Előfizetés

Ismét hatalmas tömegek tüntettek Lukasenko ellen

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.20. 18:18

Fotó: AFP
Nem csillapodik az elégedetlenségi hullám.
Megint emberek tízezrei vonultak utcára vasárnap a fehérorosz fővárosban Alekszandr Lukasenko elnök lemondását követelve.

Ez már a hatodik egymást követő hétvége, hogy nagyszabású tüntetések zajlanak Minszkben. Helyszíni beszámolók szerint a demonstrálók azt skandálták, hogy "takarodj". A hatóságok legkevesebb tíz embert őrizetbe vettek - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség a rendőrség tájékoztatására hivatkozva. Eközben hackerek közzétették az interneten mintegy ezer fehérorosz rendőr személyes adatait, megtorlásképpen a hatóságok erőszakos fellépése és túlkapásai miatt. "Amíg folytatódnak a letartóztatások, addig mi is folytatni fogjuk az adataik közzétételét. Senki nem marad azonosítatlanul, azok sem, akik símaszkot viselnek" - figyelmeztettek. A kormány közölte, hogy meg fogják találni a kiszivárogtatásban részt vevő hackereket, és felelősségre fogják őket vonni. 
A szombati tüntetések során 390 nőt vettek őrizetbe, nagy részüket már szabadon bocsátották.

A fehérorosz ellenzék azzal vádolja Lukasenkót, hogy elcsalta az augusztus 9-i elnökválasztást. A hivatalos adatok szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik elnöki mandátumát. Az eredmény ismertetését követően azonban tiltakozások kezdődtek az országban. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. Számos ellenzéki vezető külföldre menekült vagy hatósági kényszerből vagy saját elhatározásából. 
A tömeg annak ellenére gyűlt össze, hogy pár napja egy jogvédő szervezet (Vjaszna) bizonyítékok százait gyűjtötte össze, milyen brutálisan bántalmazzák a bevitt tüntetőket a fehérorosz hatóságok. Mint arról a Népszava is beszámolt, a Vjaszna adatai szerint a nyomozó szervekhez 1200 feljelentés érkezett olyan sérültektől, akikre erkölcsi és lélektani nyomást gyakoroltak. A nyomozó hatóságok egyelőre egyetlen esetben sem kezdeményeztek eljárást.

Földrengés rázta meg Horvátországot

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.20. 16:09
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Károkról még nem érkezett bejelentés.
Újabb, 4,2-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot vasárnap kora délután - közölte a helyi sajtó. A földrengés epicentruma a közép-dalmáciai Gracacban volt, Zárától (Zadar) 51 kilométerre, mintegy 10 kilométeres mélységben. A rengést egész Dalmáciában és Likában érzékelte a lakosság, károkról nem érkezett bejelentés. Kresimir Kuk szeizmológus a sajtónak elmondta: a földrengés nincs összefüggésben az zágrábi epicentrikus területtel. A horvát fővárost és környékét március 22-én rázta meg földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott és több ember megsérült. A fölmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt. A városmagban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament (szábor) és a kormány épülete, valamint több templom és a kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket. Az Európai Unió augusztusban 88,9 millió euróval (mintegy 31,3 milliárd forinttal) járult hozzá a Zágrábot és környékét sújtó nagy erejű földrengés utáni helyreállításhoz. A horvát szábor a múlt héten fogadta el az újjáépítésről szóló törvényt. Az állam 60 százalékban, az önkormányzat 20 százalékban támogatja a magánépületek helyreállítást, a maradék 20 százalékot a tulajdonosoknak kell állniuk. Azon károsultaktól, akik minimálbérből élnek és nem rendelkeznek jelentősebb vagyonnal, az állam és az önkormányzat átvállalja az önrészt. Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezer utólökést jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napi nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet. Horvátországban az egyik legsúlyosabb, 7,6-os erősségű földrengés 350 éve, 1667. április 6-án volt Dubrovnikban, és majdnem az egész várost elpusztította. A lakosság fele, mintegy 3000 ember vesztette életétét. Egy 6,3 erősségű földrengés 1880-ban Zágrábot is érintette. Az ezt követő egy évben 185 utórengést jegyeztek fel a fővárosban, a lakosság egy része Bécsbe, Grazba, Mariborba, Celjére, Ljubljanába és Triesztbe települt át.

Tovább durvul az ukrán vírushelyzet

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.20. 14:44

Fotó: STR / AFP/NurPhoto
Az elmúlt napon 2966 új esettel 175 678-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké 41 újabb halálos áldozattal 3557-re emelkedett.
Nem lassul a koronavírus-fertőzés terjedése Ukrajnában, csaknem háromezer új beteget regisztráltak az elmúlt 24 órában, így az azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 175 ezret, a napi halálesetek számát tekintve pedig Ukrajna már második az európai országok között

- derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által vasárnap közzétett adatokból, amelyeket az egészségügyi minisztérium is megerősített az MTI beszámolója szerint. Az állami hírügynökség arról ír, az elmúlt napon 2966 új esettel 175 678-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, az elhunytaké 41 újabb halálos áldozattal 3557-re emelkedett, miközben 77 512-en gyógyultak meg. Jelenleg már 94 609 beteget kezelnek koronavírus-fertőzéssel, számuk 2167-tel nőtt egy nap alatt. A héten szerdán regisztrálták a járvány kezdete óta a legtöbb új fertőzöttet, 3584-et, az eddigi legtöbb napi halálos áldozatot, 76-ot pedig kedden. Területi bontásban előző nap a legtöbb új beteget, 424-et - továbbá öt halálos áldozatot - a kelet-ukrajnai Harkiv megyéből jelentették, a második legtöbbet, 343-at és négy elhunytat pedig az ország legfertőzöttebb területének számító fővárosból, Kijevből. Utóbbiban az azonosított fertőzöttek száma elérte a 19 483-et, az elhunytaké a 316-ot. Az elmúlt 24 órában a legtöbb elhunytat, nyolcat az ország második legfertőzöttebb régiójában, Lviv megyében jegyezték fel, ahol már így is jó ideje a legtöbb a halálesetek száma, eddig 521-en haltak bele a betegségbe a megyében, az igazolt fertőzöttek száma 18 317. Kárpátalján az azonosított fertőzöttek száma 9154-re, az elhunytaké eggyel 291-re emelkedett, eddig 4110-en győzték le a kórt. Az Ukrajinska Pravda hírportál vasárnap a Worldometer weboldalán közölt, pénteki adatok alapján arról számolt be, hogy 
az európai országok közül Oroszország után Ukrajnában lett a legmagasabb a Covid-betegek között az egy napra eső halálesetek száma.

Aznap 48 elhunytat jegyeztek fel. Világviszonylatban - 213 mért ország közül - egyelőre ezzel még a 16. helyen áll. Ukrajna a napi új fertőzéses esetek számát tekintve a világon a 15., Európában a negyedik helyen áll. A járvány kezdete óta regisztrált összes fertőzött esetében világviszonylatban a 25., az európai országok közül pedig a hetedik.