Előfizetés

Kocsis Máté: idén már nem lesz különleges jogrend

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.17. 14:13

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint a koronavírusról szóló nemzeti konzultáció világossá tette, hogy a magyarok nem akarnak iskolabezárásokat, kijárási korlátozásokat.
Azt szeretnék, hogy az ország működjön, a gazdaság a lehető legkisebb visszaeséssel ússza meg a krízist és a járvány második hullámában a védekezésben ezt tartja leginkább fontosnak a kormány és a Fidesz valamint a KDNP frakció is – hangzott el a két képviselőcsoport vezetőjének sajtótájékoztatóján. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint mindenben támogatják az Orbán Viktor által szerdán bejelentett intézkedéseket (a szórakozóhelyek csak 23.00-ig lehetnek nyitva, a maszk használata kötelező lesz kulturális és egészségügyi intézményekben, 19 500 forintban maximálják a PCR-tesztek árát), és készek továbbiak meghozatalára akár a járványügyi védekezésről, akár a gazdaságvédelemről legyen szó. Kocsis Máté szerint ugyanakkor az ellenzékre „nem lehet számítani”, mert tavasszal sem támogatták a kormányt. A Népszava kérdésére azt mondta, emiatt nem látja sok értelmét a hétpárti frakcióegyeztetéseknek sem ősszel, mert tavasszal hiába tartottak ilyeneket, azon az ellenzéki pártok „elárulták” a Fideszt. Az viszont kiderült, hogy nemrég azért tartottak egyet, ezen Simicskó István KDNP-frakcióvezető szerint abban meg tudtak egyezni, hogy – mint lapunk korábban megírta – a parlament ősszel is a tavaszi járványügyi rendszabályok szerint ülésezik majd, „erősen ajánlott” lesz a maszk viselése az épületen belül, miként a hőmérséklet mérése is. A Fidesz frakcióvezetője szerint ugyanakkor valószínűleg idén már nem kell különleges jogrendet bevezetni a járvány miatt. A Népszava kérdésére miszerint a kormánypártok támogatni tudják-e a Nemzeti Választási Iroda javaslatát két Pest megyei (a 2-es és az 5-ös) választóköret határainak módosítására (erre a lakosságarányok eltolódása miatt van szükség) Kocsis Máté és Simicskó István is úgy válaszolt, hogy „életszerűnek” tartják a tervezetet, egyben tagadták, hogy a 18 budapesti egyéni választókerületből egyet elcsatolni terveznének. A sajtótájékoztatón szóba került Gyurcsány Ferenc és az őszödi beszéd tizennegyedik évfordulója is, Kocsis Máté szerint bármilyen bűnöket is követett el Gyurcsány Ferenc, az „tagadhatatlan, hogy az ellenzék legtehetségesebb politikusáról van szó, aki előbb-utóbb visszakapaszkodik a hatalomba, a többiek az ellenzéki oldalon csak bábok”.

Deutsch Tamás a közrádióban dicsérte az Európai Bizottság elnökét

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.17. 12:35

Fotó: Laurie DIEFFEMBACQ / Európai Parlament
A Fidesz EP-képviselője szerint Ursula von der Leyen „liberális mainstream mantra” helyett kiegyensúlyozottan értékelte az unió helyzetét.
Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő úgy látja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke sok kérdésben szakít azzal a gyakorlattal, amelyet Jean-Claude Juncker volt bizottsági elnök képviselt - írja az MTI. A képviselő csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, hogy Ursula von der Leyen szerdai, az unió helyzetét értékelő beszéde a "harcos, brüsszeli liberális, mainstream mantra helyett centralista és kiegyensúlyozottabb" volt. Nyilatkozata nem meglepő, hiszen Deutsch 2019 júliusában az elsők között gratulált von der Leyen EB-elnöki kinevezéséhez, és vélhetően a Fidesz képviselői is támogatták a képviselő asszony korábbi jelölését.

