Előfizetés

Oroszul is virágzik a belarusz próza

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.16. 11:00

Fotó: INA RAMASHEUSKAYA TWITTER-OLDALA
Miközben uniós nagykövetek vigyáznak Szvetlana Alekszijevics írónőre, nehogy elrabolják, megtekintettük, milyen irodalom kelendő egy minszki könyvesboltban.
Hét EU-s nagykövet kereste fel a lakásán Szvetlana Alekszijevicset egy hete. Az ok: a Nobel-díjas belarusz írónőt a megelőző napokban megfenyegették, ismeretlen férfiak akartak behatolni a lakásába. Korábban kihallgatásra rendelte be nyomozó hatóság, mivel a világhírű író tagja az ellenzékiek egyeztető bizottsága elnökségének. Alekszijevics a legnagyobb „élő név” a belarusz irodalmi színtéren. Miközben egész életében oroszul írt, könyvei a hajdan Szovjetunióról, illetve a mai utódállamok embereiről szólnak. Ez a kettősség, kétnyelvűség fontos eleme a lázadásban élő ország társadalmi-szellemi életének, amit kifejez az irodalom is. Ezért is kérdeztem Larisza Sztankevicset, az ELTE Szláv és Balti Intézetének belarusz lektorát: kiket olvasnak a belaruszok mostanában, és milyen nyelven? A kétnyelvűség, éppen, ha egy író kizárólag az orosz nyelvet használja, nem jelenti azt, hogy az általa alkotott mű ne lenne a belarusz irodalom része – magyarázta az egyetemi docens. Sztankevics emlékeztetett arra, hogy a lakosság túlnyomó része belaruszként határozza meg magát, s ebbe beletartoznak azok is, akik a családban, munkahelyükön, mindennapjaikban az orosz nyelvet használják. Az orosz nagy nyelv és régóta közvetíti a világirodalmat a belaruszoknak. Ma már sok mindent lefordítanak belarusz nyelvre, de az orosz nyelven érkező olvasmányok – legyen az eredeti orosz, vagy fordítás – hatalmas tömegben vannak a könyvpiacon. Ezeket sokan olvassák, sok lektűrt, krimit, szerelmes regényt – ahogy mindenütt a világban. Aki azonban keres, talál hazai, minőségi irodalmat. Vannak ezek kiadására vállalkozó magánkiadók, vannak privát könyvesboltok. Sztankevics első helyen a külföldön is sikeres fehérorosz szerzők közül Viktor Martinovicsot említi. Több regénye is megjelent, de legtöbb idegen nyelvre a Mova címmel kiadott disztópiát fordították le. Mova azt jelenti Nyelv, s a regénybeli nem is távoli jövőben ez egy különös kábítószer, amelyet az orosz–kínai birodalom által elfoglalt országban fogyasztanak. A kábszeresek a fehérorosz irodalom klasszikusainak szövegeit olvassák, s ettől jutnak csúcsra, ebben a lehangoló világban. A Mova tiltott szer az nemzeti jellegétől megfosztott társadalomban. A fő dílerek is kínaiak. A könyv címlapján kínai karakterekkel is leírták a szót. Martinovics következő regényét, a Boldogság tavát már oroszul írta, de készült a könyvből belarusz fordítás is. A közelmúlt könyvsikerei közé tartozik Pavel Kosztyukevics Babaroza terv című könyve – szomorú-vidám családregény. Azokat a szerzőket ajánlom – mondta Sztankevics – akik általában már több ország könyvpiacán sikeresek. Az orosz fordításokat, német, angol és lengyel fordítások követik leggyakrabban, de van érdeklődés a balti államok olvasói között is. Sok nyelven megjelentek például Vlagyimir Orlov történelmi témájú regényei. Ezek azért is keltenek komoly érdeklődést, mert „visszarakják Fehéroroszországot” Európa történelmi térképére, bemutatják a belaruszok államalkotó szerepét a Litván Nagyfejedelemségben, majd a lengyel nemesi köztársaság kereteiben. A nyelvi, nemzeti, kulturális sajátosságok megfogalmazása fontos eleme a mai társadalmi életnek. Sztankevics fontosnak látja még Natalka Babina belarusz nyelven író szerző könyveit: ez igazán érdekes női próza – jellemzi. Felélénkült a hazai könyvkínálat, új szerzők jelentek meg, teret kapott az irodalmi újítás – mondja beszélgető partnerem. Az utóbbi évtizedben kevésbé szorultak rá a szerzők, hogy külföldön, például Litvániában jelentessék meg a műveiket. Martinkovics első regénye, a Paranoia oroszul jelent meg 2009-ben. A megjelenés után egy-két nappal a hatóságok beszedették a könyvesboltokból, s letiltották a belarusz internet-kereskedésben is. A könyv megjelent 2010-ben angolul is, Timothy Snyder történész írt róla recenziót a Legsötétebb Belaruszban címmel a The New York Review of Booksban. A politikai-kulturális szakadék, amelyet a világ ezekben a napokban tapasztal a fehéroroszországi tudósításokat nézve, olvasva, az irodalomban is létezik. Létezik egy „állami” írószövetség és van az ellenzékinek tartott íróknak is szervezete – tudtam meg. – Amikor megkérdezik tőlem, kihal-e a belarusz nyelv, azt válaszolom: 250 éve haldoklik. Akkoriban került az ország területe Oroszországhoz, s elkezdődött az eloroszosítás. És most új reneszánsza van a nyelvnek, s vele az irodalomnak is – mondta Larisza Sztankevics.

