Előfizetés

Lukasenka nagyon sajnálja, de Fehéroroszország lezárja Litvániával, Lengyelországgal és Ukrajnával közös határait

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.17. 21:52

Fotó: Sergey Guneev / SPUTNIK/AFP
Megesküdött, hogy nem csalták el a választást, hiszen nem lehet 80 százalékban meghamisítani egy voksolást.
Fehéroroszország lezárja Litvániával és Lengyelországgal közös határát és megerősíti az ukrajnai határszakasz védelmét – jelentette be csütörtök este Aljakszandr Lukasenka elnök a fővárosi Minszk-aréna rendezvényközpontban tartott „Fehéroroszországért” elnevezésű női fórumon.   
– Kénytelenek vagyunk kivonni a katonákat az utcákról, mint már mondtam, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe, és lezárni a nyugati határokat, különösen a lengyel és litván határt. Legmélyebb sajnálatunkra kénytelenek vagyunk megerősíteni a határvédelmet a testvéri Ukrajna határán. Kénytelen voltam az utóbbi napokban az orosz elnökkel és a védelmi miniszterrel közösen kidolgozni a szövetségi állam védelmét. És megindítottuk a régóta tervezett hadgyakorlatokat

– jelentette ki a fehérorosz elnök.

Hangsúlyozta, nem szeretné, ha országa területén háború folyna.
– Még inkább nem szeretném, ha Fehéroroszország, illetve Lengyelország és Litvánia harci tevékenységek színterévé válna, ahol nem a mi ügyeink fognak eldőlni

– tette hozzá.

Lukasenka egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet: ne engedjék meg „esztelen” politikusaiknak egy „forró” háború kirobbantását. Kijelentette, hogy az augusztus 9-i elnökválasztáson nem történt semmiféle manipuláció. 
– Esküszöm önöknek, semmiféle hazugság nem volt a választásokon, nem lehet 80 százalékban meghamisítani egy voksolást

– hangoztatta.

Beszélt arról is, hogy Fehéroroszországnak nincs szüksége a választási eredmények jóváhagyására az Európai Parlament, vagy bárki más által. Mint mondta, a külföldi hatalmak kemény gazdasági, pénzügyi és politikai nyomást fejtenek ki országára.  
– A szomszédos országok nem hajlandóak elismerni a voksoláson született eredményt, és a venezuelai forgatókönyv szerint találtak egy fehérorosz Guaidónét vagy Guaidót, és elnökké nyilvánították

– jegyezte meg Lukasenka Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezetőre, illetve a fehérorosz választáson a hivatalos adatok szerint alulmaradt Szvjatlana Cihanouszkaja volt ellenzéki elnökjelöltre utalva.

– Csak nézzék meg, hogyan adták át a stafétabotot Litvániából Lengyelországba, onnan pedig Ukrajnába. Ma – úgy gondolják – még egy atombombát robbantottak. Mégpedig Brüsszelben robbantották, az Európai Bizottság csatlakozott, és szintén nem ismeri el a választási eredményeinket – mondta.  – Az alkotmány és az országunk törvényei alapján folytattuk le a választást és nincs szükség senkinek a jóváhagyására. A voksolás lezajlott, és törvényes volt – jelentette ki Lukasenka. Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok egy időben könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. Csütörtökön közös állásfoglalást adott ki az Európai Parlament, amelyben a képviselők elsöprő többséggel elítélték az elcsalt belarusz elnökválasztást, és az orosz ellenzéki vezető, Alekszandr Navalnij megmérgezését. Az EP állásfoglalását azzal indokolta, hogy az augusztus 9-i „úgynevezett elnökválasztás” „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlott. A Parlament Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének. 

Olasz állapotoktól tartanak Franciaországban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.17. 21:32

