Előfizetés

Patai Mihály maradt a BÉT elnöke

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 21:05

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A közgyűlés határozati pontjai között tisztújítás is szerepelt, ugyanakkor mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság összetétele változatlan maradt.
Újraválasztották Patai Mihályt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökét a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnökévé a tavaszi, rendes közgyűlés döntéseit megerősítő hétfői rendkívüli közgyűlésen – közölte a BÉT kedden az MTI-vel. Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója a közlemény szerint a közgyűlésen ismertette a BÉT tavalyi évének legfőbb mérföldköveit: a vezető magyar tőzsdeindex, a BUX 2019-ben gyakorlatilag folyamatosan emelkedett, az év végén pedig rekordszinten zárt. Három társaság kezdeményezte részvényei bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére – az MKB Bank Nyrt. papírjait technikai bevezetés keretében a szabályozott piacra, míg a GOPD Nyrt. és a DM-KER Nyrt. törzsrészvényeit a középvállalatokra specializált, könnyített feltételrendszert biztosító BÉT Xtend platformra regisztrálták. A korábban zártkörű tőkeemelést végrehajtó CyBERG Corp Nyrt. részvényeivel 2019. januárjában indult a kereskedés a BÉT Xtenden, míg a GOPD Nyrt. részvényeivel augusztusban. Tájékoztatott a 2019-ben megvalósult kategórialépésekről is: öt kibocsátó kezdeményezte a T kategóriából a Standard kategóriába sorolását, míg a Standard kategóriából két kibocsátó – a 4iG Nyrt. és az AutoWallis Nyrt. – lépett fel a legmagasabb, prémium kategóriába. A vállalati kötvénypiacon 2019 határozottan az élénkülés éve volt. A tavaly indult BÉT Xbond platformon decemberben történt meg az első regisztráció: a Mol Nyrt. új hitelpapírjai 2019. december 19-étől kereskedhetők. Az MNB Nemzeti kötvényprogramja (Nkp) keretében 2019 második félévében további 14 kibocsátó zárt sikeres aukciót és bocsátott ki kötvényt, valamint ugyanennyi cég szerezte meg a kibocsátáshoz szükséges minősítést – ezen kibocsátók belépése a BÉT Xbond platformra 2020-ban várható. A BÉT közölte: a közgyűlés határozati pontjai között tisztújítás is szerepelt, ugyanakkor mind az igazgatóság, mind a felügyelőbizottság összetétele változatlan maradt. A tőzsde 2019-es pénzügyi beszámolóját is elfogadták a közgyűlésen. Az árbevétel tavaly 2,65 milliárd forintot tett ki, amely mintegy 4,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Adózás utáni eredménye 2018-hoz képest közel ötszörösére, csaknem 1,5 milliárd forintra nőtt. Szintén emelkedett a tőzsde tevékenységéből származó bevétel, amely a 2018-ban tapasztalt 2,34 milliárd forintos eredményt követően 2019-ben elérte a 2,41 milliárd forintot. A közgyűlés döntése alapján osztalékot ezúttal sem fizet tulajdonosainak a társaság, azt a tőkepiac további piacfejlesztési tevékenységébe forgatja.

