Előfizetés

Sok ezres bírságot kaphat mától, ha egyáltalán nem vagy nem megfelelően visel maszkot

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:15

Fotó: Béres Márton / Népszava
Pénteken szigorúbb maszkviselési szabályok léptek életbe Budapesten a koronavírus-járvány második hulláma miatt, a maszkviselési kötelezettség megsértőire 15 ezer forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak.
A Fővárosi Közgyűlés hétfőn döntött arról, hogy - a taxik, tömegközlekedési járatok, boltok, bevásárlóközpontok és piacok mellett - a mozikban és színházakban, hangversenyen és cirkuszi előadáson, valamint a hasonló intézmények zárt tereiben, illetve a társasházi közgyűléseken is kötelező az orr- és szájnyílást eltakaró maszk használata. Ha ezekben az intézményekben és helyszíneken valaki nem megfelelően vagy egyáltalán nem visel maszkot, akkor 8 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy 15 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. Helyszíni bírságot akkor szabhatnak ki, ha az érintett felhívásra sem tartja be a maszkviselési szabályokat. A rendelet kivételként határozza meg az említett helyeken való étel- és italfogyasztást, továbbá a maszkviselési kötelezettség az előadókra nem vonatkozik. A fővárosi önkormányzat már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a nem megfelelő maszkviselés, vagyis például az orr szabadon hagyása is a szabályok megszegésének minősül. Ha tartósan visszaesik az új fertőzöttek száma, akkor a maszkviselési kötelezettséget felfüggesztik. 

Trükközik a kormány a hajógyári gáttal

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:00

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A Magyar Közlönyben valószínűleg soha nem jelent meg ilyen, politikai csúsztatással felérő kormányhatározat.
Meghökkentő kormányhatározat jelent meg múlthét pénteken. Az Orbán-kabinet ebben megállapítja, hogy a III. kerület és a főváros nem támogatja az Óbudai (Hajógyári) sziget sport- és szabadidős célú fejlesztését, ezért nem épülhet meg Budapesten a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Sportakadémia. A beruházást ehelyett a Velencei tó mellett – Velence három belterületi, illetve Sukoró három külterületi ingatlanának összevonásával keletkező területen – valósítják meg. A projekt előkészítésére 161,2 milliót biztosít a kabinet.  A Magyar Közlönyben valószínűleg soha nem jelent meg ilyen, politikai csúsztatással felérő kormányhatározat. Az érintett önkormányzatok ugyanis nem a sportakadémia építése ellen tiltakoztak. Olyannyira nem, hogy a jelenleg hatályos építési szabályzatokban is biztosítják a létesítménynek a helyet.  Óbuda és a főváros egy dolgot nem szeretne: egy 110 év alatt sem megtérülő védműépítéssel elpusztítani a természeti terület élővilágát és megvédeni egy olyan közparkot az árvíztől, amelynek erre nincs szüksége. Ahogy arról a Népszava elsőként beszámolt: a védmű létesítéséhez 1000 fát kell kivágni, a sziget teljes megvédése pedig 5-9 centiméteres vízszintemelkedést okozhat a Duna óbudai mellékágában. „A tervezett árvízvédelmi mű nem szolgálja a köz érdekét, a környezetvédelmi engedélykérelemhez készített hatástanulmány erősen alulbecsüli az okozott természeti károkat” – jelentette ki az augusztusi közmeghallgatáson Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, aki Óbuda és Újpest polgármesterével együtt arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal részeként működő környezetvédelmi hatóságot, hogy utasítsa el a szigetre tervezett gát környezetvédelmi engedélykérelmét. Ám erre egyelőre hiába várnak a szigetért aggódók.  A környezetvédelmi engedélyezési eljárás azóta sem állt le. A Viziterv Environ Kft. nettó 495 millió forintért vállalta a hatástanulmány és az engedélyezési dokumentáció elkészítését, az engedélyeket szeptember 30-ig kellene megszereznie.  A fentiekről megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, ahonnan azt a választ kaptuk: „Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már a 2020. júliusi kormányinfón is elmondta, hogy a kormány nem támogat semmilyen beruházást az Óbudai (Hajógyári)-szigeten”. Arra kérdésre viszont nem válaszoltak, hogy miért nem vonta vissza a kormány a három éve hozott határozatát, amelyben a sziget árvízvédelmi rendszerének kiépítéséről is rendelkeztek, ha időközben megtalálták a sportakadémia új helyszínét.  

