Előfizetés

Szankciós rezsim az emberi jogok megsértőivel szemben: Navalnij lenne a névadó

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.16. 09:34

Fotó: JOHN THYS / AFP
Az EU nem ismeri el Lukasenkát elnöknek és új választásokat sürget. Átalakításra szorul a partneri viszony Moszkvával.
Az Európai Unió tagállamai a szeptemberi végi csúcstalálkozójuk előtt meg fognak állapodni a Belarusz vezetők elleni szankciókról – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. A spanyol politikus szerint a büntetőintézkedések mindazokat sújtani fogják, akik felelősek az erőszakos cselekményekért és az elnökválasztás eredményeinek a meghamisításáért. „Meglehetősen népes csoportról van szó” – tette hozzá. Borrell az Európai Parlament keddi plenáris ülésén azt is megerősítette, hogy az EU nem ismeri el Alakszandr Lukasenkát az ország törvényes elnökének, és a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha ismét megrendeznék a választást. A közösség továbbra is dialógust sürget a hatóságok és az ellenzék között, emellett támogatja a fehérorosz demokratikus erőket, a független médiát és a civil társadalmat. A külügyi főképviselő közölte azt is, hogy az unió felülvizsgálja a Minszkkel fenntartott kapcsolatrendszerét. Az EU-orosz stratégiai partnerségi viszony ugyancsak átalakításra szorul, vélekedtek az EP-képviselők, akik kedden megvitatták az Alekszandr Navalnij ellenzéki aktivista megmérgezése nyomán előállt helyzetet is. „Nem gázprojektek vagy egy magyarországi atomerőmű árán kell stratégiai partnerséget építeni Oroszországgal!” – fejtette ki egy német zöldpárti EP-képviselő. A hozzászólók túlnyomó többsége hozzá hasonlóan követelte az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték építésének leállítását, válaszul a Navalnij elleni merényletkísérletre. Egy litván felszólaló azt mondta: az EU számára a demokrácia legyen a prioritás, ne az üzleti érdekek, holland kollégája pedig egyenesen úgy fogalmazott: „Milyen idióta gondolhatta azt, hogy a gázellátásunkat Putyinra kell bízni?” Sokan hangsúlyozták, hogy független nemzetközi vizsgálatnak kell kiderítenie, kik a felelősek Navalnij megmérgezéséért, a bűnösöket pedig az Egyesült Államokban már bevezetett Magnyitszkij-törvény mintájára büntetőintézkedésekkel kell sújtani. Az EP régóta szorgalmazza az emberi jogok megsértőivel szemben foganatosítható szankciós rezsim bevezetését Európában, de a tagállamok egyelőre csak tárgyalnak róla. Josep Borrell külügyi főképviselő vitazárójában javasolta, hogy a kidolgozás alatt álló jogszabályt – ha lesz belőle valami – nevezzék majd el Navalnijról. Az amerikai törvény az állami korrupciót vizsgáló és a börtönben gyanús körülmények között elhunyt orosz ügyvédről, Alakeszandr Magnyitszkijról kapta a nevét. Az uniós parlament csütörtökön határozatban is állást foglal a belarusz és az orosz helyzetről.  

Lengyelország: boszorkányüldözés és gyűlöletbeszéd

Az Európai Parlament felszólítja a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsot, hogy pörgesse fel az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást és végre állapítsa meg, hogy a jogállam súlyos veszélyben van Lengyelországban. Az EP elfogadás előtt álló állásfoglalása emellett azt is sürgeti, hogy a huszonhetek ne csak a jogállam, hanem a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét is vizsgálják meg a közép-európai tagállamban és tegyenek lépéseket a válság kezelése érdekében. Az uniós törvényhozó testület határozattervezete nem kötelezi a tagállamokat, hogy döntéseket hozzanak a lassan három éve zajló folyamatban. A lengyelországi állapotokról, többek között a meleg közösség jogfosztásáról vitát is tartott a parlament plenáris ülése. A felszólalók többsége a bíróság és az ügyészség lerohanásával, súlyos jogsértésekkel, boszorkányüldözéssel és gyűlöletbeszéddel vádolta meg a Jog és Igazságosság párt vezette kormánykoalíciót. Sok hozzászóló sürgette a jogállam és az uniós pénzügyi alapok összekapcsolását kimondó jogszabály mielőbbi elfogadását. Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős biztos leszögezte: az Európai Bizottság csak szilárd jogi alapokra támaszkodva kezdeményez eljárást, vagyis kizárólag a hatáskörébe tartozó ügyeket viheti bíróság elé. Megerősítette, hogy híve a költségvetéshez kapcsolódó jogállami feltételrendszer megteremtésének. A populista jobboldalhoz tartozó EP-képviselők, köztük a fideszes Hidvéghi Balázs, azt hangoztatták, hogy a „balliberális” oldal mondvacsinált okokra hivatkozva kampányol minden „karakteresen konzervatív” kormány ellen.

