Előfizetés

Találtak egy parányi molekulát, amely semlegesíti a koronavírust

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 18:00

Fotó: upmc.com
Az antitestkomponens, amelyet felhasználták egy gyógyszer elkészítéséhez, hatásos lehet a Covid-19 betegség kezelésében, illetve annak megelőzésében.
A Pittsburgh-i Egyetem orvostudományi karának kutatói elkülönítették a legkisebb biológiai molekulát, amely teljesen semlegesíti a Covid-19 betegséget okozó új koronavírust. Ezt az antitestkomponenst, amelynek mérete egytizede egy teljes méretű antitestnek, felhasználták az Ab8 nevű gyógyszer létrehozásához, amely beválhat a SARS-COV-2 fertőzés okozta betegség kezelésében, illetve annak megelőzésében – olvasható az egyetem közleményében.
A Cell című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók közölték, hogy az Ab8 nagyon hatékonynak bizonyult a SARS-COV-2 fertőzés megelőzésében és kezelésében egerek és hörcsögök esetében. Apró mérete nemcsak növeli a képességét arra, hogy szétterjedjen a szövetekben, jobban semlegesítve a vírust, de lehetővé teszi azt is, hogy a szert alternatív módon - például inhalálással - juttassák a szervezetbe.
A kutatók kiemelték, hogy mivel nem kötődik emberi sejtekhez, ez azt jelentheti, hogy nem lehetnek negatív mellékhatásai embereknél.
Az Ab8 nemcsak a Covid-19-betegség gyógyításában játszhat szerepet, de felhasználható arra, hogy az emberektől távol tartsák az új koronavírus-fertőzést" – közölte John Mellors, a Pittsburgh-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
A nagyobb méretű antitestek hatékonynak bizonyultak más fertőző betegségek ellen és jól tolerálták a betegek, ami remény ad arra, hogy a szer hatékony lesz a Covid-19-betegség kezelésében és azok megvédésben, akik nem fertőződtek meg és nem alakult ki náluk immunitás – tette hozzá.
Az új gyógyszer hatékonyságát az Észak-Karolinai Egyetem, a Texasi Egyetem, és a Brit Columbiai Egyetem kutatói értékelték.

Élet jeleire bukkanhattak a Vénuszon

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.15. 16:23

Fotó: AFP/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Olyan vegyületet fedeztek fel a bolygó erősen savas felhőiben, amelyet a Földön baktériumok állítanak elő.
A Vénusz bolygó erősen savas felhőiben foszfingáz nyomaira bukkantak, ami arra utal, hogy mikrobák élhetnek a Föld lakhatatlan szomszédján – jelentették be tudósok hétfőn. A kutatók nem valódi életet fedeztek fel, csak annyit jegyeztek meg, hogy a Földön ezt a vegyületet oxigénhiányos körülmények között élő baktériumok állítják elő. 
A nemzetközi kutatócsoport a Hawaiin lévő James Clerk Maxwell űrtávcsövet használta, majd az eredményeket megerősítették a chilei Atacama sivatagban működő ALMA (Atacama LargeMillimeter/submillimeter Array) űrtávcső segítségével. „Valóban döbbenetes volt” – mondta el a Reutersnak Jane Greaves, a walesi Cardiffi Egyetem csillagásza, a Nature Astronomy szaklap friss számában megjelent tanulmány vezető szerzője.
A foszfin vagy foszfor-hidrogén az emberre nézve nagyon mérgező vegyület. Földi űrtávcsövek az égitestek kémiai és más jellemzőinek tanulmányozásában segítenek a tudósoknak. Greaves és kutatótársai megvizsgálták a foszfin lehetséges nem biológiai forrásait, a tűzhányók tevékenységét, meteoritokat, villámlást és a kémiai reakciók számos fajtáját, de egyik sem tűnt valószínű magyarázatnak.
A Földön kívüli életformák létezése hosszú ideje áll a tudomány homlokterében. Szondákkal és űrtávcsövekkel keresik az élet közvetett jeleit naprendszerünk és más csillagrendszerek bolygóin és holdjain. „Amennyire a Vénuszt ismerjük, a foszfin jelenlétének legvalószínűbb magyarázata, akármilyen fantasztikusan hangzik is, az élet. Ha valóban foszfinról van szó, és ha valóban életre utal, az azt jelenti, hogy
nem vagyunk egyedül.

