Előfizetés

Johnson szerint „az EU revolvert hagyott a tárgyalóasztalon”

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.09.15. 19:24
Boris Johnson brit kormányfő
Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP / NurPhoto
Mind az öt élő volt brit kormányfő, köztük a három tory is elítéli, amit Boris Johnson művel. Az ellenzék parlamenti huliganizmust emleget.
Hétfő késő este biztos, 77 fős többséggel ment át a westminsteri parlament alsóházán a váratlanul előterjesztett „belső piaci” törvény általános olvasata. A jogi lépés célja az, hogy az Egyesült Királyság négy tartománya között az Európai Unió végleges elhagyása után is zavartalan maradjon az árucikkek és szolgáltatások áramlása. A törvény egyben lehetőséget biztosít a kormány számára, hogy „végső esetben”, ha nem sikerül megállapodásra jutni Brüsszellel a tervezett szabadkereskedelmi egyezményről és az EU „szélsőségesen és ésszerűtlenül” járna el a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti forgalom szabályozásában, megváltoztassa az egyszer már elfogadott kilépési szerződés egyes vonatkozásait. Talán magát a kormányfőt is meglephette, milyen hangos ellenállás alakult ki a bevallottan nemzetközi jogot sértő tervvel szemben. Boris Johnson mind az öt, még életben lévő kormányfő elődje (köztük a konzervatív John Major, David Cameron és Theresa May), Lord Haig, a Konzervatív Párt volt vezetője, két korábbi tory pénzügyminiszter és több egykori legfőbb ügyész is felemelte szavát az Egyesült Királyság tekintélyét súlyosan sértő törvénytiprás ellen. A törvényjavaslatot  a kormányfő terjesztette elő, de az ellenzék nevében nem Sir Keir Starmer válaszolt, miután a Munkáspárt vezetőjének családjában koronavírus-gyanú merült fel, így ő karanténba kényszerült. Johnsont a volt Labour-frontember, Ed Miliband igyekezte zavarba hozni, többek között azzal vádolva, hogy nem is ismeri a kilépési paktum minden részletét, illetve az új törvény még csak nem is tartalmaz szankciókat az EU esetleges Ír-tengeri blokádjával szemben. Az árnyékkormány minisztere „törvényhozási huliganizmusnak” nevezte a tervet, elképesztőnek tartva a pálfordulást az után, hogy Johnson egy éve még nagy győzelemről beszélt és a kilépési szerződésre építette választási kampányát. Az ötórás vita során a kormányfő váltig erősítgette, hogy a javaslat csak „biztosítás” és ő lenne az utolsó, aki be szeretné vetni. A bombasztikus hasonlatokat kedvelő miniszterelnök szerint „az EU revolvert hagyott a tárgyalóasztalon”, veszélybe sodorva a szigetországon belüli élelmiszerellátást. A rebellió ellenére a törvény második olvasata könnyedén vette az akadályt. A vita folytatódik, az igazi izgalmat a következő napokban a különböző módosításokról tartott sorozatos szavazás, illetve az alsóházi procedúrát követő főrendi eljárás és várható elutasítás jelenti. Különösen feszült várakozás előzi meg Sir Bob Neill beadványának sorsát. Az igazságügyi bizottság konzervatív elnöke szükségtelennek, sőt „akár károsnak” nevezte az Egyesült Királyság nemzetközi kötelezettségeinek megsértéséhez vezető bekezdést. Azt javasolja, hogy a kormány térjen vissza a képviselőkhöz, mielőtt változást eszközölne az északír állami támogatások rendszerében, illetve a tartomány és Nagy-Britannia közötti vámok ügyében.    Mindeközben Boris Johnsonnak az eddiginél több energiát kellene fordítania a súlyosbodó koronavírus-válság kezelésére. A világelsőként beharangozott brit tesztelési kapacitás súlyos fogyatékosságai már a kórházi ellátást és az oktatást is komoly veszélybe sodorják. Az ellenőrzésre várva egyre több egészségügyi dolgozó és tanár, illetve egész iskolai osztályok kényszerülnek vesztegzár alá.

