Előfizetés

Minden hetedik oltottnál "előrelátható szövődményt" okoz az orosz vakcina

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 11:05

Fotó: Vladimir Pesnya/Sputnik / AFP
Átmeneti láz, gyengeség és izomfájdalom jelentkezett az önkéntesek 14 százalékánál. Kutatók egy csoportja "valószínűtlennek" tartja a klinikai vizsgálatok korai eredményeit.
Az új típusú koronavírus-fertőzés megelőzésére kifejlesztett Szputnyik V vakcinával beoltott önkéntesek 14 százalékánál - vagyis minden hetedik embernél - egy-másfél napig tartó gyengeség, láz vagy izomfájdalom jelentkezett – jelentette ki Mihail Murasko egészségügyi miniszter újságíróknak kedden Moszkvában.
Murasko a tüneteket előrelátható szövődménynek nevezte. Közölte, hogy a klinikai tesztelés harmadik fázisában eddig 300 embert oltottak be. Emlékeztetett rá, hogy az első orosz vakcinát olyan (humán adenovírus-) platformon fejlesztették ki, amelyet már más oltóanyagokhoz is használtak, és amely veszélytelennek bizonyult. Ugyanakkor hangsúlyozta a kiterjedt tesztelés fontosságát. Közölte, hogy a Szputnyik V-t három nagyvállalat gyártja párhuzamosan, az ütemtervnek megfelelően.
Anasztaszija Rakova moszkvai polgármester-helyettes elmondta, hogy az önkénteseket egy távgyógyászati központból, videohívásra és az egészségügyi adatok betáplálására alkalmas telefonos alkalmazás vagy digitális karkötő segítségével figyelik meg.
Anna Popova tisztifőorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője az Orosz Tudományos Akadémián tartott keddi tanácskozáson azt mondta, hogy Oroszországban jelenleg 17 intézet 26-féle Covid-19 elleni vakcina kifejlesztésén dolgozik. Elmondta, hogy az összes igazolt új koronavírus-fertőzöttnél a betegség tünetmentesen vagy nagyon enyhe szimptómákkal folyik le.
Oroszországban az igazolt új koronavírusos fertőzések száma az elmúlt nap alatt 5529-cel 1 073 849-re emelkedett a kedden közölt hivatalos adatok szerint. Moszkvában 730 fertőzöttet diagnosztizáltak az elmúlt 24 óra alatt, ami a legmagasabb szám az elmúlt két és fél hónapban. Június 30-án 745 embernél mutatták ki a vírust. A fertőzés terjedésének jelenleg üteme 0,5 százalékos, az új esetek 22,5 százaléka tünetmentes. Oroszország a negyedik helyen áll a világon a kimutatott új koronavírus-fertőzések számát tekintve az Egyesült Államok (6 555 247), India (4 930 236) és Brazília (4 345 610) után. Az aktív esetek száma 226-tal 170 759-re csökkent. A halálozások száma 150-nel 18 785-re, a felépüléseké pedig 5605-tel 884 305-ra emelkedett.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke egy keddi tévéinterjúban elmondta, hogy eddig mintegy félszáz képviselő esett át a Covid-19 betegségen. Az országban a járvány kezdete óta több mint 41,1 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 218 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 218 387 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

"Valószínűtlen" teszteredmények

Kutatók egy csoportja a The Lancet című orvosi folyóiratnak hétfőn küldött hivatalos levélben az orosz vakcina klinikai vizsgálatainak korai eredményeivel kapcsolatos kétségeinek adott hangot – számolt be a Reuters hírügynökségnek a dokumentum egyik szerzője. A philadelphiai Temple Egyetem docense, Enrico Bucci szerint a hivatalos levelet - amelynek tartalmát a Reuters nem látta - öt országból, döntően Olaszországból, valamint Svédországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és Japánból származó 15 kutató, egyebek között virológiai és immunológiai szakemberek írták alá.
Néhány nappal korábban kutatók egy nagyobb csoportja - beleértve a 15 tudóst is - nyílt levelében fordult a The Lancet főszerkesztőjéhez, miután a folyóirat közölte a moszkvai Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet által kifejlesztett oltóanyag eddigi klinikai vizsgálatainak eredményeit. A kutatók rámutattak, hogy "nagyon valószínűtlen" mintázatokat azonosítottak a tesztelések első és második szakaszának adataiban.
A Gamaleja Intézet egyelőre nem reagált a hétfőn elküldött hivatalos levéllel kapcsolatos megkeresésre. Múlt héten azonban az intézet elutasította a nyílt levélben megfogalmazott kritikákat, mondván, hogy a publikált eredmények hitelesek, pontosak, és a The Lancet szakemberei is megvizsgálták őket.
Az Interfax orosz hírügynökség szerint a nyílt levél nyomán az intézet részletes levélben reagált a folyóirat főszerkesztőjének.
A Szputnyik V tesztelése első és második szakaszának eredményeit szeptember 4-én publikálta a The Lancet. A tanulmány szerint a beoltott emberekben mintegy másfélszer annyi antitest alakul ki, mint azokban, akik átestek a Covid-19 betegségen.