Azt is jelenti, hogy maga az élet nagyon gyakori, és galaxisszerte sok más lakott bolygónak kell lennie” – magyarázta Clara Sousa-Silva, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) molekuláris asztrofizikusa.
A Vénusz a Föld legközelebbi bolygószomszédja, szerkezete hasonló, de bolygónknál kisebb. A Naphoz képest a harmadik bolygó a Föld, a második a Vénusz, melyet vastag, mérgező, hőelnyelő légkör vesz körül. A hőmérséklet eléri a 471 Celsius-fokot is, ami elég az ólom megolvasztásához. „Csak spekulálni tudunk, miféle élet létezhet a Vénuszon, ha valóban van ilyen. A felszínén képtelen lenne bármi fennmaradni, mert teljesen lakhatatlan, biokémiai összetétele egészen más, mint a Földé. De hosszú idővel ezelőtt, mielőtt az elszabadult üvegházhatás teljesen élhetetlenné tette volna a bolygó legnagyobb részét, talán lehetett élet a Vénuszon” – tette hozzá Sousa-Silva.
A Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat. A földi mikrobák ebben nem maradnának életben. A Földön élő baktériumok a foszfin előállításához ásványokból vagy biológiai anyagokból jutnak foszforhoz, ehhez kapcsolódik a hidrogén. „A foszfinról, a Vénuszról és a geokémiáról való jelenlegi ismeretek birtokában nem tudjuk megmagyarázni a foszfin jelenlétét a Vénusz felhőiben. Ez nem azt jelenti, hogy az élet a magyarázat, csak azt, hogy valamiféle ismeretlen folyamatban foszfin keletkezik, és további kutatás szükséges, hogy megértsük, hogyan” – mondta Sousa-Silva.

Megválasztották Budapest desszertjét

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.15. 16:01

Fotó: Soós Lajos / MTI
A Szamos Marcipán második alkalommal nyerte el az elismerést.
A Szamos Marcipán körtés karamell mousse-a lett idén Budapest desszertje, amelyet először az idei Édes Napok Budapest csokoládé- és édességünnepen kóstolhat meg a közönség péntektől vasárnapig a Szent István-bazilika előtt.    – A Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség immár harmadik alkalommal írta ki a Budapest desszertje versenyt, amelynek lényege, hogy szeretnének egy olyan édességet találni, amely a széles közönség tetszését elnyerve gazdagítani tudja a cukrászdák kínálatát – mondta kedden a rendezvény sajtótájékoztatóján Rebrus Csaba, a szövetség elnöke, az Édes Napok társtulajdonosa. Emellett a verseny kiemelt célja, hogy a magyar cukrászati hagyományok az érdeklődés fókuszába kerüljenek és a hazai desszertek elfoglalják méltó helyüket az éttermek és cukrászdák kínálatában. Hozzátette: idén is magas színvonalú versenyművek érkeztek a felhívásra. A zsűrizéskor a legfontosabb szempont az volt, hogy a nyertes termék az esztétikumon túl finom és viszonylag könnyen elkészíthető legyen, a cukrászmesterek mellett háziasszonyok is előállíthassák. Mint mondta, az alapanyagok tekintetében a piacról beszerezhető, szezonális termékeket részesítették előnyben. Az első desszertverseny a szőlő köré épült, idén a körtét állították a megmérettetés középpontjába. – A verseny győztese egyhangú pontozással a Szamos Marcipán desszertje lett, a cukrászat a verseny történetében immár másod ízben nyerte el az elismerést – mondta Rebrus Csaba, aki hozzátette azt is, hogy a nyertes desszertből az elmúlt évek tapasztalata szerint az édes napok rendezvénye alatt több mint 3 ezer darabot értékesítenek. Hozzátette: a gasztronómiai eseményen az idei győztes desszert mellett megkóstolható lesz a 2018-as, 2019-es év nyertes terméke is. Kelényi Ádám, a Szamos Marcipán Kft. gazdasági igazgatója elmondta: az édesség a versenykiírásnak megfelelően többféle textúra kombinációja. 
A desszert Sacher-piskóta alapon vanília mousse, amelyben hideg körtepüré található, tetejére pedig karamell került.

Elmondta, hogy egy teljesen új ízvilágot szerettek volna létrehozni, ami még nem szerepelt a cukrászdáik kínálatában. – A termék megalkotója ismét Nagy Péter, a Szamos Marcipán cukrászmestere – közölte az igazgató. Tavaly a Bolka Desszert Butik őszibarackos-mandulás süteményét választották Budapest desszertjének, két éves pedig a Szamos Marcipán szőlős fehércsokoládés édessége nyert.
Rebrus Csaba, a Magyar Csokoládé és Édesség Szövetség elnöke (j) átadja Budapest Desszertje 2020 verseny győztesének járó oklevelet Kelényi Ádámnak, a Szamos Marcipán Kft. gazdasági igazgatójának (b) és Nagy Péternek, a Szamos Marcipán cukrászmesterének
Fotó: Soós Lajos / MTI