„Történelmi méretű áradásokat” okozhat a Sally hurrikán, Alabamában rendkívüli állapotot hirdettek

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 18:04

Fotó: HANDOUT / AFP
Donald Trump kiemete: Louisianában és Mississippiben is „rendkívül veszélyes” a helyzet.
Donald Trump amerikai elnök rendkívüli állapotot hirdetett Alabama államban a közeledő Sally hurrikán miatt, és rendkívüli állapotot rendelt el Louisiana és Mississippi egyes megyéiben is. Az amerikai elnök a három tagállam kormányzóinak kérésére hirdette ki a rendkívüli állapotot, amely lehetővé teszi szövetségi anyagi segély folyósítását a természeti katasztrófát szenvedő államoknak. Trump szerdán reggel a Fox televíziónak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy Alabama mellett Louisiana és Mississippi államokban is „rendkívül veszélyes” a helyzet. „Szorosan figyelemmel kísérjük” – mondta, hozzátéve, hogy mind a szövetségi kormányzat, mind a tagállamok kormányai felkészültek a veszélyre. A Sally hurrikán várhatóan helyi idő szerint
kedden éjjel vagy szerdán reggel ér partot a Mississippi államba fekvő Biloxiban, ott, ahol 2005-ben az 5-ös erősségű Katrina hurrikán is partot ért.

Sally jelenleg 2-es erősségű hurrikán, de az amerikai meteorológiai szolgálat előrejelzései szerint gyorsan erősödik, akár 5-ös erősségű is lehet. Kedden reggel óránkénti 155 kilométeres széllökésekkel, lassan közeledett az amerikai partokhoz. A floridai Miamiban lévő hurrikánközpont szerint
Sally „veszélyes” vihar, amely „történelmi méretű áradásokat” okozhat.

Louisianában, Mississippiben és Alabamában hétfőn estétől már megkezdték az alacsonyan fekvő települések kiürítését. Az Alabama partjai közelében fekvő Dauphin-szigeten az emelkedő tengervízszint következtében több gépkocsit elnyelt a Mexikói-öböl vize. John Bel Edwards, Louisiana kormányzója külön védelmi intézkedéseket rendelt el New Orleans városában, a partvidéki településeken lévő kaszinókat pedig lezáratta. Ron DeSantis, Florida kormányzója az állam nyugati megyéiben rendelt el rendkívüli állapotot.

Iohannis visszaküldte a parlamentnek a Trianon-törvényt

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 18:03

Fotó: JOHANNA GERON / AFP
A román elnök azt kérte, kezdjék elölről a jogalkotási folyamatot történészek, kutatók, akadémikusok, oktatási intézmények és a civil szféra képviselőinek bevonásával.
Visszaküldte a parlamentnek Klaus Iohannis román elnök azt a törvényt, amely június 4-ét, a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánítaná – közölte kedden a román elnöki hivatal. Korábban az elnök az alkotmánybíróságon is megtámadta a jogszabályt, de a taláros testület július közepén elutasította az elnök óvását. Iohannis akkor arra hivatkozott, hogy a jogszabály sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, illetve inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály. Az elnök a parlamenthez intézett mostani kérésében úgy érvelt, hogy a jogszabályt számos szakértő és civil szervezet bírálta, ezért széles körű konzultációt kellene folytatni a június 4-i évforduló ünnepnappá nyilvánításáról. Iohannis szerint a bírálatok azt mutatják, hogy a jogszabály nem egy autentikus és tartalmas nyilvános vita eredményeként született, ezért arra kérte a parlamentet, kezdje elölről a jogalkotási folyamatot történészek, kutatók, akadémikusok, oktatási intézmények és a civil szféra képviselőinek bevonásával. Az elnök szerint Romániának EU-tagállamként és az európai elvek és értékek iránt elkötelezett országként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie az olyan témákat, amelyek megosztottságot idézhetnek elő a társadalomban, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek. A román képviselőház május 13-án fogadta el nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással – a Titus Corlatean szociáldemokrata honatya által beterjesztett törvényt. A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján – kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját. A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.