Meghalt Bertók László Kossuth-díjas író, költő

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 14:06

Fotó: Youtube/ Magvető Kiadó
A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja életének 85. évében hunyt el.
Életének 85. évében, hétfőn váratlanul elhunyt Bertók László Kossuth-díjas magyar író, költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja - közölte kedden a honlapján a Jelenkor folyóirat, amelynek 1999-től főmunkatársa volt. Bertók László több mint húsz verseskötet és több prózakötet szerzője volt. Munkásságát több rangos elismeréssel jutalmazták: 1982-ben József Attila-, 1989-ben Graves-, 1990-ben Déry Tibor-díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját, 2004-ben a Kossuth-díjat is átvehette, 2008-ban pedig Pécs díszpolgárává választották. Bertók László 1965 óta Pécsen élt. 

Sztrájkkal is támogatná a Színművészeti követeléseit a PDSZ

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.15. 11:21

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ha az egyetem dolgozói munkabeszüntetésre kényszerülnek, a pedagógus szakszervezet csatlakozni fog hozzájuk.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért a Színház- és Filmművészeti Egyetem munkavállalóinak sztrájkköveteléseivel – írta keddi közleményében a PDSZ Országos Választmánya. A szakszervezet jelezte: ha a Színművészetin zajló tárgyalások nem járnak eredménnyel, és a dolgozók ezért kénytelenek lesznek a sztrájkkal, mint végső nyomásgyakorló eszközzel élni, a PDSZ, a sztrájkjukkal megegyező időpontban – legkorábban szeptember 21-én – 2 órás szolidaritási sztrájkot hirdet. A szakszervezet a nyilatkozattal egyidőben Orbán Viktor miniszterelnököt is felkérte, hogy hatásköréből következően haladéktalanul jelölje ki azt a személyt, akivel a szolidaritási sztrájk ideje alatti még elégséges szolgáltatásról lehet egyeztetni,
Mint az elmúlt napokban kiderült, Palkovics László innovációs miniszter a nemzetközi felháborodás hatására sem hívja vissza Vidnyánszky Attilát az SZFE irányításával megbízott alapítványi kuratórium éléről. Vidnyánszky pedig annak ellenére is elindítaná a tanévet a Színművészetin, hogy az egyetemi oktatók sorban jelentik be felmondásukat, a kuratórium teljhatalma ellen tiltakzoó hallgatók pedig elfoglalták a Színművészeti épületét.