Előfizetés

Több mint 5500 köbméternyi illegális szemetet találtak a Pilisi Parkerdőben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.23. 15:25

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Ez a mennyiség kétszer megtöltené a Duna Aréna versenymedencéjét.
Az idei évben a Pilisi Parkerdő erdészei a Tisztítsuk meg az országot! program keretében felmérték az erdőkben illegálisan elhelyezett szemét mennyiségét. Összesen több mint 5 500 köbméternyi hulladékot találtak, ami pontosan kétszer töltené meg a Duna Aréna 50x25 méteres versenymedencéjét – tájékoztatott a Pilisi Parkerdő Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A Parkerdő a fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára nyújt természetközeli kikapcsolódási lehetőséget, de az ezzel járó évi 25 millió látogatói alkalom is környezeti terheléssel jár, többek között a népszerű kirándulóhelyeken hátrahagyott hulladék miatt is. A hátrahagyott hulladék rendszerint három fő útvonalon érkezik az illegális lerakóhelyekre. 
  • Egyrészt olyan vállalkozók közreműködésével, akik a hulladék-lerakóhelyek költségeit igyekeznek így megspórolni. Az ő szállítmányaik főként kommunális hulladékokból, építési törmelékekből és sok esetben veszélyes ipari melléktermékekből és maradványokból állnak.
  • A másik forrás a kommunális, lomtalanításkor el nem szállíttatott, ház körüli, háztartási hulladék.
  • A harmadik a kertekből származó zöldhulladék. Erről sokan azt gondolják, hogy a természetben lebomló anyagokkal – levágott fűvel, lenyesett ágakkal, lehullott gyümölcsökkel – nem követnek el természetkárosítást, azonban ez tévedés. Ennek sincs helye az erdőben, erdőszélen, mezőn.
A Parkerdő számára ugyancsak feladatot jelent, a népszerű kirándulóhelyeken hátrahagyott szemét. A tapasztalatok szerint egyre nagyobb számban vannak olyan környezettudatos túrázók, akik már kulacsból isznak, dobozban viszik az élelmüket és összes hulladékukat hazaviszik, de még így is rengeteg az erdőben hagyott pet palack, ételmaradék, alufólia és szétdobált papírzsebkendő. A Parkerdő azt kérte, hogy senki se vigye ki az erdőbe a hulladékát, illetve minden természetjáró vigye magával haza a szemetét. Ezt többek közt azzal indokolták, hogy a Zrt. évente 100 milliós nagyságrendben költ csak a hulladékok elszállításra. Hozzátették, hogy ha ezt az összeget klímavédelemre, a környezet megóvására, erdősítésre fordíthatnák, legalább 20 hektár új erdő létrehozására lenne mód minden évben.

Kiszámolta a kormány, hány embernek jut majd a moratórium-hosszabbításból

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.23. 12:52
Képünk illusztráció
Fotó: Shutetrstock
Miközben a tavasszal elrendelt hitelmoratórium lehetőségével élők kétharmada gyermektelen, a többség pedig fiatal, a kormány a nyugdíjasoknak és a családosoknak adna hosszabbítási lehetőséget.
Számítások szerint 752 ezer hitelszerződést érint a kormány azon döntése, miszerint jövő június 30-ig meghosszabbítják a hitelmoratóriumot a gyermeket nevelő szülők, a nyugdíjasok, az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak számára, valamint azon vállalkozásoknak, amelyeknek bevétele 25 százalékkal csökken. Ezt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán egy Facebook-videóban árulta el, ahol úgy fogalmazott: mint ismert, a kormány meghosszabbította a hitelmoratóriumot egyes társadalmi csoportok számára. Csakhogy az erről szóló jogszabály még nem jelent meg, így számos részletkérdés - például, hogy ki számít majd munkanélkülinek - tisztázatlan. Az sem világos, hogy az összes, a paramétereknek megfelelő lakossági hitelszerződést automatikusan felfüggesztik-e januártól, vagy csak azokat, amelyek már eddig is moratóriumban voltak. Kérdés továbbá, hogy utóbbi megoldás esetén a korábban a felfügesztéssel nem élő, de az új kritériumoknak megfelelő ügyfelek is visszaléphetnek-e majd a moratóriumba. Tavasszal a hitelmoratórium automatikus volt, vagyis az összes adósnál azonnal felfüggesztették a részletek beszedését a bankok. A moratóriumból ugyanakkor ki lehetett lépni, ezt pedig sokan meg is tették. A jegybank adatai szerint nyáron a mintegy 2,7 millió lakossági adós mintegy 60 százaléka, 1,6 millió ember nem fizette legalább egy hitelét. Számaikból pedig az is kiderült, hogy éppenséggel nem a gyermekes családok, és nem is a nyugdíjasok éltek a legnagyobb arányban a felfüggesztés lehetőségével, hanem a gyermektelenek és a fiatalok. "A moratóriumosok kétharmada gyermektelen, a fiatalabbak felülreprezentáltak. Ez egy generációs kérdés is, amire oda kell figyelni" – fogalmazott ezzel kapcsolatban egy konferencián Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.   Lényegében ugyanezen arányokra hivatkozik a kormány is – igaz, teljesen más értelmezéssel. A kormany.hu-n is közzétett, MTI által kiadott összegzés szerint az augusztusi adatok alapján „a gyereket nevelők képezik a moratóriumot igénybe vevők legnagyobb, 512 ezres csoportját, hitelállományuk 1178 milliárd forint”. (Vagyis a moratóriumosok kétharmadának valóban nincs gyereke.) A nyugdíjasok közül mintegy 160 ezren nem fizetnek: nekik összesen 368 milliárd forintnyi hitelük van. Emellett 64 ezer álláskereső függesztette fel 147 milliárd forintnyi kölcsönét. A legkevesebben, 16 ezren a közfoglalkoztatottak éltek a moratórium lehetőségével, összesen 37 milliárd forintnyi hitel esetében. Mindezek alapján a lakossági moratórium meghosszabbítása az eddigi nemfizetőknek közel a 47 százalékát érintheti. Tartozásuk 1730 milliárd forint, ami a moratóriumot jelenleg igénybe vevők hitelének fele – olvasható az összegzésben. Hozzáteszik: a vállalatok 15-20 százaléka, azaz mintegy 10-12 ezer cég minősülhet sérülékenynek, várhatóan ennyien igénylik majd a moratóriumot továbbra is az eddigi 60 ezer nem törlesztő közül.   Az MNB szerint egyébként a moratóriummal élő lakossági adósok 10-15 százaléka tekinthető sérülékenynek jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetének változása miatt, ez a mintegy 160-240 ezer háztartási hiteles a moratórium nélkül várhatóan fizetési nehézségekkel nézne szembe. A 60 ezer moratóriumban lévő céges adós közül pedig mintegy 20 ezernek lehetnek hasonló problémái. 

363,17 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.23. 08:17
Illusztráció: Shutterstock
Minimálisan erősödött a forint az euróhoz képest, a frankkal és a dollárra szemben viszont gyengült szerda reggelre az előző estihez viszonyítva a bankközi piacon.
Reggel hét órakor az euró 363,17 forintra gyengült a kedd esti 363,24 forintról.
A svájci frank árfolyama 337,26 forintról 337,52 forintra emelkedett, a dolláré pedig 310,33 forintról 310,99 forintra nőtt.
Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1710 dollárt, szerda reggel 1,1679 dollárt ért.