Előfizetés

Hat tonna szemetet szedtek össze a Bodrogi PET Kupán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.18. 15:43

Fotó: PET Kupa
Naponta csaknem 300 zsáknyi hulladék gyűlt össze a folyó Sárospatak és Tokaj közötti ártéri erdeiből.
Hat tonna hulladékkal mostantól kevesebb bújik meg a Bodrog Sárospatak és Tokaj közötti ártéri erdeiben. A PET Kupa szervezői az elmúlt évek tiszai hulladékgyűjtő tapasztalatait először hasznosították a Tisza egyik mellékfolyóján. A helyi partnereiknek és a résztvevő csapatok, önkéntesek elhivatottságának köszönhetően, négy napon keresztül, naponta csaknem 300 zsák szemét gyűlt össze. A folyami hajós, környezetvédelmi futamokon megszokott versenyszellem mellett ezúttal is kiemelkedő volt a résztvevők, a szervezők, a hajós-kenus csapatok és az önkéntesek közötti együttműködés, amelynek köszönhetően rekorderedménnyel zárt az I. Bodrogi PET Kupa – közölték a szervezők.
A PET Kupa tavaly az I. Tisza-tavi Kupával távolodott el először a Felső-Tiszától. A nyolc éve rendszeresen megtartott tiszai, hajós, hulladékgyűjtő versenyeknek és az év közben szervezett akcióknak köszönhetően mostanra összesen 90 tonna szennyező anyagot gyűjtöttek össze, amelynek során egyes folyószakaszokat sikerült teljes mértékben tisztán visszaadni a természetnek. A Bodrog a Tisza mellékfolyójaként, csodálatos környezeti, kulináris és kulturális adottságokkal rendelkezik, de a verseny során szerzett tapasztalatokból egyértelmű, hogy két ágából, a Latorca és az Ung folyókból bődületes mennyiségű hulladék érkezik Ukrajna felől.
„Az első Bodrogi PET Kupa szervezésével az évek során felhalmozódott tiszai tapasztalatokat szerettük volna megosztani, erősen bevonva a szervezésbe és megvalósításba a helyben élőket, egy olyan fontos mellékfolyónál, mint a Bodrog. Az eredmények önmagukért beszélnek, ami bátorít bennünket, hogy a tapasztalatokat a jövőben a Tisza egész hosszára, határokon átnyúlóan is kiterjesszük” – mondta el Molnár Attila Dávid, a PET Kupát szervező Természetfilm.hu Egyesület elnöke.
A Bodrogi PET Kupát a Budapest Bank vállalati csapata, az ÖKOsaBB csapat nyerte, amely tavaly az I. Tisza-tavi PET Kupán már megmérettette magát. A dobogó második fokára egy veteránokból álló baráti csapat, a PETúnia állhatott, akik a Bodrog Hősei díjat is magukkal vihették. Ők az első és egyetlen csapat, akik ezt a rangos díjat a Felső-Tiszán és a Tisza-tavi versenyen is elnyerték, azaz a legtöbb, egy főre jutó hulladékmennyiséget gyűjtötték. 
A PET Kupa számításai szerint ezen a versenyen 
megdőlt az egy résztvevőre kiszámolt, összegyűjtött hulladék mennyisége.