Fotó: JEFF PACHOUD / AFP
Drámai mértékben emelkedik a fertőzöttek száma. Naponta majdnem 10 ezer új fertőzést regisztrálnak, múlt hétvégén pedig még ezt a „bűvös” határt is átlépték.
Nehéz lesz megállítani a koronavírus terjedését Franciaországban. A kormányzat azzal próbálja nyugtatni az embereket: jobb a helyzet a tavaszihoz képest, mivel most jóval több tesztet hajtanak végre, a mintavételek száma eléri a heti egymilliót, miközben áprilisban e tekintetben az ország még igen rosszul állt más nyugati államokhoz képest. A drámai emelkedést jelzi azonban az is, hogy a július elején mért 1,3 százalékról 5,4-re emelkedett a pozitív tesztek aránya. A járvány a fiatalabbak között tombol, így a kórházak egyelőre nem értek teljesítőképességük határához, de a vírus hamarosan átterjedhet az idősebbekre is. A veszélyt jelzi, hogy hétfőn 545, kedden pedig 642 koronavírussal fertőzött személyt vettek fel a kórházak, s ha ez így folytatódik, annak nagyon gyászos következményei lesznek. Már csak azért is, mert az első hullám legrosszabb napjaiban is naponta legfeljebb 460 ember került kórházba. A vírus különösen Bordeaux-ban és Marseille-ben terjed elképesztő gyorsasággal, e két város kórházaiban gyorsan csökken az üres intenzívágyak száma. Franciaország, más államokhoz hasonlóan, nem készül olyan leállásra, mint tavasszal. Emmanuel Macron elnök új stratégiájaként azt sulykolja az emberekbe: a vírussal igenis együtt lehet élni az előírások szigorú megtartásával. Egyre többen kételkednek azonban ebben. Az Elabe ügynökség felmérése szerint a járvány kezelése kapcsán a megkérdezettek 62 százaléka nem bízik a kormányban. A franciák már az első hullám idején is a legszkeptikusabbak közé tartoztak Európában, Emmanuel Macron népszerűsége – sok más vezetőhöz hasonlóan – egy rövid ideig meredeken emelkedett ugyan, de aztán hamar esésnek indult. A nem éppen biztató számok a köztársasági elnök számára is egyre kellemetlenebbek. Macron ezért felszólította Jean Castex miniszterelnököt és Olivier Véran egészségügyi minisztert, gondoskodjanak arról, hogy a tesztelés észszerűbb legyen. Hiába vált a mintavételek kapcsán Franciaország Európa egyik éllovasává, a laboratóriumok túlterheltekké váltak, így az embereknek egyre többet kell várniuk az eredményre. Előfordul, hogy egyesek a mintavételt követő ötödik napon értesülnek arról, fertőzöttek-e. A kapcsolatok felkutatása is nehézkes, s az applikáció, amellyel ezt kívánták elősegíteni, teljes kudarcot vallott. A „Stop Covid” alkalmazást letöltők aránya augusztus 19-ig az ország lakosságának a 3 százalékát sem érte el. William Dab, a legfontosabb egészségügyi hatóság egykori vezetője szerint ennek a bizalom hiánya az oka, mivel a kormánynak nincs igazi stratégiája a válság kezelésére. Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a fertőzés drámai mértékű emelkedése azért távolról sem csak a sok tesztre vezethető vissza. Jelentős szerepet játszottak ebben a fiatalok is, akik nyaralásuk során fittyet hánytak a különféle előírásokra. Többen azt terjesztették közülük, hogy rájuk nincs is hatással a vírus. Bár őket az esetek többségében valóban nem érinti annyira súlyosan a Covid-19, arra nem gondoltak, hogy hordozóként az idősebb korosztályt veszélyeztetik. Az Insee nemzeti statisztikai intézet adatai szerint a járvány az átlagosnál jobban sújtja a bevándorlókat. A Párizs északi részénél található Seine-Saint-Denisben, ahol különösen sok bevándorló él, márciusban a halálozási arány különösen magas volt a fekete afrikai gyökerekkel rendelkezők körében. Ennek elsősorban az az oka, hogy a szegényebb rétegek közé tartoznak, így a lakásokba is többen zsúfolódnak össze. Sokuk a tömegközlekedésre van utalva, így emiatt is nagyobb veszélynek vannak kitéve. A kormány a válságkezelésben most nagyobb döntési jogot kíván biztosítani a helyi prefektusoknak. Az első hullámban bírálatok érték a kabinetet túlzott centralizmusa miatt. Mindenesetre a városok többségében már a szabad ég alatt is kötelező a maszk viselése. A karantén időtartamát 14-ről 7 napra csökkentik, ami – a kabinet szerint – tudományosan is megalapozott. Erről sincs azonban mindenki meggyőződve. 