Paks 2-re költenék az energiahatékonysági forrást

M. I.
Publikálás dátuma
2020.09.15. 20:54

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány javaslatokat vár azt illetően, hogy miként fordíthatók Paks 2-re az eredetileg energiahatékonysági célú szén-dioxid-kvótabevételek. Orbánéknak „kreatív” megoldásokra van szükségük, mert az ilyen átcsoportosítás éppenséggel tilos – hívta fel a figyelmet az ügy kapcsán Jávor Benedek.
Az évek óta tartó kormányzati ködösítés ellenére lassan világossá válik, miért nem költi el a kabinet a szén-dioxid-kvótabevételeiből befolyt, akár százmilliárdos összeget lakossági energiahatékonysági támogatásokra. A Miniszterelnökség a minap ugyanis ama kérdés megválaszolására rendelt tanulmányt, hogy mi módon használhatók fel a szén-dioxid-kvótabevételek a Paks 2-es beruházás önrészéhez – szúrta ki a Napi.hu. (A sokat bírált atomerőmű-terv hazai költségvetésre eső önrésze 2,5 milliárd euró, ami mai áron mintegy 900 milliárd forint.) Emellett előrejelzést kérnek a kvóták várható tőzsdei árára és a térségi áramkereslet alakulására, egy másik kiírásban pedig a megújulóenergia-felhasználás ésszerű hazai arányára is. A kiírást szakértők nemcsak azért tartják meghökkentőnek, mert mindezen kérdések vizsgálata és megválaszolása az állami Mavir feladata, aminek a cég, több-kevesebb sikerrel bár, de rendszeresen eleget is tesz. Az eddigi szakmai álláspont szerint ugyanakkor a kormány a szén-dioxid-kvóták eladási kötöttségei miatt eme bevételek egy részét csak energiahatékonyságra költheti. A kabinet 2018 óta mindezek ellenére lényegében leállította a háztartások vissza nem térítendő támogatásának – addig se túl bőkezű – pályázatait, még ha ezt így nem is ismerik el. Lapunk számításai szerint az egyre emelkedő árú szén-dioxid-kvóták eladásából az államkasszában évi több tízmilliárdos, az elmúlt évekre vetítve összességében már akár a százmilliárdot is elérő, el nem költött tartalék halmozódhatott fel. A kormánynak láthatólag a Paks 2-es beruházás húsz százalékos önrészének előteremtése is súlyos gondokat okoz – fakadt ki az ügy kapcsán hosszú Facebook-bejegyzésében a párbeszédes Jávor Benedek. Így jön a képbe a szén-dioxid kvóták értékesítéséből származó bevételek beforgatása a kisgömböcként mindent elnyelő paksi projektbe. Ez ugyan tilos, de most sok pénzt adnak annak, aki talál valami kiskaput, hogy amúgy magyarosan megoldjuk okosba', ahelyett, hogy az összeget olcsóbb és környezetkímélőbb épületenergetikai-megújulós fejlesztésekre fordítanák – fogalmazott az ellenzéki politikus.

Beperelte a Pénzügyminisztériumot a Transparency International Magyarország

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 17:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A minisztérium nem árulta el, hogyan ellenőrizték a a Simonka-ügyhöz kötődőnek tartott kistérségi fejlesztési források elköltését.
A Transparency International Magyarország perli a Pénzügyminisztériumot. Ennek oka, hogy a tárca nem hajlandó elárulni, hogyan ellenőrizte bizonyos, a Simonka-ügyhöz kötődőnek tartott kistérségi fejlesztési források elköltését, amelyek ügyében az ügyészség már vádat emelt – nyilatkozta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója beszélt az ATV Start című műsorában.
Ligeti Miklós emlékeztetett arra, hogy az OLAF többször megállapította, hogy baj van az uniós források magyarországi felhasználásával. 2015 és 2019 között Magyarországon 2700 uniós pénzből megvalósult programban találtak szabálytalanságot. A jogi igazgató szerint a problémák súlyosságát jelzi, hogy az Európai Bizottság jóval nagyobb arányban rendel el visszafizetést nálunk, mint más közép-európai országban. Az uniós országoknak átlagosan a kapott támogatások 0,36 százalékát kell visszafizetniük. Ez az arány például Lengyelországban 0,12, Csehországban 0,06 százalék, míg Magyarországon 3,93 százalék. A Transparency International Magyarország álláspontja szerint az a szemlélet, amely alapján az uniós pénzeknél a cél minél több pénz lehívása és elköltése, önmagában korrupciós csapdahelyzet, mert könnyen a hatékonyság és szabályszerűség rovására mehet. Ligeti Miklós úgy véli, hogy hiba lenne egyedül az ügyészségen elverni a port ezek miatt a szabálytalanságok miatt, hiszen míg az ügyészség feladata már meglévő bűncselekmények felderítése, az adófizetők pénzén számos más állami szerv működik. Ezeknek kellene menet közben kiszűrniük a csalásgyanús cselekményeket.  Ligeti Miklós közölte, hogy a magyar ügyészség az OLAF által jelzett esetek 47 százalékában emelt vádat, ez nem olyan rossz arány. Hangsúlyozta, hogy ugyanakkor az Elios, a 4-es metró ügye és a Microsoft-botrány, vagy éppen a Híd a munka világába körüli ügyek kimaradtak a vádemeléssel záruló nyomozások közül. Az múlt héten derült ki az OLAF éves jelentéséből, hogy Magyarország kapta a legtöbb ajánlást a szabálytalanságok, illetve csalások kiküszöbölésére az EU korrupcióellenes szervezetétől.