Aki marja, kapja: kikötőbiznisz a láthatáron

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.18. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A pályázati feltételek arra utalnak, hogy beszűkül majd a szóba jöhető befektetői kör, amely meg tud felelni minden előírásnak.
Csakis egyben lehet pályázni 11 balatoni vitorláskikötőre, a szerencsés nyertes pedig 15 évre veheti ki bérbe az értékes ingatlanokat – derül ki abból a Népszava birtokába került előterjesztésből, amelyről pénteki, rendkívüli közgyűlésén dönt az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. Márpedig ezen feltételek alapján úgy tűnik, beigazolódik azok félelme, aki ellenezték a kikötők bérbe adását, és azt hangsúlyozták, a Bahart maga is el tudja látni a feladatot.  A további pályázati feltételek is arra utalnak, hogy beszűkül majd a szóba jöhető befektetői kör, amely meg tud felelni minden előírásnak. A tenderen indulóknak minimum félmilliárd forint saját tőkével, értékelhető ingatlanüzemeltetési tapasztalattal kell rendelkezniük, vállalniuk kell a kezdő, minimum nettó 475 milliós éves üzemeltetési díjat, amely nem tartalmazza a közüzemi, fenntartási és felújítási költségeket, amelyek mind a majdani nyertest terhelik. Aki ugyan a kikötők alapfunkcióján nem változtathat, de beruházásokba, fejlesztésekbe kezdhet, sőt, akár továbbhasznosításra bérbe is adhatja őket. A nyertesnek át kell vennie a kikötőkben jelenleg a Baharttal szerződött vállalkozókat, de a velük kötött kontraktusokat aztán saját belátása szerint módosíthatja, mi több, fel is mondhatja azokat. A pénteki szavazás végkimenetelét az állam nevében a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselője képes egyedül eldönteni: a tulajdonrésszel bíró tóparti települések kisebbségben vannak, mivel a tavalyi augusztusi tőkeemelésével az állam több mint kétharmados többséget szerzett a cégben. Májusban pedig egyszer már kiderült, az állam nem köt kompromisszumot: az akkori közgyűlésen úgy nyomta át a Bahart reorganizációs tervét – amelyben kempingek és szállodák eladása mellett a vitorláskikötők bérbeadása is szerepelt –, hogy nem volt tekintettel az önkormányzatok észrevételeire. Pedig a jachtkikötők üzemeltetése eddig komoly bevételeket hozott a hajózási cégnek: az idén 967 millió forint folyt be a 11 kikötőből, amelyektől profiltisztításra hivatkozva válik meg a cég. A kikötők évről évre nagyobb bevételt hoztak: 2016-ban 663 millió, 2017-ben 701 millió, 2018-ban 815 millió, az idén pedig 967 millió forintot kasszírozott a cég. A reorganizációs terv szerint a Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forintot remél a kikötők bérleti jogainak értékesítéséből, ami a jelenlegi, amortizációtól megtisztított bevételből három év alatt össze is jönne a számítások szerint. Az előterjesztés szerint a 11 – Alsóörs, Badacsony, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonlelle, Balatonszemes, Fonyód, Siófok, Szigliget, Tihany –, összesen 1864 állandó és 143 túrahellyel rendelkező vitorláskikötő üzemeltetésére október 20-ig egyben kell pályázni. A nyertesnek többek között azt is vállalnia kell, hogy nettó 250-250 millió forint úgynevezett beruházási óvadékkal hozzájárul a Bahart tihanyi és balatonföldvári kikötőfejlesztéseihez, amire csak igazán tőkeerős cégek vállalkozhatnak. 
Kapcsolódó
Üres szavak