Kampányfogás és fegyverüzlet is a történelmi mondott békekötés

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.16. 09:20

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A meghívottak között volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Más EU-tagállamok nem képviseltették magukat ilyen magas szinten.
Látványos ceremóniával nagyjából ezerfős vendégsereg ünnepelte a Fehér Ház kertjében az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek békekötését, valamint a zsidó állam és Bahrein közötti békét előirányzó szándéknyilatkozat aláírását. A meghívottak között volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Más EU-tagállamok nem képviseltették magukat ilyen magas szinten, mert ugyan üdvözlik a megbékélést, de vélhetően attól tartottak, hogy az eseményt Donald Trump kampánycélokra fogja használni. Az Emírségek és Bahrein „történelminek” beharangozott kiegyezése Izraellel és Bahrein kiegyezése Izraellel valóban az egyik legnagyobb külpolitikai siker, amelyet a jelenlegi washingtoni kormányzat felmutathat. Még az amerikai elnök novemberi győzelmi esélyeit is javítja, hiszen növeli a zsidó állam iránt hitbéli okokból elkötelezett evangéliumi keresztények választási kedvét, akik Trump szavazótáborának nem elhanyagolható részét alkotják. A koronavírus-járvány miatt gyengélkedő gazdaságnak is löketet adhat, ha az alku – Washington reményeinek megfelelően – újabb fegyverüzletekhez vezet az érintett arab országokkal. Az elnök arra azonban nem számíthat, hogy a zsidó választók körében népszerűbb lesz, hiszen a Jewish Electorate Institute friss felmérése szerint ők még Izraellel kapcsolatban is jobban bíznak kihívójában, Joe Bidenben. Arról nem is beszélve, hogy a vallási közösség tagjai kevésbé érzik magukat biztonságban Trump 2017-es hivatalba lépése óta. A megállapodások dicsfényében fürödhet Benjamin Netanjahu is, hiszen két arab állammal sikerült úgy rendezni a viszonyt, hogy semmilyen jelentős engedményt vagy ígéretet nem tett a palesztinok irányába. Az izraeli kormányfő mégsem tud hazájában komoly politikai tőkét kovácsolni mindebből, mivel korrupciós pere és a pandémia félrekezelése egyaránt árnyékot vet a külpolitikai sikerekre. Népszerűségére az is visszásan hat, hogy a megbékélés hatására az Egyesült Államok hajlandó lesz legmodernebb fegyvereiből, például az F-35-ös vadászgépekből eladni az Emírségeknek. Netanjahu tagadja ugyan, de sajtóhírek szerint háttéralkut kötött Trumppal arról, hogy az Egyesült Államok feladja az Izraelnek eddig az arab országokkal szemben biztosított katonai fölényét. Mindez hosszútávon kockázatot jelent a zsidó állam számára, hiszen egyáltalán nincs biztosíték a béke tartósságára, már csak azért sem, mert az nem a népakaratot tükrözi az érintett országokban. Az Emírségek egyelőre el tudja hallgattatni a bírálatokat állampolgárai és vendégmunkásai részéről, ám a némileg szabadabb Bahreinnek ez gondot okoz. A kis, Öböl-menti ország vezetése ezért már a kiegyezés bejelentése előtt lépéseket tett, hogy elnémítsa a különvéleményeket – mondta el a Népszavának Ilhám Fahrú, az International Crisis Group nevű kutatóközpont vezető elemzője. Rendelettel tiltották meg például a képviselőknek, hogy olyan beszédeket tartsanak a parlamentben, amellyel „gyengítik az ország érdekeit”. Az Öböl-menti térség szakértője hozzátette: a 2011-es „arab tavaszt” követően a bahreini hatóságok tömegével börtönözték be az aktivistákat, betiltották a jelentős politikai szerveződéseket és bezáratták az egyetlen független újságot, ám a civil társadalom meggyengülése nem zárja ki, hogy az izraeli kapcsolatok normalizálása újabb tiltakozáshullámot indít el. Mindeközben a palesztinok is szervezkednek: a Ciszjordániát igazgató Fatah és a Gázai-övezetet uraló iszlamista Hamász is felismerni látszik, hogy leginkább magukra számíthatnak, mivel az arab vezetőknek már más az érdekük. A rivális pártok egyrészt megegyeztek arról, hogy közösen szervezik meg az „erőszakmentes, tömeges ellenállást”, másrészt újult erővel folytatták az egységkormány létrehozására irányuló tárgyalásokat. Elképzelhető, hogy a Trump-kormányzat nem csak Izraelt és bizonyos arab államokat békéltet meg egymással, hanem a régóta viszálykodó palesztin pártokat is.  

Koronavírus: Kína lényegében tömeges emberkísérletbe kezdett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 08:30

Fotó: BAY ISMOYO /
Már tízezreket oltottak be a még javában tesztelésre szoruló vakcinávaL
A kockázatosnak ítélt csoportokon, többek közt az egészségügyben és a közlekedési szektorban dolgozókon próbálták ki eddig a Kínában fejlesztett, koronavírus elleni vakcinákat, írja a 444.hu. Továbbra sem lehet tudni pontosan, mennyien kapták meg az oltást, de az állami Sinopharm és a pekingi központú Sinovac elárulták, hogy legalább emberek tízezreiről van szó. Ez a két cég három különböző vakcina fejlesztésén dolgozik, a CanSino Biologics pedig egy negyediket is tesztel. A héten kiderült, hogy a Kínai Betegségkontroll és Megelőzési Központ (CDC) vezetőjét már áprilisban beoltották. Elmondása szerint eddig senki sem betegedett meg, nem tapasztaltak mellékhatást, és néhány vakcina akár már novemberben elérhető lehet szélesebb tömegek számára. A Sinopharm-vakcina fejlesztésén dolgozó China National Biotec Group (CNBG) szerint azoknál sem fordult elő mellékhatás, akik az oltás után külföldön megfertőződtek. A cég elmondása szerint több ország érdeklődött már a vakcina iránt, nagyjából 500 millió adagot vásárolnának. Mivel Kínában anélkül engedélyezték a vakcinák részleges használatát, hogy az összes tesztelési fázist befejezték volna, nem zárható ki, hogy hosszú távon mellékhatások lépnek fel. Éppen ezért tartják veszélyesnek ezt a gyakorlatot nyugati kutatók, például a Reutersnek nyilatkozó Anna Durbin a Johns Hopkins Egyetemről. Szerinte rendes klinikai vizsgálat és kontrollcsoport nélkül képtelenség megmondani, valóban hatékony szert fejlesztettek-e ki.