH Médiatanácsa vasárnap az közölte, hogy a Klubrádió nincs kizárva az eljárásból, tehát van elvi esélye új pályázattal ismét elnyerni a frekvenciát.
– A médiatörvény szerint viszont olyan frekvenciára nem lehet pályázatot kiírni, amely jogvita tárgyát képezi, így lehet, hogy a 22-es csapdájába esünk: se frekvencia, se pályázat – jegyezte meg Arató András. Erre az esetre az online működéssel készülnek, ha pedig mégis kiírnák a pályázatot, indulnának rajta. A rádió elnöke szerint az is fontos körülmény, hogy az NMHH gyakorlata miatt jelenleg csaknem 300 kiadható frekvencia kihasználatlan, azokra ugyanis nem írtak ki pályázatot.
A csatorna az aHang nevű oldalon petíciót indított, amelyben azt követelik, hogy a Médiatanács vonja vissza "a jogsértő határozatát", és hosszabbítsa meg a Klubrádió frekvencia engedélyét hét évvel. A hétfőn indult kezdeményezést eddig csaknem kilencezren támogatták.
A rádió emellett bírósági úton is megpróbál jogorvoslatot keresni a frekvenciahasználati engedélyük megszűnésére. Megkeresésünkre a Médiatanács csak a korábbi közleményét küldte el ismét.

Több mint 3 milliárdból épül-szépül tovább a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2020.09.24. 07:24

Fotó: Népszava
Ismét pénzeső hull a miniszterelnök kedvenc oktatási intézményére.
Mint az a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból kiderül, az idei évben több, mint 1,5 milliárdot, és a 2021-ben szintén ennyit költhet magára a nemzeti közszolgálati egyetem. A beruházás három tételből áll:
  • Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ létesül a Ludovikán.
  • Felújítják a Hungária körúton található épületeket, ahol a honvédtiszteket képzik (korábban ez volt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).
  • Tovább terebélyesedik a Ludovika infrastruktúrája, rekonstrukciós munkákat végeznek el, irodákkal és kulturális terekkel bővítik a campust.
A kormány a korábbi években is bőkezű volt az általa alapított egyetemmel: 2015-2018 között 38 milliárd forintot szánt a Ludovikára. Mint ahogy arról a Népszava is beszámolt, legutóbb 2017-ben vágott 11 milliárdot az intézményhez, az egyetem és környezete fejlesztésére. 

„Azokkal vagyunk, akiket üldöznek”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.24. 07:00
Balog Zoltán
Fotó: Béres Márton / Népszava
A református püspöknek készülő Balog Zoltán volt miniszter lapunk értesülése szerint a jelölések kétharmadát begyűjtötte a dunamelléki egyházkerületben.
Bár a Fidesz pártalapítványának jelenleg is kuratóriumi elnöke, parlamenti mandátumáról már korábban lemondott, és miniszterséget sem vállalt Balog Zoltán, a szintén református Orbán Viktor kormányfő bizalmasa. Romaügyi miniszterelnöki biztosi megbízatása is megszűnt.
Amikor bejelentette, hogy a politikai pozíció helyett az egyházat választja, és 12 évig tartó szünet után lelkipásztorként folytatja, még nem adott egyértelmű választ arra, szeretne-e más posztot is betölteni az egyházban. - Nincsenek egyelőre távolabbi terveim, ha pedig valamivel megkeresnek a későbbiekben, majd mérlegelem, hogy belefér-e az életembe, és meghozom a döntést – nyilatkozta 2018 szeptemberében egyháza hivatalos honlapjának, a református.hu-nak.
A kérdés mára eldőlt: a hosszadalmas református tisztújításon Balog Zoltán a dunamelléki egyházkerületben a püspöki tisztség várományosaként indul. A hvg.hu a közelmúltban azt írta, hogy a református zsinat 2019 nyarán egy apró módosítással pont úgy alakította a szabályokat, hogy ne legyen akadálya Balog püspökké választásának. Az addig érvényes rendelkezés szerint ugyanis feltétel volt, hogy a jelölt „legalább 10 évi folyamatos, önálló lelkészi szolgálattal” rendelkezzen. A zsinat azonban törölte a „folyamatos” szót.
Az egyház kommunikációs szolgálatától ellenben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a módosításnak más oka volt: a zsinat diszkriminatívnak találta az addigi szabályozást azokkal a lelkésznőkkel – vagy akár lelkészekkel – szemben, akik gyereket vállaltak és gyesre/gyedre mentek, ezért megszakadt a szolgálatuk. Hozzátették: „Balog Zoltánnak a régebbi időkből megvolt a 10 évi folyamatos lelkészi szolgálata, miatta nem lett volna szükség megváltoztatni a szabályokat”.
A lapunkhoz eljutott hírek szerint nem mindenkinek nyerte el a tetszését, hogy egy nemrég még aktív fideszes politikus akar püspök lenni, de a zúgolódás mértéke nem érte el a nyílt tiltakozás szintjét. Legfeljebb az tekinthető az elégedetlenség jelének, hogy Balog Zoltán nem egyedüli jelöltként pályázik a dunamelléki püspöki tisztségre: kihívója Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem előző rektora. A hat évvel ezelőtti választáson hasonló volt a felállás. Balla Péter szintén egy jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező jelölttel, a Balog Zoltán barátjának számító Bogárdi Szabó Istvánnal szemben próbálkozott. Bogárdi Szabó több mint kétharmadot szerzett.
Balla Péter most is az esélytelenek nyugalmával készülhet. Hivatalos bejelentés ugyan még nincs, de egyházi berkekből származó információink szerint Balog Zoltán kapta a jelölések kétharmadát.
A Fidesz egészen kiemelkedő eredményt ért el a magyarországi vitakultúra visszafejlesztésében, sőt: a vita intézményének felszámolásában. Balog Zoltán ilyen szempontból nem a kormánypártban gyökeret vert hagyományokat látszik követni, egy programismertető fórumnak is beillő református rendezvényen közösen szerepelt Balla Péterrel.
Balog Zoltán – derült ki a református.hu beszámolójából – elmondta, milyen sokat küzdött azzal, hogy vállaljon-e egyházi feladatot. Aztán egy szarajevói konferencián, amit roma evangélisták szerveztek, bibliatanulmányozás közben elhangzott a kérdés: hajlandó vagy megfizetni szolgálatod árát? A volt miniszter közlése szerint annyi rosszat senki sem tud elmondani a politikáról, mint ő, de azt is látja, hogy sokszor olyat is számon kérnek rajtuk (sejthetően a politikusokon), „amit egyházként mi magunk sem tudunk megcsinálni.”
A volt miniszter egyebek arról is beszélt, hogy a kormánytól kapott támogatás mellett egyházának minél inkább önfenntartóvá kell válnia. Az „egyetemes keresztyénséget érő támadások” témájáról szólva kijelentette: „Azokkal vagyunk, akiket üldöznek, de nem az iszlám jelenti a legnagyobb problémát, hanem a Nyugat”. Következő mondatában Balog Zoltán elmagyarázta, hogyan kell ezt érteni: „A keresztyénüldözés ott kezdődik, amikor feladjuk önmagunkat.