Aggódnak a gazdaságért

A kormány a gazdaságot félti. A kurzarbeit-programmal a legrosszabbat sikerült ugyan elkerülni, de ez csak átmeneti megoldás. A statisztikai hivatal szerint a munkanélküliség 7,1 százalékról 9,5 százalékra emelkedik még az idei évben. Csak az első félévben 715 ezer munkahely szűnt meg. Különösen a turizmust és a légiközlekedést küldte padlóra a járvány. Szakértők az év végéig kilencszázalékos GDP csökkenéssel számolnak, a kormány viszont 11 százalékos mínuszból indul ki. Macronék sokat remélnek a 100 milliárd euró értékű beruházási programtól, ennek hatásai azonban jövőre lesznek érzékelhetőek.

Szlovénia ismét szigorít, kötelező lesz a maszk viselése zárt és nyitott térben egyaránt

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.17. 21:20

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Kötelező lesz a testhőmérséklet mérése is a munkahelyre belépés előtt.
A fertőzöttek számának növekedése miatt Szlovénia újabb szigorításokat vezet be a járvány megfékezésére: kötelező lesz a maszk viselése zárt és nyitott térben egyaránt, valamint az iskolákban 7. osztálytól felfelé, továbbá hőmérsékletet kell mérni a munkahelyeken, és a szórakozóhelyeknek 22 órakor be kell zárniuk – jelentette be Jelko Kacin kormányszóvivő, a kabinet csütörtöki ülését követően. Kacin kiemelte: hogy a maszk kötelező viselése már a hétvégétől érvénybe lép. Eddig csak zárt nyilvános helyen kellett maszkot hordani Szlovéniában, szombattól a piacokon, a városközpontokban és a szabadtéri rendezvényeken is kötelező lesz. Az iskolákban csak a közös helyiségekben volt kötelező a szájmaszk hordása, most 7. osztálytól felfelé mindenki számára kötelező lesz a védőfelszerelés viselése az osztálytermekben is. Kötelező lesz továbbá a testhőmérséklet mérése a munkahelyre belépés előtt. A kormány jövő héten a parlament elé küldi azt a törvénymódosítási javaslatot, amely három napig úgy engedélyezi a betegszabadságot, hogy a munkavállalónak nincs róla orvosi igazolása. A kabinet további rendeleteket készít elő, amelyeket abban az esetben vezetnének be, ha tovább nőne a fertőzöttek száma az országban. Ilyen lenne például az összejövetelek felső létszámkorlátjának tíz főről hatra csökkentése. Szlovéniában a kormány által közzétett adatok szerint szerdán 104-gyel 4058-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Kedden még rekordszámú, 123 új esetről számoltak be. Egy új haláleset történt, így a járvány eddigi halálos áldozatainak száma 136-ra nőtt. Ezt megelőzően közel két hétig nem hunyt el senki a Covid-19- betegség következtében. A diagnosztizált betegek közül 62-ten vannak kórházban, és közülük tizenegyet ápolnak intenzív osztályon. A múlt hét óta megkétszereződött a kórházi ellátásra szoruló betegek száma. Az aktív betegek száma először haladta meg a járvány kezdete óta az ezer főt. A legtöbb fertőzöttet, 29-et a fővárosban, Ljubljanában regisztrálták. Horvátországban a válságstáb jelentése szerint az elmúlt 24 órában 250-nel nőtt, és elérte a 14 279-et az azonosított fertőzöttek száma. Szerdán 280 esetről számoltak be. Két idős, krónikus beteg hunyt el, így a járvány halálos áldozatainak száma 238-ra nőtt, 11 933-an pedig már meggyógyultak. A betegek közül 300-an vannak kórházban, közülük 24-en lélegeztetőgépre kapcsolva. Az aktív betegek száma 2108, és 8756-an vannak hatósági karanténban. A legtöbb fertőzöttet továbbra is Split-Dalmát megyében és a fővárosban, Zágrábban regisztrálták: előbbiben 76, utóbbiban 45 embernél mutatták ki a koronavírust. Davor Bozinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője a sajtónak csütörtökön úgy nyilatkozott: több megyében látogatási korlátozást és kijárási tilalmat vezettek be a szociális intézményekben, valamint szeptember 30-ig meghosszabbították a beutazási korlátozásokat a nem uniós állampolgárok számára.
– Ami az uniós állampolgárokat illeti, továbbra is szabadon beutazhatnak Horvátországba, a lehetséges korlátozások bevezetésével Zágráb megvárja az Európai Tanács jövő heti döntését az EU-n belüli szabad mozgás – a járvánnyal összefüggő – korlátozását illető közös kritériumokról

– tette hozzá a tárcavezető.