Méltat és szomorkodik

Azt viszont Deutsch szomorúnak nevezte, hogy az EB elnöke kizárólag nyugat-európai kérdésekkel, a nyugat-európai polgárokat érintő témákkal foglalkozott, "mintha elfeledkezett volna arról", hogy az Európai Unió 27 tagot számlál, és tagjai között "szép számban" vannak közép-, kelet- és dél-európai országok sajátos regionális problémákkal és azokra várt megoldásokkal. Deutsch, elmondása szerint az EB-elnök beszéde után javaslatot tett arra, hogy az unióra jellemző belső megosztottság felszámolásáért az EB és az EP szakítson azzal, hogy kettős mércét alkalmazva "politikai és ideológiai hidegháborút" folytat a tagállamok ellen. A fideszes képviselő itt a 7-es cikkely szerinti eljárásokra gondolhatott, amit a jogállami normák. köztük a kisebbségi jogok megsértése miatt indítottak el Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Ursula von der Leyen a fentiekkel kapcsolatban mindenesetre eléggé egyértelműen nyilatkozott szerdán:   határozott szavakkal ítélte el az LMBTI közösség elleni fellépéseket, a “melegmentes” zónák létrehozását Lengyelországban, és jelezte, hogy olyan jogszabályt fognak az asztalra tenni, amely a családi kapcsolatok kölcsönös elismerésére kötelezné a tagországokat. Kitért arra is, hogy az unió forrásait  meg fogják óvni "a csalások, az összeférhetetlenség és a korrupció ellen". Utóbbiban a magyar kormány is magára ismerhetett, hiszen az OLAF jelentése szerint Magyarországon  2015-2019 között a korrupciógyanús uniós forrásfelhasználás mértéke tízszerese  volt az EU-s átlagnak, ami a vizsgált időszakban 0,36 százalék volt. 

Azonnal vegyenek be három országot a schengeni övezetbe

A politikus Javasolta azt is, hogy valamennyi uniós állampolgár egyformán hozzáférhessen a szabad munkavállalás lehetőségéhez más tagországokban, hogy a kelet- és közép-európai kis- és közepes vállalkozásokat ne érje versenyhátrány, valamint hogy azonnal szülessen döntés Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról - mondta. A képviselő Ursula von der Leyen klímavédelmi bejelentéseivel kapcsolatban arról beszélt: ő is támogatja, hogy a célkitűzések ambiciózusak legyenek, de ezek mellett világméretű közös lépésekre kell elszánnia magát az EU-nak, a világ üvegházhatású gázkibocsátásának ugyanis csak 9 százaléka kapcsolódik az Európai Unióhoz, a 91 százalék, amely a globális problémák okozza, EU-n kívüli. 

Kamupártok aktivistái ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.17. 12:26

Fotó: Népszava
A két nő valahogy hozzájutott a 2014-es választások ajánlóíveinek adataihoz, és nagyüzemi másolásba fogtak az ügyészség szerint.
Választás rendje elleni bűntett miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség két nő ellen, akik három – az Országgyűlésen kívüli – párt jelöltjeit segítették törvénytelen módon.
A vádirat szerint egy negyvenhét éves nő ismeretlen körülmények között hozzájutott a 2014. évi országgyűlési választás jelentős számú ajánlóívének másolatához. Az asszony bérelt egy irodát a IX. kerületben és egy harminckilenc éves nő segítségével megszervezte, hogy futárok és másolók az ajánlóívek másolatáról a választópolgárok adatait a 2018. évi országgyűlési választás ajánlóíveire másolják és azokat leadják. A cél az volt, hogy három – akkor és most is – Parlamenten kívüli párt országgyűlési képviselőjelöltjei a hozzájussanak szükséges ajánláshoz, a hamisítás segítségével pedig három országgyűlési képviselőjelöltet is nyilvántartásba vettek.
A két nő mint felbujtó ellen a Fővárosi Főügyészség három rendbeli választás rendje elleni bűntett és hat rendbeli hamis magánokirat-felhasználásának vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésre. A Népszava információi szerint két, úgynevezett kamupártról, az ajánlásokat az állami támogatás begyűjtése érdekében létrehozott szervezetről van szó. Aktivistáikat pedig már 2018 márciusában elfogták a rendőrök – az azóta már megszűnt Zoom.hu részletesen be is számolt a ferencvárosi rajtaütésről, melynek során 36 embert értek tetten, buzgó adatmásolás közben.
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) korábbi elnöke a 2018-as szavazólapokkal
Fotó: Népszava