 A több tonnányi szeméttől most egy időre fellélegezhetnek a kisebb-nagyobb kitakarított ártéri erdőszakaszok, de egyes területekre már nem jutottak el a petkalózok.
A PET Kupa során összeszedett hulladékok körforgásban tartását az esemény szakmai partnere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége koordinálja. A PET Kupa önkéntes csapata zsákról zsákra átválogat mindent, a különböző anyagokat fajtánként szelektálja. Üveg hulladékból különösen sok gyűlt össze a Bodrogon, amely a Zempléni Z.H.K. Nonprofit Kft. segítségével a hulladékfeldolgozókhoz kerül és újrahasznosul. A PET palackokat színre válogatás és bálázás után Magyarországon dolgozza fel a Sárvári HUKE Kft.. A kupakokat és a polipropilénből készített csomagolóanyagokat, például samponos flakonokat a Holofon ZRt. segítségével hasznosítják újra. Az így nyert másodnyersanyagból később hajótestek, hajódeszkák készülhetnek. Ahogy a tiszai versenyeken, az összegyűjtött hulladékmennyiség legalább felét újrahasznosítják.  
A takarítás ősszel elsősorban a szárazföldön, az ártéri erdőkben folytatódik, az úgynevezett Mosolygó Zsákokkal. Több Tisza menti településen ugyanis zsákokat helyeztek ki a szervezők, hogy az ártérben összegyűlt folyami hulladékot a lakosság bevonásával gyűjtsék össze. A Mosolygó Zsákok három színben, bárki számára ingyenesen elérhetőek a Tiszadada–Tiszabábolna partszakaszon.

39 centiméterrel emelkedhet a tengerek szintje 2100-ra

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.18. 09:11

Fotó: Kazi Salahuddin Razu/NurPhoto / AFP
Ha így folytatjuk a légkör szennyezését, az Antarktisz és Grönland jegének olvadása világszerte szörnyű hatással járna: pusztító viharok, súlyos áradások fenyegetnék az emberiséget.
A üvegházhatású gázok folytatódó kibocsátása miatt, az Antarktisz és Grönland jégpáncéljának olvadásával csaknem 40 centiméterrel nőhet meg a világ tengereinek szintje az évszázad végéig – erre figyelmeztet egy csütörtökön közzétett nagy nemzetközi tanulmány.
Az óriási jégsapkák annyi vizet tartalmaznak, amennyi 65 méterrel is megemelheti az óceánok vízszintjét, és a kutatókat egyre jobban nyugtalanítja olvadásuk üteme, amely az ENSZ szakértői által felállított forgatókönyvek közül a legrosszabb változat megvalósulása felé mutat.
Több mint három tucatnyi kutatóintézet kutatói a hőmérséklet és az óceánok sótartalmának adatai alapján készítettek számos számítógépes modellt a grönlandi és antarktiszi gleccserek olvadására. Két klímaforgatókönyvet állítottak fel: az egyik szerint az emberiség tovább szennyezi a légkört a jelenlegi szinten, egy másik szerint a karbonkibocsátást 2100-ra drasztikusan visszaszorítják. 
A magas károsanyagkibocsátási szcenárió esetében a század végére az antarktiszi jég olvadása miatt 30 centiméterrel nő a tengerszint, a grönlandi jég olvadása pedig további 9 centivel emeli a vízszintet.
Egy ilyen tengerszintemelkedésnek szörnyű hatása lenne világszerte:

pusztító viharok sújtanának le, és az emberek százmillióinak otthont adó partmenti régiókat ismétlődő és súlyos áradások fenyegetnék.
Még a károsanyagkibocsátás mérséklődésének forgatókönyve esetén is mintegy 3 centiméterrel nőne a tengerek szintje a grönlandi olvadás miatt 2100-ig, mivel akkor is további 1 Celsius-fokkal nőne a globális hőmérséklet.
Anders Levermann klímaszakértő, a Potsdami Klímahatás-kutató Intézet (PIK) tudósa szerint "nem annyira meglepő, hogy ha tovább melegítjük a bolygót, több jég olvad el, ha több karbont juttatunk a légkörbe, több jég olvad el Grönlandon és az Antarktiszon". Rajtunk múlik, milyen gyorsan engedjük emelkedni a tengerszintet – fűzte hozzá. 
A nemzetközi tudóscsoport tanulmányát a The Cryosphere Journal című folyóiratban publikálta. Levermann hangsúlyozta: a tengerszintek emelkedését előrevetítő forgatókönyvek különbségei nem indokolják, hogy mihamarabb ne csökkentsék a károsanyagkibocsátást. "A bizonytalanság nem indok arra, hogy csak álljunk és várjunk, éppenséggel azonnali lépéseket tesz szükségessé" – mondta. "Már tudjuk, hogy valami történni fog. Csak azt nem tudjuk, milyen rossz lesz" - figyelmeztetett.
A 20. és a 21. század fordulójáig Nyugat-Antarktisz és Grönland jégtakarói általában annyi jégtömeget halmoztak fel, amennyi elolvadt, azaz a friss havazás kompenzálta a jégveszteséget. Az elmúlt két évtizedben a globális felmelegedés megbillentette ezt az egyensúlyt. Tavaly 532 milliárd tonna, rekordmennyiségű jég olvadt el Grönlandon. Ez az olvadás 40 százalékban járult hozzá 2019-ben a tengerszint emelkedéséhez.
Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavalyi jelentésében azt jósolta, hogy 2100-ig a grönlandi jégolvadás 8-27 centiméterrel emelheti a tengerek szintjét. Becslésük szerint az antarktiszi olvadás további 3-28 centiméterrel növelheti a tengerek szintjét az évszázad végére.