Találtak egy parányi molekulát, amely semlegesíti a koronavírust

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 18:00

Fotó: upmc.com
Az antitestkomponens, amelyet felhasználták egy gyógyszer elkészítéséhez, hatásos lehet a Covid-19 betegség kezelésében, illetve annak megelőzésében.
A Pittsburgh-i Egyetem orvostudományi karának kutatói elkülönítették a legkisebb biológiai molekulát, amely teljesen semlegesíti a Covid-19 betegséget okozó új koronavírust. Ezt az antitestkomponenst, amelynek mérete egytizede egy teljes méretű antitestnek, felhasználták az Ab8 nevű gyógyszer létrehozásához, amely beválhat a SARS-COV-2 fertőzés okozta betegség kezelésében, illetve annak megelőzésében – olvasható az egyetem közleményében.
A Cell című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók közölték, hogy az Ab8 nagyon hatékonynak bizonyult a SARS-COV-2 fertőzés megelőzésében és kezelésében egerek és hörcsögök esetében. Apró mérete nemcsak növeli a képességét arra, hogy szétterjedjen a szövetekben, jobban semlegesítve a vírust, de lehetővé teszi azt is, hogy a szert alternatív módon - például inhalálással - juttassák a szervezetbe.
A kutatók kiemelték, hogy mivel nem kötődik emberi sejtekhez, ez azt jelentheti, hogy nem lehetnek negatív mellékhatásai embereknél.
Az Ab8 nemcsak a Covid-19-betegség gyógyításában játszhat szerepet, de felhasználható arra, hogy az emberektől távol tartsák az új koronavírus-fertőzést" – közölte John Mellors, a Pittsburgh-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
A nagyobb méretű antitestek hatékonynak bizonyultak más fertőző betegségek ellen és jól tolerálták a betegek, ami remény ad arra, hogy a szer hatékony lesz a Covid-19-betegség kezelésében és azok megvédésben, akik nem fertőződtek meg és nem alakult ki náluk immunitás – tette hozzá.
Az új gyógyszer hatékonyságát az Észak-Karolinai Egyetem, a Texasi Egyetem, és a Brit Columbiai Egyetem kutatói értékelték.

Élet jeleire bukkanhattak a Vénuszon

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 16:23

Fotó: AFP/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Olyan vegyületet fedeztek fel a bolygó erősen savas felhőiben, amelyet a Földön baktériumok állítanak elő.
A Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami arra utal, hogy mikrobák élhetnek a Föld lakhatatlan szomszédján – jelentették be tudósok hétfőn. A kutatók nem valódi életet fedeztek fel, csak annyit jegyeztek meg, hogy a Földön ezt a vegyületet oxigénhiányos körülmények között élő baktériumok állítják elő. 
A nemzetközi kutatócsoport a Hawaiin lévő James Clerk Maxwell űrtávcsövet használta, majd az eredményeket megerősítették a chilei Atacama sivatagban működő ALMA (Atacama LargeMillimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével. „Valóban döbbenetes volt” – mondta el a Reutersnak Jane Greaves, a walesi Cardiffi Egyetem csillagásza, a Nature Astronomy szaklap friss számában megjelent tanulmány vezető szerzője.
A foszfin vagy foszfor-hidrogén az emberre nézve nagyon mérgező vegyület. Földi űrtávcsövek az égitestek kémiai és más jellemzőinek tanulmányozásában segítenek a tudósoknak. Greaves és kutatótársai megvizsgálták a foszfin lehetséges nem biológiai forrásait, a tűzhányók tevékenységét, meteoritokat, villámlást és a kémiai reakciók számos fajtáját, de egyik sem tűnt valószínű magyarázatnak.
A Földön kívüli életformák létezése hosszú ideje áll a tudomány homlokterében. Szondákkal és űrtávcsövekkel keresik az élet közvetett jeleit naprendszerünk és más csillagrendszerek bolygóin és holdjain. „Amennyire a Vénuszt ismerjük, a foszfin jelenlétének legvalószínűbb magyarázata, akármilyen fantasztikusan hangzik is, az élet. Ha valóban foszfinról van szó, és ha valóban életre utal, az azt jelenti, hogy
nem vagyunk egyedül.

Azt is jelenti, hogy maga az élet nagyon gyakori, és galaxisszerte sok más lakott bolygónak kell lennie” – magyarázta Clara Sousa-Silva, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) molekuláris asztrofizikusa.
A Vénusz a Föld legközelebbi bolygószomszédja, szerkezete hasonló, de bolygónknál kisebb. A Naphoz képest a harmadik bolygó a Föld, a második a Vénusz, melyet vastag, mérgező, hőelnyelő légkör vesz körül. A hőmérséklet eléri a 471 Celsius-fokot is, ami elég az ólom megolvasztásához. „Csak spekulálni tudunk, miféle élet létezhet a Vénuszon, ha valóban van ilyen. A felszínén képtelen lenne bármi fennmaradni, mert teljesen lakhatatlan, biokémiai összetétele egészen más, mint a Földé. De hosszú idővel ezelőtt, mielőtt az elszabadult üvegházhatás teljesen élhetetlenné tette volna a bolygó legnagyobb részét, talán lehetett élet a Vénuszon” – tette hozzá Sousa-Silva.
A Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat. A földi mikrobák ebben nem maradnának életben. A Földön élő baktériumok a foszfin előállításához ásványokból vagy biológiai anyagokból jutnak foszforhoz, ehhez kapcsolódik a hidrogén. „A foszfinról, a Vénuszról és a geokémiáról való jelenlegi ismeretek birtokában nem tudjuk megmagyarázni a foszfin jelenlétét a Vénusz felhőiben. Ez nem azt jelenti, hogy az élet a magyarázat, csak azt, hogy valamiféle ismeretlen folyamatban foszfin keletkezik, és további kutatás szükséges, hogy megértsük, hogyan” – mondta Sousa-Silva.