Nem csak a vizekben halmozódik a műanyagszemét

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.17. 18:20

Fotó: Paulo de Oliveira / AFP/Biosphoto
A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak
Az óceánok műanyag-szennyezettsége nagy figyelmet kapott az utóbbi években, de nem csak a vizekben halmozódik a műanyagszemét. A világon évente 176 ezer tonna műanyag mikroszál – főként poliészter és nylon – jut szemétként szárazföldi környezetbe – olvasható a PLoS ONE tudományos folyóiratban közzétett amerikai tanulmányban. A mikroszálak a ruhák mosásakor szabadulnak el, és már nagyobb hányaduk végzi a szárazföldön, mint a vizekben – írta Jenna Gavigan, aki a Santa Barbara-i Kalifornai Egyetemen kutatócsoportjával a tanulmányt készítette.
A műanyagok 14 százalékát szintetikus textilek készítésére használják, elsősorban a ruházati iparban. Az öt milliméternél rövidebb, úgynevezett mikroszálakból rengeteg jut a környezetbe a textil teljes élettartama alatt, különösen mosáskor, amely a szintetikus szálakból mechanikusan tép le apró darabokat. Amikor a mosóvíz a szennyvíztisztító telep felé veszi útját, a benne lévő mikroszálak belekerülhetnek a szennyvíziszapba, amelyet a termőföldre teríthetnek vagy szeméterakókban helyezhetnek el.
A tanulmány szerzői a műanyagok, köztük a szintetikus textilek előállításáról, fogyasztásáról és környezetbe való kibocsátásáról gyűjtöttek adatokat, hogy felmérjék a szintetikus mikroszálak szennyezésének globális elterjedtségét és méretét. Azt is vizsgálták, gépi vagy kézi mosásnál mennyi mikroszál kerül a mosóvízbe, mennyi halmozódik fel és milyen eloszlásban a szennyvíztelepeken, és mi történik a szennyvíziszappal, amely a mikroszálak legnagyobb részét tartalmazza.
Sok régiónak nincsenek részletes adatai a szennyvíz-feldolgozásról, ezért a szerzők a teljes kép érdekében a jövedelmek alapján becsülték meg a szennyvízkezelés mértékét. Az adatok nem fedik teljesen, mennyi mikroszálat bocsát ki a textil teljes élettartama alatt, például nem számolták bele a használtruha-piacot. Számításaik szerint a műszálhasználat elterjedése, vagyis az 1950-es évek és 2016 között 5,6 millió tonna szintetikus mikroszál került a környezetbe a ruhamosástól, ennek fele az utolsó tíz évben. Valamivel kevesebb mint a fele került szárazföldre, ebből 1,9 millió tonna a talajra, 0,6 millió tonna szeméttelepekre. A kibocsátás évente 12,9 százalékkal nő, a jelenlegi éves szárazföldi emisszió – 176,5 ezer tonna – meghaladja a vizekbe kerülő mennyiséget, ami 167 ezer tonna.